Keresés: „1956"
27 találat
Mutatjuk, kik kaptak állami kitüntetést a nemzeti ünnep alkalmából
Világhírű alkotók mellett a gyógyítás, az oktatás és a történelmi emlékezet megőrzésének kevésbé ismert szereplőit is díjazták az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódóan. Az elismerések indoklásaiban az életművek mellett a személyes bátorság és a több évtizedes közösségi szolgálat is hangsúlyt kapott.
NewsroomTitkos megemlékezésektől a mai felvonulásokig – ilyen volt október 23. régen és ma
Hetven év telt el az 1956-os forradalom kitörése óta. Ez idő alatt október 23. a tiltott emlékezés napjából Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepévé vált. Volt, amikor a forradalomról még családi körben is óvatosan beszéltek, később tömegek ünnepelték együtt a köztársaság kikiáltását, ma pedig már az iskolai megemlékezésektől a családi programokig számos formában idézhetjük fel a történteket. De hogyan emlékeztek régen, és mit jelent számunkra ma október 23.?
hetediknap.huAmikor a világ magyar színekbe öltözik
Hetven év telt el azóta, hogy egy kis közép-európai nemzet szembeszállt a világ egyik legnagyobb katonai hatalmával. A magyar forradalmat leverték, de az üzenetét nem tudták eltörölni. 2026. október 23-án a világ számos pontján magyar színekbe öltöznek az ikonikus építmények és természeti látványosságok: a Niagara-vízeséstől a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus-szoborig emlékeznek azokra, akik 1956-ban a szabadságért álltak ki.
hetediknap.huErdő Péter: 1956-ban leégett az otthonunk, az egyház szeretete adott menedéket
Az 1956-os forradalom nem csupán történelmi esemény Erdő Péter bíboros számára, hanem személyes gyermekkori emlék is. Az esztergom-budapesti érsek a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában arról beszélt, hogyan veszítette el családja az otthonát a harcok során, és miként találtak menedéket az egyház közösségében. A hetvenedik évfordulón felidézte az európai szolidaritást, valamint október 23. különleges keresztény történelmi jelentőségét is.
hetediknap.hu1956 vérbírái: kik mondták ki a halálos ítéleteket, és mi lett velük?
Tudjuk, kiket végeztek ki az 1956-os forradalom után. De vajon ismerjük azokat, akik a halálos ítéleteket meghozták? Tutsek Gusztáv, Borbély János, Vida Ferenc és társaik neve nem csupán a bírósági iratokban bukkan fel: pályafutásukon keresztül egy egész hatalmi mechanizmus működése rajzolódik ki. Hetven évvel a forradalom után a Hetedik Nap A hatalom családfája sorozatának különkiadásában bemutatjuk, hogyan kapcsolódott össze a pártállami vezetés, az ügyészség és az ítélkező bírói kar, és mi történt a megtorlás szereplőivel a későbbi évtizedekben.
Jurák KataErkély a Kossuth téren: Szűrös Mátyás elárulta, hogyan született meg a döntés 1989 októberében
Csupán a véletlen alakította úgy, hogy 1989-ben éppen az 1956-os forradalom emléknapján hozták nyilvánosságra a harmadik magyar köztársaság megalakulását. Az akkori ideiglenes köztársasági elnök a dátum háttere mellett egykori feletteséről, Kádár Jánosról is kifejtette a véleményét.
Newsroom1956: Ők az életüket adták azért, amit mi ma természetesnek veszünk
1956 hősei nem tudhatták, hogy egyszer utcákat neveznek el róluk, szobrokat állítanak nekik, és minden októberben koszorúk kerülnek az emlékhelyeikre. Azt viszont pontosan tudták, hogy milyen országban nem akarnak tovább élni. Hetven év telt el azóta, hogy egy nemzet szembefordult a diktatúrával és az idegen megszállással. Ma már szabadon emlékezhetünk, de az emlékezés önmagában kevés, ha közben megfeledkezünk arról, hogy kik voltak ezek az emberek, miért vállalták a harcot, és milyen árat fizettek érte.
Jurák KataHúszezer forint szerepel rajta, de más lesz a vételára
Különleges gyűjtői darabbal emlékezik a jegybank a forradalom hetvenedik évfordulójára. A kibocsátást október 23-ra tervezték, a vásárlóknak azonban fontos különbséget tenniük a névérték és a vételár között.
hetediknap.huMaguk mögött hagyták az otthonukat, rajzaik azonban megőrizték az emlékeket
Mit rajzol egy gyerek, amikor maga mögött kell hagynia az otthonát? Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján menekült magyar fiatalok alkotásaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A képek személyes nézőpontból mesélnek a történelmi eseményekről és az elszakadás élményéről.
kísérleti AI newsroomÍgy éltek a fiatalok 1956 őszén – mielőtt néhány nap alatt minden megváltozott
Mit néztek a moziban, milyen zenére táncoltak, és milyen ruhában indultak randevúra a fiatalok 1956 októberében? Miközben az egyetemeken már egyre hangosabban követeltek változást, Budapest mozijaiban francia kalandfilmeket vetítettek, a divatlapok szoknyákról írtak, a rádióból pedig tánczene szólt. Aztán néhány nap alatt egészen más lett fontos.
hetediknap.huEmlékünnepségek sora kíséri az 1956-os forradalom 70. jubileumát
Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt nagyszabású rendezvényekkel tisztelegnek az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója előtt. Az október 22–23-i programsorozat keretében az állami megmozdulások mellett a politikai pártok és kulturális intézmények is megrendezik saját ünnepi eseményeiket.
kísérleti AI newsroomHogyan öröklődhet tovább a félelem?
„Erről ne beszélj az iskolában!” Sok magyar családban hangozhatott el ez a figyelmeztetés 1956 után. A forradalom leverését követő megtorlás nemcsak azok életét változtatta meg, akiket bebörtönöztek vagy meghurcoltak. A félelem az otthonokba is beköltözött, és néha még évtizedekkel később is érezhető maradt.
hetediknap.hu1956-ban a lengyelek vérüket adták a magyarokért – a forradalom láthatatlan hőseire emlékeztek Budapesten
A magyar forradalom idején lengyelek tömegei siettek hazánk segítségére, miközben magyar nők ezrei vállaltak nélkülözhetetlen szerepet a szabadságharcban. A lengyel–magyar összetartozásról és a nők sokszor elfeledett helytállásáról nyílt különleges kiállítás a budapesti Lengyel Intézetben.
kísérleti AI newsroom1956-kvíz: Te tudod mind a tíz választ?
Hetven évvel a forradalom után tíz kérdéssel tesszük próbára, mennyit őriztünk meg történelmünk egyik legfontosabb fejezetéből.
hetediknap.huA Népszabadság pártállami vezetésétől a mai médiáig – A Rényi család négy nemzedéke és a kulturális tőke folytonossága
Amikor 1956 novemberében a szovjet tankok leverték a magyar forradalmat, a kommunista hatalomnak a nyilvánosságot is újra az ellenőrzése alá kellett vonnia. Ebben az időszakban került a Népszabadság vezetésébe Rényi Péter, aki korábban a párt agitációs és propagandaapparátusában dolgozott, később pedig az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. Egyik fia a rendszerváltás előtti üzleti világ ismert szereplőjévé vált, másik fia egyetemi és kulturális pályát futott be, unokája pedig ma a 444 újságírója. A családfa önmagában is figyelemre méltó, de az igazán érdekes kérdés az, hogy a politikai rendszerek változásával mi történik a korábbi elit családjainak társadalmi kapcsolataival, tudásával és lehetőségeivel.
Jurák KataNem a fegyverek kezdték
Hetven évvel ezelőtt a Műegyetem hallgatói nem azért gyűltek össze október 22-én, mert már tudták, hogy másnap fegyverrel a kézben fogják védeni a várost. Egyszerűen elege lett nekik: abból, hogy mások döntöttek helyettük, és hogy az igazságot csak suttogva lehetett kimondani. Október 22. a belső döntés napja volt.
Jurák KataMeglepő fordulat 1956 megítélésében: ebben a tiszások és a fideszesek is egyetértenek
A magyarok többsége szerint az 1956-os forradalmat követő sortüzek elkövetőit életük végéig felelősségre kellene vonni. A Nézőpont Intézet októberi felmérése szerint ebben a kérdésben szinte teljes az egyetértés a Tisza és a Fidesz támogatói között. A kutatásból az is kiderül, hogyan vélekednek ma a magyarok Nagy Imréről és Kádár Jánosról, hetven évvel a forradalom után.
kísérleti AI newsroomBudapestre érkeznek az EU vezetői az 1956-os megemlékezésre, Macron viszont távol marad
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján Ursula von der Leyen és António Costa is részt vesz a budapesti állami megemlékezésen. Emmanuel Macron francia elnök érkezéséről korábban egyeztetések folytak, ám a legfrissebb információk szerint mégsem utazik Magyarországra. A látogatások a Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatok alakulása szempontjából is jelentősek.
kísérleti AI newsroomA Niagara-vízesést és a riói Krisztus-szobrot is magyar színek világítják meg október 23-án
A világ számos országában különleges programokkal emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról. A Niagara-vízesés, a riói Krisztus-szobor és az isztambuli Boszporusz-híd is ünnepi fényeket kap, miközben Európa több városában koncertekkel, történelmi előadásokkal és megemlékezésekkel tisztelegnek a magyar hősök előtt.
kísérleti AI newsroomZelenszkijt is meghívták az október 23-i budapesti megemlékezésre – új szakaszba léphet a magyar–ukrán párbeszéd
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívást kapott az 1956-os forradalom 70. évfordulójára rendezett budapesti megemlékezésre. A látogatás még nem biztos, de fontos diplomáciai lépés lehet a két ország kapcsolatainak rendezésében. Közben Magyar Péter és az ukrán államfő első hivatalos kétoldalú találkozójára készül Brüsszelben.
NewsroomÁder a színpadon, Orbán szereplése egyelőre kérdéses
Három felszólalót nevezett meg a párt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára szervezett rendezvényén. Arról egyelőre nincs bejelentés, hogy a pártelnök beszédet mond-e, vagy részt vesz-e a megemlékezésen.
hetediknap.huIsten nyugosztalja Pongrátz Andrást – és adja, hogy méltók legyünk az örökséghez, amelyet ránk hagytak
Meghalt Pongrátz András, és ilyenkor az ember először csak nézi a hírt, a nevet, az életkort, a néhány mondatba sűrített életutat. Aztán egyszer csak megérkezik mögé mindaz, amit ez a név jelent: 1956, a ledöntött Sztálin-szobor, a Corvin köz, a pesti srácok, és egy ország, amely néhány napra kimondta, hogy elég volt.
Jurák KataŐ még ott volt Sztálin szobrának ledöntésénél – elment az egyik utolsó nagy ’56-os hős
Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Pongrátz András, aki 1956-ban a Corvin közben harcolt, és a Sztálin-szobor ledöntésében is közreműködött. A forradalom leverése után az Egyesült Államokba menekült, de évtizedeken át aktívan őrizte a magyar közösségi és kulturális életet, a rendszerváltás után pedig rendszeresen hazatért Magyarországra.
Newsroom1956 októberének első napjai: még senki sem tudta, hogy három hét múlva kitör a forradalom
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberének első napjaiban Magyarország még a megszokott hétköznapjait élte. Az emberek dolgozni jártak, a gyerekek iskolába indultak, az újságok megjelentek, és a kommunista párt továbbra is kezében tartotta a hatalmat. A felszín alatt azonban egyre erősebb elégedetlenség gyűlt. Néhány nappal később Rajk László újratemetése már tömegeket vitt az utcára, október 23-án pedig kitört a forradalom. De milyen volt az az ország, amely még nem tudta, hogy hamarosan történelmet ír?
FőszerkesztőMindszenty-emlékiratot és XII. Piusz 1956-os rádióbeszédét viszi ajándékba Magyar Péter a pápának
Két, az 1956-os forradalomhoz és a kommunista diktatúrával szembeni magyar ellenálláshoz szorosan kapcsolódó ajándékot visz XIV. Leó pápának Magyar Péter. A miniszterelnököt szeptember 24-én délelőtt magánaudiencián fogadja a katolikus egyházfő a Vatikánban.
NewsroomAz új kabinet a Kossuth téren rendezi meg az 1956-os forradalom 70. évfordulójának ünnepségét
Magyar Péter miniszterelnök vasárnapi bejelentése alapján október 23-án délután négy órától a budapesti Kossuth tér ad otthont az 1956-os forradalom 70. évfordulójának. A kormányfő az egész nemzetet közös emlékezésre hívta a szabadság hősei előtt tisztelegve, a Fidesz pedig a Terror Háza Múzeumnál tartja meg saját rendezvényét.
kísérleti AI newsroomBayer Zsolt vasárnapra a Terror Házához szervez demonstrációt, október 23-ra pedig Békemenetet hirdetett
Két őszi tömegmegmozdulást is bejelentettek: szeptember 20-án a Terror Háza elé várják a tiltakozókat az intézmény bezárása miatt, míg az 1956-os forradalom évfordulóján Békemenetet rendeznek a fővárosban.
kísérleti AI newsroom