A Brent hordónkénti ára hétfőn 3,29 százalékos emelkedéssel 107,75 dollárra ugrott, míg a tengerentúli WTI típusú nyersolaj jegyzése 2,32 százalékkal, 94,55 dollárra növekedett. A piaci reakció mögött az áll, hogy Donald Trump nemet mondott az iráni vezetés feszültségcsökkentő javaslatára. Teherán ezt a béketervet katari közvetítők segítségével juttatta el az Egyesült Államokhoz a múlt heti ENSZ-közgyűlés alkalmával.

A Reuters hírügynökség beszámolója szerint bár az elutasítás mérsékelte a gyors megállapodás esélyeit, a diplomáciai folyamatok nem zárultak le teljesen, hiszen Donald Trump az Axiosnak úgy nyilatkozott, hogy az amerikai tárgyalópartnerek a héten újabb egyeztetéseket folytathatnak. Piaci elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a Brent esetében a 120 dolláros szint továbbra is komoly ellenállást jelent. Amennyiben a jegyzések nem tudnak tartósan e felett maradni, korrekció következhet – különösen a hajózási körülmények javulása vagy a tárgyalások előrehaladása esetén. A közel-keleti feszültség mértékét jelzi az is, hogy a Szaúd-Arábia vezette koalíció a napokban két ballisztikus rakétát és két drónt semmisített meg, amelyeket az Irán által támogatott jemeni húszik indítottak szaúdi területek felé.

A geopolitikai kockázatok mellett a kínálati oldal is alakítja a piacot: a legfontosabb közel-keleti kitermelők nyersolajexportja szeptemberben napi 12,8 millió hordóra bővült a Kpler előzetes adatai alapján, ami az ukrajnai háború februári kezdete óta a legmagasabb volumen. Eközben az Egyesült Államokban a dízelüzemanyag rekordmagas ára miatt felmerülő esetleges exportkorlátozások bizonytalanítják el a finomítói szektort. Az ANZ elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendkívül magas dízelárak fokozzák az inflációs kockázatokat, miközben az export esetleges korlátozása visszafogná az amerikai finomítók kibocsátását.

Forrás: Index