Az augusztus 26-i katasztrófa során jégből, kövekből és hordalékból álló lavina söpört végig a Trishuli folyó völgyén, miután a kínai-nepáli határvidéken hirtelen megomlott egy hegyoldal. A tragédiában több mint 1300 ember vesztette életét, és a hatóságok továbbra is több mint ötezer eltűntet keresnek a térségben.

A World Weather Attribution kutatócsoport legfrissebb jelentése rávilágít, hogy a katasztrófát nem egy hirtelen jött, szélsőséges időjárási esemény idézte elő, hanem a klímaváltozás évtizedek óta tartó, lassú hatásai állnak a háttérben. A globális felmelegedés miatt ugyanis a folyamatosan fagyott talaj (permafrost) határa évtizedenként átlagosan száz méterrel tolódik egyre magasabbra a hegyvidéken.

Ez a folyamat a magashegyi kőzeteket hosszabb időn át teszi ki a fagypont feletti hőmérsékletnek, ami a repedésekben lévő jég olvadásához és a permafrost gyengüléséhez vezet.

A korábban stabilan összefagyott sziklák így elveszítik a belső kötőanyagukat, miközben a környező gleccserek elvékonyodása tovább gyengíti a meredek hegyoldalak szerkezeti stabilitását.

Bár a szakemberek nem állítják teljes bizonyossággal, hogy a hegyomlás a fosszilis tüzelőanyagok használata miatti felmelegedés nélkül egyáltalán nem következett volna be, azt egyértelműen megállapították, hogy az éghajlatváltozás évtizedes távlatban jelentősen növelte a lejtő instabilitását.

Forrás: Euronews English