Legördült a függöny, kinyíltak az első dossziék: vízumüzletek, önkormányzati örökbérletek, egy miniszter milliárdos előnyei és a Szuverenitásvédelmi Hivatal méregdrága rendezvényei kapták az első reflektorfényt. Unger Anna bedobta a hálót – most kiderül, hogy kasszasiker lesz az elszámoltatás, vagy elmarad a várva várt dráma.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Eddig csak annyit lehetett tudni, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy nagy üggyel készül megkezdeni a munkát. Unger Anna nem akart „egérutat” adni senkinek, később pedig már arról beszélt, hogy néhány nyomozásban akár a „bossig” is eljuthatnak. Hétfő reggel kinyíltak az első dossziék: vízumokkal üzletelő politikai kapcsolatok, önkormányzati közbeszerzések, állami beruházások és a Szuverenitásvédelmi Hivatal 3,6 milliárdos költései kerültek az új szervezethez.
Egy hónappal ezelőtt még csak egy új hivatal volt, sokat ígérő névvel, rendkívül széles jogosítványokkal és egy olyan elnökkel, akinek megválasztása már azelőtt politikai vihart kavart, hogy egyetlen aktát is kinyitott volna.
Hétfő reggel azonban véget ért a felvezetés.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal bejelentette, melyik négy folyamatban lévő büntetőügyet vonja saját hatáskörébe. A lista alapján az NVVH nem egyetlen látványos névre vagy politikai oldalra próbálja felépíteni indulását: bevándorlási engedélyekhez kapcsolódó befolyással üzérkedés, önkormányzati megrendelések, állami beruházások és egy új állami intézmény milliárdos kommunikációs szerződései egyaránt bekerültek az első körbe.
Mostantól tehát már nem az a kérdés, hogy mit ígér Unger Anna, hanem az, hogy mit tud bizonyítani.
„Nem akarunk egérutat adni”
A Hetedik Nap már szeptember elején megírta, hogy az NVVH vezetése kiválasztotta az első lehetséges ügyeket, Unger Anna azonban akkor még nem árulta el, mely eljárásokról van szó. Azzal indokolta a hallgatást, hogy nem akar „egérutat” adni az érintetteknek, és azt is el kívánja kerülni, hogy egy későbbi bírósági eljárásban bárki előre kijelölt politikai célpontra hivatkozhasson.
Később már négy ügyről beszélt, és ennél is tovább ment. Egy szeptemberi interjúban azt mondta, hogy a korábbi hatalmi rendszert szigorúan szervezett hierarchiaként látja, amelynek csúcsán mindig ott áll egy „boss”. Azt ugyan nem ígérte, hogy minden nyomozás elvezet majd a legfelső szintig, de kijelentette: néhány esetben szerinte büntetőjogilag is eljuthatnak odáig.
Hétfő óta már azt is tudjuk, honnan indulnak el.
Politikai kapcsolatokból vízum
Az első ügyben azt vizsgálják, hogy egy vezető politikai szereplőkhöz szorosan kötődő csoport pénzért kínálhatta-e politikai és kormányzati kapcsolatait olyanoknak, akik munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kívántak szerezni.
A gyanú szerint a közvetítők azt vállalták, hogy aki rajtuk keresztül intézi az engedélyét, az biztosan megkapja a szükséges vízumot. Az NVVH szerint az ügy megmutathatja, miként nyílhatnak meg soron kívül olyan hivatali ajtók a politikai kapcsolatokkal rendelkezők előtt, amelyek előtt a szabályokat betartó kérelmezőknek türelmesen várniuk kell.
Az eljárás befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanújával folyik.
Milliárdos kenőpénz az önkormányzati megbízásokért?
A második dosszié parkfenntartási és közétkeztetési közbeszerzéseket rejt. A gyanú szerint egyes vállalkozások azért fizethettek politikusoknak, hogy hosszú távon megtarthassák az önkormányzati költségvetésből finanszírozott megbízásaikat.
Az NVVH közleménye különösen súlyos állítást tesz: a feltételezett rendszer nem egyetlen választási ciklushoz és nem is egyetlen politikai oldalhoz kapcsolódhatott, a megvesztegetésre szánt összeg pedig milliárdos nagyságrendű lehetett.
Ha ez bizonyítható, akkor itt már nem egy kisiklott közbeszerzésről vagy egyetlen korrupt döntéshozóról beszélünk, hanem egy hosszabb időn át működő, politikai határokat is átlépő üzleti gyakorlatról.
Állami szerződésekért többmilliárdos jogtalan előny
A harmadik eljárás már közvetlenül a kormányzati szintig érhet.
Az NVVH tájékoztatása szerint a gyanú egy, a fejlesztésekért és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyeletéért felelős minisztert érint, aki közvetítőkön keresztül többmilliárd forintos jogtalan előnyhöz juthatott egy állami tulajdonú vállalat beruházásaiért, valamint állami fejlesztési szerződésekért cserébe.
A hivatal egyelőre nem nevezte meg az érintett politikust, ezért a név találgatása helyett az eljárás tényeire kell szorítkozni. A gyanú azonban így is az első négy ügy legsúlyosabb kérdését veti fel: felhasználhatta-e egy miniszter a közpénzek és az állami vagyon feletti döntési hatalmát saját gazdagodására, miközben vállalkozásokat kényszerített politikai függésbe.
Több mint 3,6 milliárd a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerződéseire
A negyedik ügy azért különösen figyelemre méltó, mert nem egy régen lezárt történetet, hanem a 2024 és 2026 között működő Szuverenitásvédelmi Hivatal költéseit érinti.
A gyanú szerint az SZH három keretszerződés alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett egy konzorciumnak kommunikációs termékek elkészítéséért és rendezvények lebonyolításáért. Az NVVH azt vizsgálja, hogy ezek a kiadások valóban indokoltak voltak-e, különösen annak fényében, hogy az intézmény saját szervezeti egységekkel is rendelkezett az érintett feladatok ellátására.
Az eljárás hűtlen kezelés gyanújával folyik, és arra keresi a választ, hogy az állami kommunikációs és rendezvényköltések szolgáltak-e valós közfeladatot, vagy egy részük magánvagyonok gyarapításához vezetett.
Most kezdődik Unger Anna valódi vizsgája
Amikor Unger Annát megválasztották az NVVH élére, azt írtuk, hogy az elszámoltatás politikai jelszóként egyszerű, intézményként azonban már sokkal nehezebb vállalkozás. Hangzatos bejelentéseket könnyű tenni, szabályos büntetőeljárásokat felépíteni, pénzmozgásokat feltárni, bizonyítékokat összegyűjteni és jogellenesen megszerzett vagyont visszaszerezni viszont hosszú, aprólékos munka.
A négy ügy kiválasztása önmagában még nem eredmény, és az átvétel ténye senkinek a bűnösségét nem bizonyítja. Az NVVH közleménye gyanúkat ismertet, amelyeknek a büntetőeljárás során kell kiállniuk a bizonyítás próbáját.
A hivatal első valódi mércéje ezért nem az lesz, mekkora politikai zajt képes kelteni, hanem az, hogy a súlyos állítások mögé oda tudja-e tenni a dokumentumokat, a pénzügyi adatokat, a tanúvallomásokat és azt a bizonyítási láncot, amely egy bíróság előtt is megáll.
Unger Anna korábban azt mondta, nagy hálót akarnak kivetni. A háló hétfőn a vízbe került.
Most derül ki, mi akad fenn rajta.
