Végre felfelé mozdult a Duna vízállása. A vízügyi adatokra hivatkozó szerda reggeli beszámolók szerint Budapesten 20 centimétert mértek, szemben a hétfő esti 9 centiméterrel. Egy ekkora változás önmagában még nem jelenti a rendkívüli kisvizes helyzet végét, de az elmúlt napok után mindenképpen kedvező fordulat.

Paksnál kedden dél körül még mínusz 137 centiméteres vízállást mértek, majd 13 órára mínusz 136 centiméterre emelkedett a szint, és a délutáni órákban lényegében stagnált. A rendkívüli kisvíz azért került országos figyelem középpontjába, mert a Duna nem egyszerűen tájkép vagy hajózási útvonal: a Paksi Atomerőmű hűtésében is kulcsszerepe van.

Az emelkedés jó jel – de nem ugyanaz, mint a veszély elmúlása

A budapesti vízállás növekedése nem fordítható át automatikusan az erőmű pillanatnyi üzemi helyzetére. A folyó egyes szakaszain eltérőek a mederviszonyok, a vízszintek és az időbeli lefutás is. Ezért felelősen most annyit lehet mondani: az emelkedő tendencia biztató, de Paks aktuális állapotáról továbbra is a helyi mérési és üzemi adatok alapján lehet biztosat állítani.

Az elmúlt napok ugyanakkor egy régi kérdést nagyon is aktuálissá tettek: hogyan készül fel Magyarország arra, ha a szélsőséges hőség és a tartós kisvíz egyszerre terheli az energiarendszert?

Ezt a kérdést akkor is érdemes napirenden tartani, ha a Duna a következő napokban tovább emelkedik. A mostani néhány centiméter ugyanis megkönnyebbülést hozhat, de a sérülékenységet, amelyet ez a nyár megmutatott, nem mossa el.