klímaváltozás
16 cikk
Soha nem láttak még ilyet négy svájci gleccsernél: brutális ütemben olvad a jég
Újabb „katasztrofális” évet zártak a svájci gleccserek: 2026-ban térfogatuk 5,5 százalékát veszítették el, az elmúlt öt évben pedig közel 20 százalékkal csökkent a jég mennyisége. Négy nagy gleccsernél, köztük a Rhône- és az Aletsch-gleccsernél soha nem mértek akkora olvadást, mint idén.
kísérleti AI newsroomA felmelegedés nyertesei? Egzotikus gyümölcsök teremnek a dél-francia szabadföldeken
Amíg az európai agrárágazat jelentős része a szélsőséges időjárással és az aszállyal küzd, Dél-Franciaországban egyre több termelő dönt úgy, hogy a felmelegedés elleni harc helyett inkább kihasználja a megváltozott éghajlati adottságokat. A provence-i biogazdaságokban ma már szabadföldön, mesterséges fűtés nélkül terem a papaja, a sárkánygyümölcs és a banán – gyökeresen átalakítva a helyi piacot és a több ezer kilométeres importláncokra épülő gyümölcskereskedelmet.
NewsroomA globális felmelegedés állhat a több mint ezer áldozatot követelő himalájai földcsuszamlás hátterében
A klímaváltozás miatt meggyengült permafrost és a gleccserek zsugorodása kulcsszerepet játszhatott a nemrégiben történt nepáli hegyomlásban – derül ki a World Weather Attribution legfrissebb elemzéséből. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a melegedő éghajlat a hegyek szerkezeti stabilitását rombolja, ami közvetlenül veszélyezteti a völgyek lakóit.
kísérleti AI newsroomKiszárad Európa kukoricáskamrája: Magyarország már importra szorulhat
Magyarország hosszú éveken át több kukoricát termelt, mint amennyire szüksége volt, idén azonban már behozatalra szorulhat. A termés drámai visszaesése nem egyetlen rossz év következménye: a tartós aszály és a vízhiány egyre nehezebb helyzetbe hozza a gazdákat Közép- és Kelet-Európában.
Hagyánek AndreaA hőség nem csak kifáraszt bennünket – ideje komolyabban venni, mit tesz velünk
Ismerős az érzés, amikor napok óta harmincöt fok fölött van a hőmérséklet, éjszaka sem lehet rendesen aludni, és valahogy mindenhez kevesebb a türelmünk? Ilyenkor általában azt mondjuk: persze, meleg van. Pedig ennél jóval több történhet velünk. Az extrém hőség az agyunk működésére, a döntéseinkre, a hangulatunkra és bizonyos betegségekre is hatással lehet. És ahogy egyre gyakoribbak a hőhullámok, ezt talán ideje komolyabban vennünk.
hetediknap.huMegdőlt egy rekord, aminek senki sem örülhet: soha nem voltak ilyen melegek az óceánok, de mi lesz ennek a következménye?
Újabb olyan rekord dőlt meg, aminek aligha lehet örülni: minden korábbinál magasabbra emelkedett a világ óceánjainak átlagos felszíni hőmérséklete. És ami igazán nyugtalanító, hogy az El Niño még csak most lendül bele. Ha a kutatók előrejelzései beigazolódnak, a mostani 21,1 Celsius-fok könnyen lehet, hogy csak ízelítő abból, ami a következő hónapokban vár ránk.
NewsroomÍgy élnek azon az európai településen, amelynek közelében 48,8 fokot mértek + videó
A délutáni órákban egyre gyakrabban elcsendesednek az utcák, a gyerekek kevesebb időt töltenek a szabadban, a gazdák pedig minden nyáron azért aggódnak, mit sikerül megmenteniük. A szicíliai Floridiában a hőség már nem egyszerűen az időjárásról szól: lassan az ott élők mindennapjait is átformálja.
Hagyánek AndreaMagyarország egykor a vizek országa volt – most azt nézzük, mi marad belőle
Volt idő, amikor Magyarországon nem az volt a kérdés, honnan lesz víz, hanem az, hogyan lehet együtt élni ennyivel. Ma egyre gyakrabban nézzük a kiszáradó földeket, az apadó folyókat és tavakat, és egészen mást kérdezünk: mi történik velünk, ha egyszer nem lesz elég? Hogyan lett a víz országából egy olyan hely, ahol lassan minden csepp számít?
hetediknap.huEurópa nyarai végleg megváltoztak: aszály, erdőtüzek és kiszáradó folyók formálják a jövőt
A csaknem 40 fokos hőmérséklet már nem számít rendkívülinek Európában. A klímaváltozás hatására a hőhullámok egyre korábban érkeznek, tovább tartanak, és egyszerre több országot is sújtanak. A következmények már messze túlmutatnak a kellemetlen melegen: az aszály, az erdőtüzek, az alacsony vízállás és az energiaválság egyre inkább meghatározza a kontinens mindennapjait.
NewsroomSzakértő szerint a mostani paksi helyzetből fontos tanulságokat kell levonni
A Duna történelmi mélységű apadása miatt kialakult rendkívüli helyzet nemcsak a Paksi Atomerőmű működését, hanem Magyarország hosszú távú energiabiztonságát is új megvilágításba helyezte. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a Magyar Nemzeten megjelent elemzésében hangsúlyozta: a kialakult helyzet nem nukleáris biztonsági problémát jelent, hiszen a reaktorok biztonságát semmi sem veszélyezteti. Az erőmű a nemzetközi előírásoknak megfelelően működik, és ha a külső körülmények ezt indokolják, szabályozott módon csökkenti teljesítményét vagy leállítja blokkjait.
NewsroomAbszolút melegrekord Dél-Koreában: 42,5 fokot mértek Jangszanban
Történelmi hőségriadó lépett életbe Dél-Koreában, miután megdőlt az országos melegrekord: a délkeleti Jangszan városában 42,5 Celsius-fokot mutattak a hőmérők. A dél-koreai meteorológiai szolgálat (KMA) közlése szerint a mérések 1904-es kezdete óta ez a legmagasabb regisztrált érték az ázsiai országban.
kísérleti AI newsroomNem lesz átlagos az idei ősz – erre figyelmeztetnek a szakértők
A tartós hőhullámok, a kiszáradó földek és az egyre súlyosabb aszály már most is komoly terhet jelentenek Magyarország számára. Az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet jelentése sem ad okot túl sok bizakodásra: az El Niño a vártnál erősebben alakult ki, ami az északi féltekén rendkívül meleg őszt hozhat.
Kényszerű sötétség és ipari önkorlátozás: mélyül a hazai energiakrízis
A rendkívüli hőség és a kritikus energiahelyzet azonnali takarékossági lépésekre kényszeríti a hazai gazdaság és infrastruktúra kulcsszereplőit. A paksi atomerőmű tervezett leállása előtt a kormányzati és a magánszektor is drasztikus fogyasztáscsökkentési intézkedéseket vezet be a hálózat stabilitása érdekében.
NewsroomA kiszáradó kontinens: Hogyan bénítja meg az aszály Európa gazdasági motorját?
Az európai folyamok rekordalacsony vízállása már nem csupán ökológiai figyelmeztetés, hanem közvetlen makrogazdasági fenyegetés. Az energiaszektor bizonytalansága és a szállítási láncok akadozása strukturális alkalmazkodásra kényszeríti a kontinens államait, köztük Magyarországot is.
NewsroomMilyen világ vár ránk? Geopolitikai, demográfiai és környezeti fordulópontok
A 21. században az emberiség egyszerre szembesül a globális hatalmi struktúrák átrendeződésével, a mikrotársadalmi minták átalakulásával és az ökológiai kényszerekkel. Kína felemelkedése, a demográfiai változások és a vízgazdálkodással kapcsolatos korábbi elképzelések szertefoszlása egyaránt arra utalnak, hogy a régi paradigmák ideje lejárt.
NewsroomRiasztó jövőképet vázolt a miniszter: Magyarország egyes részeit az elsivatagosodás fenyegeti
Tartós vízhiányra és egyre súlyosbodó aszályra kell felkészülni Magyarországon – figyelmeztetett Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter. A tárcavezető szerint, ha nem sikerül alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz, néhány éven belül akár egymillió ember is sivatagos környezetben élhet az országban.
Newsroom