Uram,

ezen a reggelen eléd teszem mindazt, ami rám vár.

A munkámat, a családomat, a feladataimat.
Azokat is, amelyeket örömmel végzek, és azokat is, amelyekhez már most kevésnek érzem az erőmet.

Adj nekem békességet ahhoz, hogy ne akarjak mindent egyszerre elrendezni.

Taníts meg arra, hogy hűségesen megtegyem azt, ami ma az én dolgom, és rád bízzam azt, ami már nem rajtam múlik.

Amikor türelmetlen vagyok, csendesíts le.
Amikor elfáradok, adj erőt.
Amikor félek attól, mi lesz, emlékeztess rá, hogy nem egyedül megyek tovább.

Uram, őrizd ma azokat, akiket szeretek.

Légy azok mellett, akik betegek, akik fájdalmat hordoznak, akik rossz hírt kaptak, vagy akiknek ma különösen nehéz felkelniük és újrakezdeniük.

Adj nekünk nyitott szemet, hogy észrevegyük egymást.

Ne engedd, hogy annyira elfoglaljon bennünket a saját életünk, hogy elmenjünk amellett, akinek éppen egy jó szóra, egy telefonhívásra, egy ölelésre vagy egyszerűen csak arra lenne szüksége, hogy valaki mellette maradjon.

És taníts meg a csendre is.

Arra a csendre, amelyben nem nekem kell beszélnem, bizonyítanom és magyaráznom. Arra a csendre, amelyben végre meghallhatlak Téged.

Ha ma valamit jól teszek, óvj meg a büszkeségtől.
Ha hibázom, adj alázatot kijavítani.
Ha pedig nem látom rögtön a munkám eredményét, adj türelmet kivárni.

Mert én vethetek és öntözhetek, de a növekedést Te adod.

Uram, ma nem kérem, hogy könnyű legyen minden.

Csak azt kérem, hogy bármi érkezik is, ne kelljen nélküled végigmennem rajta.

Vezesd a lépteimet, őrizd a szavaimat, és segíts úgy élni ezt a napot, hogy estére egy kicsivel több szeretet maradjon utánam, mint amennyi reggel volt.

Ámen.