Öt év telt el azóta, hogy 2021. augusztus 15-én a tálibok bevonultak Kabulba, és ismét átvették az ellenőrzést Afganisztán felett. Szombaton több száz támogatójuk vonult az afgán főváros utcáira, hogy megünnepelje a hatalomátvétel évfordulóját.

Az egykori amerikai nagykövetség közelében férfiak és gyermekek lengették az Afganisztáni Iszlám Emirátus fekete-fehér zászlóit. Zászlókkal feldíszített motorkerékpárok, autók, buszok és riksák haladtak az utcákon, miközben felfegyverzett tálibok ültek azokon a Humvee katonai járműveken, amelyeket az amerikai hadsereg és afgán szövetségesei hagytak hátra a 2021-es kivonulás során.

A La Croix az AFP tudósítása alapján arról számolt be, hogy az ünneplők között olyanok is voltak, akik sárga műanyag kannákat mutattak fel. Hasonló eszközöket korábban robbanóanyagok elrejtésére is használtak a nyugati koalíció és az egykori afgán köztársaság erői elleni harcok során.

„Győzelem Napja” – így emlékeznek a tálibok 2021. augusztus 15-re

Zabihullah Mujahid tálib kormányszóvivő szerint augusztus 15. „Győzelem Napjaként” vonul be Afganisztán történelmébe.

A tálib vezetés számára az évforduló a húszéves nyugati katonai jelenlét végét jelképezi. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozás megdöntötte az akkor hatalmon lévő tálib rezsimet.

Húsz évvel később azonban a tálib erők gyors előrenyomulásba kezdtek, és 2021. augusztus 15-én komolyabb ellenállás nélkül bevonultak Kabulba. Az afgán kormány összeomlott, Asraf Gáni akkori elnök pedig elhagyta az országot.

A következő napokban afgánok ezrei próbáltak kijutni az országból. A kabuli repülőtérről készült képek bejárták a világot: kétségbeesett emberek próbáltak feljutni az induló gépekre, egyesek még a repülőgépek külsejébe is kapaszkodtak.

Az utolsó amerikai katona 2021. augusztus 30-án hagyta el Afganisztánt.

Mások számára nincs mit ünnepelni

Miközben Kabul egyes részein ünnepeltek, mások számára az évforduló a veszteségre emlékeztetett.

Az AFP egy 35 éves kabuli nővel is beszélt, akinek férjét még a tálibok felkelése idején, 2021-ben ölték meg. A biztonsága érdekében névtelenül nyilatkozó asszony arról beszélt: számára az évforduló hatalmas fájdalmat jelent.

Arra emlékeztetett, hogy a hatalomért folytatott harcok következtében nők ezrei maradtak özvegyen, gyermekek ezrei pedig elveszítették édesapjukat.

Az elmúlt évtizedek háborúi mély nyomokat hagytak az afgán társadalomban. A tálib vezetés ugyanakkor az elmúlt öt év egyik legfontosabb eredményeként éppen a biztonsági helyzet javulását emeli ki.

A külügyminisztérium szóvivője szerint a stabilabb környezet lehetőséget teremthet külföldi befektetésekre is. Amir Khan Muttaqi tálib külügyminiszter pedig a The New York Timesnak adott interjújában arra biztatta az amerikaiakat, hogy nyissák újra nagykövetségüket és fektessenek be Afganisztánban.

Közel 14 millió embert fenyeget súlyos éhezés

A biztonsági helyzet változása azonban nem oldotta meg Afganisztán súlyos gazdasági és humanitárius problémáit.

A Világbank 2025-re 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, az életszínvonalra azonban hatalmas nyomás nehezedik. Több mint hatmillió afgán tért vissza Iránból és Pakisztánból, miközben a klímaváltozás következményei és a Pakisztánnal kialakult fegyveres konfliktus is tovább nehezítette az ország helyzetét.

Az ENSZ adatai szerint csaknem 14 millió afgánt fenyeget súlyos éhezés.

Öt év alatt egyre szűkebb lett a nők világa

A tálib uralom talán legsúlyosabb következményeit az afgán nők és lányok életében lehet látni.

Fiona Frazer, az ENSZ afganisztáni missziójának emberi jogi vezetője szerint az elmúlt öt évben az afgánok életének szinte minden területén megszilárdultak azok a korlátozások, amelyeket „fojtogatónak” nevezett.

A szabályok a társadalom egészét érintik: a férfiak megjelenésétől az újságírók munkáján át egészen a testi fenyítésekig számos területet szigorúan szabályoznak.

A legsúlyosabb korlátozások azonban a nőket sújtják.

A nők és lányok számos munkahelyről, parkból és edzőteremből kiszorultak, nyilvános megjelenésükre pedig rendkívül szigorú öltözködési előírások vonatkoznak.

Afganisztán jelenleg az egyetlen ország a világon, ahol a lányok és nők nem járhatnak középiskolába és egyetemre.

„Elhagyatottak az afgán nők”

A nők helyzete miatt a tálib vezetés nemzetközi jogi nyomás alatt is áll. A Nemzetközi Büntetőbíróság két magas rangú tálib vezető, köztük Hibatullah Akhundzada legfelsőbb vezető ellen adott ki elfogatóparancsot a nők és lányok nemi alapú üldöztetésével összefüggésben.

Az Afganisztánból 2021-ben elmenekült újságíró, Zahra Joya szerint az afgán nők úgy érzik, hogy magukra maradtak. Londonból arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon szolidaritást velük.

Öt évvel a kabuli hatalomátvétel után így ugyanaz a dátum két egészen különböző Afganisztánt mutat.

Az egyikben zászlók lengenek Kabul utcáin, és a tálib vezetés történelmi győzelemről beszél.

A másikban lányok milliói úgy nőnek fel, hogy nem léphetnek be egy középiskola vagy egyetem kapuján.