Komoly kérdéseket vet fel az az adminisztratív felhívás, amely a felekezeti oktatási intézmények dolgozóitól kérne be adatokat a családi állapotukról. Az európai és hazai adatvédelmi normák esetleges megsértése mellett a kezdeményezés az egyházi önállóságot is sértheti – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A közelmúltban megjelent minisztériumi körlevél értelmében a felekezeti iskolák foglalkoztatottjainak nyilatkozniuk kellene a családi státuszukról, különös tekintettel a bejegyzett élettársi kapcsolatra. A Magyar Nemzet beszámolója szerint ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: egy ilyen közigazgatási utasítás önmagában nem minősül törvényi jogalapnak, így alkalmatlan arra, hogy felülírja a vallási intézmények saját értékrendjét és belső szabályait. Törvényi felhatalmazás híján az állami szervek nem írhatják elő a felekezeti fenntartóknak, miként vezessék a belső nyilvántartásaikat, ráadásul a vallási közösségek kollektív szabadságát védő strasbourgi bírósági gyakorlat is korlátozza az állam mozgásterét ezen a területen.
Az adatgyűjtés emellett adatvédelmi szempontból is problémás lehet. A bejegyzett élettársi viszony feltüntetése ugyanis közvetve a szexuális irányultságra utaló, különleges adat kezelését jelenti, amelyre a GDPR kilencedik cikke rendkívül szigorú feltételrendszert szab meg. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az információs önrendelkezési jog bármilyen korlátozásának törvényes alapokon kell nyugodnia, valamint meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság elvének. Amennyiben az adatkezelés egyedüli indoka az eltérő jogintézmények egységes feltüntetése a nyilvántartásokban, úgy komolyan felmerül a kérdés, hogy a folyamat valóban szükséges-e.
A munkavállalókat érintő esetleges következmények kapcsán a jogász kifejtette: amennyiben az adatszolgáltatás a dolgozó hozzájárulásán alapul, úgy annak feltétlenül önkéntesnek kell lennie. Ha valaki megtagadja a válaszadást, az emiatt alkalmazott bármilyen hátrányos jogkövetkezmény komoly jogszerűségi aggályokat vet fel. Ha viszont a munkáltató jogszabályi kötelezettségre hivatkozva követeli meg az adatokat, a pedagógus jogosult megismerni az adatkezelés pontos jogalapját és célját, és az adatvédelmi előírások alapján jogorvoslati lehetőségekkel is élhet.
Forrás: Magyar Nemzet
