335 – Felszentelik a jeruzsálemi Szent Sír-templomot

Szeptember 13. története egészen az ókorig vezet vissza. 335-ben ezen a napon szentelték fel Jeruzsálemben a Szent Sír-templomot, amely a kereszténység egyik legfontosabb szent helye.

A templom építése Nagy Konstantin római császár uralkodásához és édesanyjához, Szent Ilonához kapcsolódik. A keresztény hagyomány szerint azon a területen emelték, amely Jézus keresztre feszítésének, sírba helyezésének és feltámadásának helyéhez kötődik.

Az Orthodox Church in America történeti összefoglalója szerint a templom felszentelésére 335. szeptember 13-án került sor, számos egyházi méltóság részvételével. A templom története azóta számos pusztítást, újjáépítést és átalakítást élt meg, jelentősége azonban évszázadokon keresztül megmaradt.

1759 – Egy rövid csata, amely megváltoztatta Észak-Amerika történelmét

1759. szeptember 13-án zajlott Québec közelében az Ábrahám-síksági csata, a hétéves háború észak-amerikai hadszínterének egyik legfontosabb összecsapása.

A brit csapatok James Wolfe vezetésével legyőzték a Louis-Joseph de Montcalm vezette franciákat. Az ütközet nem tartott sokáig, történelmi következményei azonban annál nagyobbak voltak.

A brit győzelem Québec elestéhez vezetett, és döntő szerepet játszott abban, hogy végül a britek kerültek fölénybe Észak-Amerikában. A csata így nem csupán a hétéves háború egyik fontos epizódja, hanem Kanada későbbi történetének egyik fordulópontja is lett – olvasható az Encyclopaedia Britannica történelmi összefoglalójában.

1814 – Egy éjszakai bombázás ihlette az amerikai himnuszt

1814. szeptember 13-án a brit haditengerészet megkezdte Fort McHenry bombázását Baltimore mellett, az 1812-es amerikai–brit háború idején.

Az eseményeket Francis Scott Key amerikai ügyvéd egy hajóról figyelte. Az egész éjszakán át tartó támadás után másnap hajnalban azt látta, hogy az erőd felett még mindig az amerikai zászló lobog, vagyis a briteknek nem sikerült elfoglalniuk az erődöt.

A látvány arra ihlette Keyt, hogy megírja a Defence of Fort M'Henry című verset. A költemény szövegét később egy már létező dallamra kezdték énekelni, és The Star-Spangled Banner, magyarul „A csillagos-sávos lobogó” címmel vált ismertté.

A dal egyre nagyobb jelentőségre tett szert az Egyesült Államokban, mígnem 1931-ben hivatalosan is az ország nemzeti himnusza lett – olvasható a Library of Congress szeptember 13-i történelmi összeállításában.

1848 – Vasrúd fúródott át a koponyáján, mégis túlélte

Az orvostörténet egyik leghíresebb és legmegdöbbentőbb esete is szeptember 13-án történt.

1848-ban ezen a napon a 25 éves Phineas Gage egy vermonti vasútépítésen dolgozott, amikor egy robbanás következtében a robbanóanyag tömörítéséhez használt hosszú vasrúd az arcán keresztül behatolt a koponyájába, áthaladt az agyán, majd a feje tetején távozott.

Gage a szinte elképzelhetetlen sérülést túlélte.

A baleset után azonban a környezetében élők változást tapasztaltak a viselkedésében. A korábban megbízhatónak és kiegyensúlyozottnak tartott férfi a korabeli beszámolók szerint ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá vált, nehezebben tartotta magát terveihez és társadalmi szabályokhoz. Orvosa később úgy fogalmazott, hogy ismerősei szerint Gage a sérülés után már „nem volt többé Gage”.

Az eset azért vált különösen fontossá, mert a viselkedésében és személyiségében tapasztalt változásokat összefüggésbe hozták az agysérülésével. Phineas Gage története így az idegtudomány egyik legismertebb korai esetévé vált, és több mint másfél évszázaddal később is gyakran idézik az agy működésével foglalkozó szakirodalomban – olvasható a Smithsonian Magazine cikkében.

1931 – 95 éve történt a biatorbágyi merénylet

A magyar történelemben szeptember 13. elsősorban a biatorbágyi merénylet miatt vált emlékezetes dátummá.

1931. szeptember 13-ára virradó éjszaka, nem sokkal éjfél után robbanás történt a biatorbágyi vasúti viaduktnál. A Budapest felől Bécs felé tartó nemzetközi gyorsvonat alatt felrobbantották a vasúti pályát.

Biatorbágy város hivatalos honlapjának visszaemlékezése szerint Matuska Szilveszter mintegy 1,5–2 kilogramm robbanóanyagot helyezett el a viadukton. A robbanás akkor következett be, amikor a vonat már áthaladóban volt a hídon.

A megszakadt pályán a mozdony kisiklott, majd a mélybe zuhant. Magával rántotta a szerelvény több kocsiját is. A merényletben 22 ember életét vesztette, további 17 ember pedig súlyosan megsérült.

Biatorbágy városának összefoglalója egy különös körülményt is felidéz: a menetrend szerint a bécsi gyors előtt egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia a viadukton. A tehervonat azonban késett, ezért a gyorsvonatot engedték előre.

A tragédiának súlyos politikai következményei is lettek. A Nemzeti Archívum történeti összeállítása szerint a merénylet után statáriumot vezettek be Magyarországon, a hatalom pedig kezdetben politikai hátteret feltételezett a támadás mögött.

A nyomozás végül Matuska Szilveszterhez vezetett. Matuska 1931 októberében vállalta magára a biatorbágyi merényletet, és más, korábban Németországban és Ausztriában elkövetett vasúti robbantásokkal is kapcsolatba hozták.

A biatorbágyi merényletnek 2026. szeptember 13-án van a 95. évfordulója. A tragédia a magyar kulturális emlékezet részévé is vált. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum ismertetője szerint a történetből később film is készült: az 1982-ben bemutatott Viadukt a merénylet eseményeit dolgozta fel.

1956 – Megérkezik a merevlemezek egyik őse

A számítástechnika történetében is fontos időszak volt 1956 szeptembere. Az IBM 305 RAMAC volt az első olyan kereskedelmi számítógépes rendszerek egyike, amely mágneslemezes, közvetlen hozzáférésű adattárolást alkalmazott.

Az IBM archívuma úgy mutatja be a RAMAC-ot, mint a számítógépes adattárolás egyik alapvető technológiai áttörését. A rendszerhez tartozó IBM 350 lemezegység hatalmas berendezés volt a mai adattárolókhoz képest, mégis forradalmi újítást jelentett: a gépnek már nem kellett egy mágnesszalagot végigpörgetnie ahhoz, hogy megtaláljon egy adott információt.

A technológia a későbbi merevlemezes adattárolás egyik legfontosabb előfutára lett.

1959 – Az emberiség először ér el egy másik égitestet

Három évvel később már nem csupán a számítástechnika, hanem az űrkutatás története is szeptember 13-án íródott.

1959. szeptember 13-án a szovjet Luna–2 elérte a Hold felszínét. Nem puha leszállás történt: a szonda becsapódott a Holdba. Jelentősége azonban történelmi volt, hiszen ez lett az első ember alkotta eszköz, amely elérte egy másik égitest felszínét.

A NASA holdmissziókat összefoglaló adatbázisa szerint a Luna–2 szeptember 12-én indult, majd másnap elérte a Holdat. A küldetés az űrverseny kezdeti időszakának egyik legnagyobb szovjet sikere lett.

Mindössze két évvel jártunk Jurij Gagarin történelmi űrrepülése előtt, és tíz évvel azelőtt, hogy az Apollo–11 legénységének tagjai elsőként léptek a Hold felszínére.

1971 – Vérbe fojtották az atticai börtönlázadást

1971. szeptember 13-án ért véget az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb börtönlázadása, az Attica Correctional Facility területén, New York államban.

A rabok négy nappal korábban vették át az ellenőrzést a börtön egy része felett, túszokat ejtettek, és többek között jobb fogvatartási körülményeket, valamint jogaik tiszteletben tartását követelték. A tárgyalások nem vezettek eredményre.

Szeptember 13-án a hatóságok megrohamozták a börtönt. A felkelés és annak leverése összesen 43 ember halálát követelte – írja az Encyclopaedia Britannica.

Az esemény az amerikai büntetés-végrehajtás történetének egyik legsúlyosabb tragédiája lett, és hosszú időre a fogvatartotti jogokról, valamint az állami erőszak alkalmazásáról szóló viták középpontjába került.

1993 – A kézfogás, amely bejárta a világot

1993. szeptember 13-án a washingtoni Fehér Ház előtt Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető kezet fogott egymással. Kettejük között Bill Clinton amerikai elnök állt. A kép a világ szinte minden jelentős újságjában megjelent.

Ezen a napon Washingtonban írták alá az oslói megállapodásként ismert elvi nyilatkozatot, amelyet hónapokon át tartó, nagyrészt titkos norvégiai tárgyalások előztek meg.

Az amerikai külügyminisztérium történeti hivatala az oslói békefolyamatot bemutató összefoglalójában azt írja, hogy Izrael elfogadta a PFSZ-t a palesztinok képviselőjeként, míg a PFSZ elismerte Izrael békés létezéshez való jogát és lemondott a terrorizmusról.

A megállapodás egy palesztin önkormányzati rendszer kialakításának folyamatát is elindította Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes részein.

A Rabin–Arafat-kézfogás akkor a közel-keleti béke reményének egyik legerősebb szimbólumává vált.

A történet folytatása azonban már jóval bonyolultabb volt: a végleges békemegállapodást nem sikerült létrehozni, és az évtized végére a békefolyamat súlyos válságba került.

Híres emberek, akik ezen a napon születtek

Szeptember 13. több ismert művész és történelmi személyiség születésnapja is.

1819. szeptember 13-án született Clara Schumann, a romantika egyik legjelentősebb zongoraművésze, aki zeneszerzőként is fontos életművet hagyott maga után.

1874-ben ugyanezen a napon született Arnold Schönberg, a 20. századi modern zene egyik meghatározó alakja.

1916. szeptember 13-án pedig Roald Dahl látta meg a napvilágot. A brit író olyan világhírű gyermekkönyvek szerzője lett, mint a Charlie és a csokigyár, a Matilda vagy A barátságos óriás.

A magyar történelemhez is kapcsolódik egy fontos szeptember 13-i évforduló: 1705-ben ezen a napon halt meg Thököly Imre, a kuruc mozgalom egyik meghatározó vezetője.