magyar történelem
15 cikk
Négy család, amely évszázadokon át alakította Magyarország sorsát
A Zrínyiek, a Frangepánok, a Báthoryak és a Rákócziak története egyetlen családfában találkozik. Hogyan öröklődött a vagyon, a hatalom és a Habsburgokkal szembeni ellenállás?
NewsroomTrauma vagy megküzdési erő? Ezt kaptad valójában a felmenőidtől
Háborúk, diktatúrák, elveszített otthonok és évtizedes hallgatások. A történelem nemcsak a levéltárakban hagy nyomot, hanem a családok életében is. De vajon mit örököltünk azokból a félelmekből, amelyekről a nagyszüleink soha nem beszéltek?
FőszerkesztőEgyetlen nap alatt összeomlott a régi Magyarország világa – forradalom és gyilkosság Budapesten
Katonák az utcákon, őszirózsák a sapkákon, ünneplő tömegek és fegyverropogás. 1918. október 31-én Budapest olyan történelmi fordulatot élt át, amely alapjaiban változtatta meg az ország sorsát. Miközben Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését ünnepelték, a főváros másik pontján fegyveresek meggyilkolták Tisza István egykori kormányfőt. A remény és az erőszak ugyanazon a napon találkozott a széthulló Monarchia fővárosában.
hetediknap.huBankárok, bányák és a királyi udvar: A magyar történelem leghatalmasabb gazdasági hálózata
Ötszáz évvel ezelőtt Magyarország egyik legbefolyásosabb családjának hatalma nem csatatéren, hanem a bányák mélyén született. A Thurzók kezében bányák, kereskedelmi útvonalak és hatalmas pénzügyi kapcsolatok összpontosultak. Európa egyik leggazdagabb bankárdinasztiájával, a Fuggerekkel kötöttek szövetséget, majd a királyi udvar legmagasabb tisztségeiig jutottak. A család egyik legismertebb tagja, Thurzó György nádor annak a rejtélyes ügynek is főszereplője lett, amelyből évszázadokkal később megszületett a „véres grófnő”, Báthory Erzsébet legendája.
Jurák KataTitkos megemlékezésektől a mai felvonulásokig – ilyen volt október 23. régen és ma
Hetven év telt el az 1956-os forradalom kitörése óta. Ez idő alatt október 23. a tiltott emlékezés napjából Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepévé vált. Volt, amikor a forradalomról még családi körben is óvatosan beszéltek, később tömegek ünnepelték együtt a köztársaság kikiáltását, ma pedig már az iskolai megemlékezésektől a családi programokig számos formában idézhetjük fel a történteket. De hogyan emlékeztek régen, és mit jelent számunkra ma október 23.?
hetediknap.huNem a fegyverek kezdték
Hetven évvel ezelőtt a Műegyetem hallgatói nem azért gyűltek össze október 22-én, mert már tudták, hogy másnap fegyverrel a kézben fogják védeni a várost. Egyszerűen elege lett nekik: abból, hogy mások döntöttek helyettük, és hogy az igazságot csak suttogva lehetett kimondani. Október 22. a belső döntés napja volt.
Jurák KataEgy uralkodó, akinek a béke fontosabb volt a dicsőségnél
Magyarország utolsó megkoronázott királya nem a trón elvesztésében, hanem az Istenbe vetett hűségében találta meg élete igazi értelmét. Boldog IV. Károly története arra emlékeztet bennünket, hogy az ember nagyságát nem a hatalma, hanem az határozza meg, miként él vele, és mihez marad hű, amikor mindent elveszít.
hetediknap.huVárat foglalt az esküvője után, tiltott szerelembe bonyolódott, fegyveres összetűzésekbe keveredett – Balassi Bálint hihetetlen élete
Balassi Bálint a költő, aki szerelmes verseket ír, majd kardot ragad, várat foglal, botrányos házasságot köt, és újra meg újra bajba keveredik! Élete tele volt veszélyes kalandokkal, szenvedélyes szerelmekkel és meghökkentő fordulatokkal. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja korántsem volt csendes, könyvei fölé hajoló költő. Születésének évfordulóján felidézzük különös, regénybe illő történetét.
hetediknap.huMohácsnál elvesztette a férjét, aztán fél Európa rettegett a döntéseitől – egy magyar királyné elképesztő sorsa
Húszévesen elveszítette a férjét, a koronáját és azt az országot, amelynek királynéja volt. Sokan azt hihették, hogy ezzel véget is ért a története, de Habsburg Mária nem tűnt el a történelem süllyesztőjében. Néhány évvel később már Európa egyik leggazdagabb és legfontosabb térségét irányította. Háborúk, lázadások és uralkodók közötti titkos alkuk közepette kellett helytállnia. A mohácsi csata özvegyéből olyan asszony lett, akivel még a kontinens leghatalmasabb férfijainak is számolniuk kellett. Halálának évfordulóján, október 18-án egy különös királyné nyomába eredünk.
hetediknap.huSzigetvártól Rákócziig – így élt tovább a Zrínyiek öröksége
Vannak családok, amelyeknek a neve egyetlen emberrel forr össze, és vannak olyanok, amelyek újra meg újra visszatérnek a történelem legfontosabb pillanataiban. A Zrínyiek az utóbbiak közé tartoznak. Ha kimondjuk a nevüket, valakinek Szigetvár jut eszébe, másnak a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, megint másnak Zrínyi Ilona és Munkács, pedig ugyanannak a családnak a történetéről beszélünk, amely generációkon keresztül állt háborúk, dinasztikus küzdelmek, udvari intrikák és bukások középpontjában.
Jurák KataEzeréves titok övezi a Szent Jobbot – tudományos vizsgálat deríthetné ki, valóban Szent Istváné-e
A Szent Jobb Magyarország egyik legfontosabb vallási és történelmi ereklyéje, történetét azonban máig számos kérdés övezi. Többször eltűnt, évszázadokon át vándorolt, eredetiségét pedig a modern tudomány akár részben vizsgálhatná is.
kísérleti AI newsroom1956 októberének első napjai: még senki sem tudta, hogy három hét múlva kitör a forradalom
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberének első napjaiban Magyarország még a megszokott hétköznapjait élte. Az emberek dolgozni jártak, a gyerekek iskolába indultak, az újságok megjelentek, és a kommunista párt továbbra is kezében tartotta a hatalmat. A felszín alatt azonban egyre erősebb elégedetlenség gyűlt. Néhány nappal később Rajk László újratemetése már tömegeket vitt az utcára, október 23-án pedig kitört a forradalom. De milyen volt az az ország, amely még nem tudta, hogy hamarosan történelmet ír?
FőszerkesztőMeghalt a király fia – és vele együtt eltűnt Magyarország biztosnak hitt jövője
995 éve, 1031. szeptember 2-án halt meg Szent Imre herceg. Ma elsősorban szentként, a tisztaság eszményeként emlékezünk rá. Saját korában azonban mindenekelőtt ő volt István örököse: az az ember, akinek tovább kellett volna vinnie a néhány évtizede létrejött keresztény magyar királyságot. Halála ezért egyszerre volt személyes tragédia és politikai válság.
hetediknap.huTudta? A magyar őstörténet rá van írva a térképre
Van Magyarországon egy különös történelemkönyv, amelyet soha nem kell levenni a polcról, mert autópályán haladunk át rajta, vasútállomásokon mondják be, borítékokra írjuk, útjelző táblákon látjuk, és többnyire eszünkbe sem jut, hogy közben olvasunk. Kápolnásnyék, Balassagyarmat, Salgótarján, Tiszajenő, Budakeszi, Dunakeszi, Tiszakeszi – ismerős nevek, amelyeket első hallásra egyszerűen földrajzi helyekként raktározunk el, mígnem egyszer csak feltűnik, hogy valahonnan máshonnan is ismerjük őket. A történelemkönyvből.
Jurák KataMit ünneplünk augusztus 20-án valójában? A válasz több mint ezer évre vezet vissza
Tűzijáték, kenyérszentelés, Szent Jobb-körmenet, zászlófelvonás és egész napos programok. Augusztus 20. azonban jóval több egy nyári ünnepnapnál. Ezen a napon egyszerre emlékezünk Szent István királyra, a keresztény magyar állam megszületésére és arra az örökségre, amely több mint ezer éve meghatározza Magyarország történetét. De hogyan került mellé az új kenyér, és miért éppen augusztus 20-án ünnepeljük Istvánt, aki augusztus 15-én halt meg?
Newsroom