TISZA-recept a korrupcióra: a megígért felügyelet végül kimarad
— Fotó: AI – illusztráció
TISZA-recept a korrupcióra: a megígért felügyelet végül kimarad
A TISZA kampányban még külön felügyeletet ígért a korrupció ellen, kormányon viszont arra jutott: van már elég hivatal, csak működniuk kellene. Az új szervezet így nem jön létre – a korrupcióellenes nagy kérdés pedig marad, csak most már kevesebb névtáblával.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A TISZA Párt választási programjában még egy, a kormánytól független Korrupciómegelőzési Felügyelet létrehozását ígérte, a kormány azonban most egyértelművé tette: külön intézmény végül nem jön létre – számolt be az Átlátszó.
A Miniszterelnökség indoklása szerint a nemrég megalakult Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, a megerősített Integritás Hatóság és a már működő ellenőrző szervek képesek kezelni a korrupciós kockázatokat, ezért a kabinet nem látja indokoltnak újabb hivatal felállítását.
A döntés lényegével részben korrupcióellenes civil szervezetek is egyetértenek. A K-Monitor szerint a magyar antikorrupciós intézményrendszer már most is rendkívül széttagolt: az ügyészség, a rendőrség, a NAV, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és más szervek között oszlanak meg a feladatok. Egy újabb intézmény helyett szerintük inkább a meglévő szervezetek munkáját kellene összehangolni, és nagyobb súlyt adni a megelőzésnek.
A szervezet ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy több olyan állami intézmény megújítása várat magára, amelynek vezetése a korábbi rendszerben kompromittálódott. Példaként a Gazdasági Versenyhivatalt és az Állami Számvevőszéket említették.
Hasonló álláspontot képvisel a Transparency International Magyarország is. Szerintük sincs feltétlenül szükség új korrupcióellenes hivatalra, ha az Integritás Hatóság, a vagyonvisszaszerzési szervezet, a Közbeszerzési Hatóság és más szereplők között világos munkamegosztás jön létre.
A TI ugyanakkor kulcskérdésnek tartja az ellenőrző intézmények valódi függetlenségének helyreállítását és olyan vezetők kinevezését, akik nem kompromittálódtak a NER időszakában.
A kérdés társadalmi súlya jelentős. Az Integritás Hatóság felmérése szerint a magyarok az infláció és az egészségügy után a korrupciót tartják a harmadik legsúlyosabb problémának. A válaszadók 41,6 százaléka sorolta a három legfontosabb gond közé.
Még beszédesebb, hogy 69,2 százalék nem tud megnevezni olyan intézményt, amelyhez korrupciógyanú esetén fordulhatna. A korábbi kutatások szerint pedig a magyarok közel háromnegyede nem bízik abban, hogy az állami intézmények képesek megvédeni őket a korrupció káros következményeitől.
