Jó kérdés, vajon miért fagyasztották be annak idején a forrást, és pontosan mit kellett Magyarországnak megváltoztatnia azért, hogy most visszakérhesse?

Nem kevés pénzről van szó. Az Európai Unió Tanácsa 2022. december 15-én a jogállamisági feltételességi mechanizmus alapján három magyar kohéziós operatív program kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztette fel. Ez akkor mintegy 6,3 milliárd eurót jelentett; az időközben bekövetkezett forrásvesztések miatt jelenleg nagyjából 4,2 milliárd euró az az összeg, amelynek felszabadításáról szó lehet. (Eur-Lex)

A 2022-es döntés nem általánosságban „jogállamisági problémákról” szólt. A Tanács az uniós költségvetést veszélyeztető rendszerszintű hiányosságokat azonosított a közbeszerzéseknél, az összeférhetetlenségi szabályoknál, valamint a korrupció megelőzésének, feltárásának és üldözésének rendszerében. A döntés külön kiemelte, hogy a korábbi ellenőrzések szerint a magyar rendszer nem tudta megfelelően megelőzni a szabálytalan közbeszerzéseket, az összeférhetetlenséget és az ezekhez kapcsolódó korrupciós kockázatokat. (Eur-Lex)

Ehhez jött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, vagyis a KEKVA-kat érintő tilalom: az Európai Bizottság közvetlen vagy közvetett kezelésében álló uniós programokban nem lehetett új jogi kötelezettséget vállalni ezekkel az alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott intézményekkel. Ennek lett az egyik leglátványosabb következménye, hogy az érintett magyar egyetemek hallgatói és kutatói új Erasmus+ és Horizon Europe finanszírozásokból maradtak ki. (Eur-Lex)

Júniusban átírták a szabályokat – most azt kell bizonyítani, hogy működnek is

Az Országgyűlés 2026. június 23-án elfogadta az uniós forrásokhoz kapcsolódó omnibusztörvényt. A Bizottság júliusi magyar országjelentése szerint a csomag célja többek között az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése, az adat-hozzáférési akadályok felszámolása, a közbeszerzések átláthatóbbá tétele, a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak jobb azonosíthatósága, a KEKVA-khoz kapcsolódó összeférhetetlenségi problémák rendezése, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség egyes döntéseinek szélesebb bírói felülvizsgálata. (Eur-Lex)

Ez azonban fontos különbség: a jogszabály elfogadása még nem jelenti automatikusan azt, hogy a 2022-ben kifogásolt rendszer a gyakorlatban is megváltozott.

Ezt lényegében maga a Bizottság is rögzíti. A 2026-os jogállamisági országfejezetben szereplő értékelések kifejezetten nem előlegezik meg a feltételességi rendelet alapján később elvégzendő vizsgálat eredményét. Most tehát nemcsak azt fogják nézni, mi áll a törvényben, hanem azt is, hogy a megteremtett jogkörök ténylegesen használhatók-e. (Dk.eu)

Az Integritás Hatóság nemcsak több adatot kapott

Az Integritás Hatóság korábban maga jelezte, hogy több olyan adatbázishoz nem fér hozzá megfelelően, amely nélkül nehéz teljes körű ellenőrzést végezni. Az új szabályozás szélesíti a hozzáférését többek között adózási, tényleges tulajdonosi, pénzügyi, cégnyilvántartási és közbeszerzési adatokhoz, és lehetőséget teremt közvetlen adatkapcsolatok kiépítésére is. Ha egy adatkezelő nem működik együtt, a Hatóság jogi úton is felléphet. (Eur-Lex)

Módosultak a Hatóság vezetőinek kiválasztási és irányítási szabályai is. A jövőbeni kinevezéseknél az alkalmassági bizottságnak rangsort kell felállítania a jelöltek között, amelytől az Állami Számvevőszék elnöke csak kivételesen és indokolt esetben térhet el. Az eddigi szervezeti modellt pedig öttagú testület váltja: az elnök mellett négy alelnök vesz részt a döntéshozatalban. A Bizottság szerint ezek a változtatások az intézmény függetlenségének erősítését célozzák. (Eur-Lex)

A valódi próba viszont most jön: hozzáfér-e ténylegesen a Hatóság azokhoz az adatokhoz, amelyekhez eddig nem, tudja-e használni az új jogköreit, és követi-e érdemi intézkedés a megállapításait.

Ha a nyomozás vagy az ügyészség lezár egy ügyet, nagyobb tér nyílik a bírói kontrollra

A júniusi csomag egyik kevésbé látványos, mégis fontos eleme a nyomozó hatóság és az ügyészség egyes döntéseinek bírói felülvizsgálata.

Ez azért volt uniós követelés, mert a korrupcióellenes rendszer hitelessége nemcsak azon múlik, hogy elindul-e egy vizsgálat, hanem azon is, mi történik, ha a hatóság vagy az ügyészség nem lát okot további eljárásra. A reform ezt a kontrollt szélesíti, vagyis bizonyos ügyekben nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy bíróság vizsgálja felül a nyomozás vagy a vádemelés elmaradását. A Bizottság ezt kifejezetten a júniusi reformcsomag egyik elemének tekinti. (Eur-Lex)

A közbeszerzésnél nemcsak a szabálytalanság, hanem a verseny hiánya is probléma volt

A 2022-es feltételességi eljárás egyik központi kérdése a közbeszerzés volt. Nemcsak egyedi szabálytalanságokról, hanem arról is, hogy bizonyos piacokon kevés ajánlattevő jelenik meg, erős a koncentráció, és tartósan magas volt az egyajánlatos eljárások aránya.

A magyar kormány adatai szerint az uniós forrásból legalább részben finanszírozott közbeszerzéseknél az egyajánlatos eljárások aránya mára 9,5 százalékra csökkent, vagyis teljesült a korábban vállalt 15 százalék alatti cél. Az Integritás Hatóság ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a puszta ajánlatszám önmagában nem old meg mindent: egyes piacokon továbbra is magas a koncentráció, és azt is vizsgálni kell, nincs-e egy látszólag többajánlatos eljárás mögött valójában támogató vagy formális ajánlat. (Eur-Lex)

Vagyis ezen a területen is ugyanoda jutunk: a mutatók javulása fontos, de a Bizottság számára az lesz a döntő, hogy a verseny ténylegesen erősödött-e.

Vagyonnyilatkozat: több adat, több ellenőrzés

A júniusi reformcsomag a vagyonnyilatkozati rendszerhez is hozzányúlt. Az új szabályozás széles körre terjed ki, és az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosítványait is bővíti. A képviselők és magas rangú politikai vezetők vagyonnyilatkozatai elektronikus nyilvántartásba kerülnek, az ellenőrzéshez pedig több adatforrás kapcsolható össze.

A Bizottság júliusi jelentése ezt a reformrészt már olyan területként értékelte, ahol a korábbi ajánlás teljesült. Ugyanez a jelentés ugyanakkor nem állítja azt, hogy ezzel minden korrupcióellenes probléma megoldódott: a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra sem lát kellően erős eredménysort. (Eur-Lex)

A magántőkealapoknál is láthatóbbá kell tenni, ki áll a pénz mögött

A törvény szélesítette a tényleges tulajdonos fogalmát és a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz való hozzáférést. A cél egyszerű: uniós vagy közpénzeknél világosabban lehessen látni, hogy egy befektetési konstrukció mögött végső soron ki gyakorol tulajdonosi vagy ellenőrzési jogokat.

Itt sem csak új rubrikákról van szó. A vizsgálat során annak is jelentősége lesz, hogy a tényleges tulajdonosi adatok valóban feltöltésre kerülnek-e, pontosak-e, ellenőrizhetők-e, és hozzáférnek-e azok a hatóságok, amelyeknek ezeket használniuk kell.

A KEKVA-rendszer felszámolását már törvény írja elő

Talán ez a legnagyobb szerkezeti változás.

A júniusi törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását írja elő. A felsőoktatási intézményt nem fenntartó alapítványoknak 2026. augusztus 31-ig kellett megszűnniük, az egyetemeket fenntartó alapítványok határideje pedig 2027. augusztus 1. (Eur-Lex)

A felszámolásig a kuratóriumi tagokra és vezetőkre szigorúbb integritási és összeférhetetlenségi előírások vonatkoznak: nyílt kiválasztás, alkalmassági feltételek, időben korlátozott megbízatás, valamint vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése került a rendszerbe. (Eur-Lex)

Csakhogy itt is van különbség a törvényi határidő és a tényleges végrehajtás között. Az egyetemi alapítványok felszámolása még nem történt meg, vagyonuk, irányításuk és intézményi struktúrájuk rendezése folyamat. A Bizottság ezért nem pusztán azt fogja ellenőrizni, hogy a megszüntetés szerepel-e a jogszabályban, hanem azt is, hogy a KEKVA-khoz kapcsolódó összeférhetetlenségi és uniós költségvetési kockázat ténylegesen megszűnik-e.

Az Európai Ügyészség fontos, de nem ez nyitja ki önmagában a 4,2 milliárdos kasszát

Magyarország 2026-ban csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A Bizottság július 10-én erősítette meg a magyar részvételt, a határozat augusztus 2-án hatályba lépett. Az EPPO magyarországi operatív működésének egyes elemei a magyar európai ügyész kinevezéséhez kötődnek. A döntés ráadásul kimondja, hogy az EPPO-rendelet a hatáskörébe tartozó, 2021. június 1. után elkövetett bűncselekményekre alkalmazandó Magyarországon. (Eur-Lex)

Ez fontos lépés az uniós pénzek védelmében, de jogilag nem szabad összekeverni a 2022-es, 4,2 milliárd eurót érintő feltételességi döntés konkrét orvosló intézkedéseivel. Az EPPO-csatlakozás a szélesebb korrupcióellenes és uniós megállapodási folyamat része.

És ettől még nincs rendben „a teljes jogállamiság”

Ezt is érdemes világosan kimondani, mert a 4,2 milliárdos csomag rendezése nem egyenlő azzal, hogy Magyarországgal szemben minden uniós jogállamisági kifogás megszűnt.

A Bizottság 2026-os országjelentése továbbra is hiányolja az átfogó lobbiszabályozást és a forgóajtó-jelenség kezelését, problémát lát a pártfinanszírozás átláthatóságában, és nem látott előrelépést az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatóságában sem. Ezek azonban nem a most vizsgált 4,2 milliárd euró közvetlen feltételei. (Eur-Lex)

Vagyis a júniusi reformcsomag nem „a teljes jogállamisági katalógust” rendezte. A 2022-es feltételességi eljárásban az uniós költségvetés szempontjából azonosított problémákat célozta meg.

És még mindig nem szabad összekeverni a pénzeket

A mostani eljárás a feltételességi mechanizmus alapján befagyasztott, jelenleg körülbelül 4,2 milliárd eurós összegre, valamint a KEKVA-kra vonatkozó tilalomra vonatkozik.

Ettől elkülönül valamivel több mint 2 milliárd euró kohéziós támogatás, amely más jogalapon, az Alapjogi Chartához kapcsolódó feltételek miatt továbbra is blokkolva van. Az Euronews szerint ezek a magyar menedékjogi rendszerrel, a gyermekvédelmi szabályozással és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos kifogások. A mostani értesítés ezekre nem vonatkozik. (euronews)

És külön történet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, az RRF is, amelyből Magyarország továbbra is mintegy 10 milliárd euróra lehet jogosult. A rendszerek között vannak átfedések, különösen a korrupcióellenes és közbeszerzési reformoknál, jogilag azonban külön eljárásokról beszélünk. (euronews)

Most tehát nem az történt, hogy Brüsszel odaadta Magyarországnak a 4,2 milliárd eurót.

Magyarország azt jelentette be, hogy álláspontja szerint megszüntette azokat az okokat, amelyek miatt a pénzt 2022-ben befagyasztották.

És itt válik el a törvény a valóságtól.

Brüsszelnek most már nem azt kell elolvasnia, mit fogadott el júniusban az Országgyűlés, hanem azt kell eldöntenie, hogy az Integritás Hatóság valóban hozzáfér-e az adatokhoz, a közbeszerzéseknél valóban van-e verseny, a tulajdonosi háttér valóban átláthatóbb lett-e, a hatósági döntéseknek van-e tényleges kontrolljuk, és a KEKVA-rendszer kivezetése valóban megszünteti-e azt a kockázatot, amely miatt négy éve befagyasztották a pénzt.

A 4,2 milliárd sorsa most ezen múlik.