Az euró-forint árfolyam hétfői megugrásával a hazai deviza értéke olyan szintre süllyedt, amilyenre legutóbb szeptember közepén volt példa. Nemcsak az európai közös pénz, hanem az amerikai dollár is erőre kapott a forint ellenében, így az utóbbi jegyzése átlépte a 323-as szintet.

A forint gyengülését markáns külső tényezők magyarázzák. Az Erste elemzőinek beszámolója szerint a tengerentúli tízéves állampapírok hozama meghaladta az 5,2 százalékot, miközben a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 108 dollár közelébe emelkedett. Ezzel párhuzamosan az amerikai fizetőeszköz ereje is nehezíti a forint helyzetét. A Raiffeisen Bank szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a geopolitikai bizonytalanságok mellett a magas olajár is a forint ellen dolgozik. Bár az MNB múlt heti döntése a kamatok szinten tartásáról rövid ideig stabilizálta az árfolyamot, a szakemberek szerint a 367-368-as szint áttörése tartósabb lejtmenetet indíthat el.

A piaci hangulat alakulásában a hazai jegybanki jelzések is szerepet játszottak. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke jelezte, hogy amennyiben a nemzetközi környezet kedvezően alakul, és a kormány hiteles tervet mutat be a költségvetési hiány mérséklésére, még idén sor kerülhet újabb kamatcsökkentésre. Az alelnök egy vasárnapi podcast-beszélgetésben kifejtette: a közös európai pénz bevezetése melletti hiteles kormányzati elköteleződés segíthetne abban, hogy a külföldi tőke ne fejlődő piacként tekintsen Magyarországra. Ez a konvergencia jobb hitelminősítést és a beruházások felfutását eredményezhetné.

Az MNB jelenleg a kabinet 2027-re vonatkozó költségvetési tervezetét, valamint a 2030-ig terjedő gazdasági előrejelzéseit várja, kiemelten vizsgálva, hogy a tervezett konszolidáció a bevételi vagy a kiadási oldalt érinti-e majd. Emellett a piac figyelme a héten érkező amerikai munkaerőpiaci adatokra és az európai inflációs mutatókra irányul, amelyek a globális kamatpályákon keresztül érdemben alakíthatják a hazai fizetőeszköz pályáját.

Forrás: Economx