Határozottabb NATO-fellépést sürgetett Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a szövetséges országokat érő hibrid támadásokkal szemben. Az amerikai diplomata szombaton, egy olaszországi gazdasági fórumon azt mondta: a NATO-tagállamoknak felkészültnek és ébernek kell maradniuk, és egyértelmű választ kell adniuk, amikor szándékos hibrid műveletekkel próbálják őket destabilizálni.

Whitaker külön is kiemelte az augusztusi lipcsei esetet, amelyet jóval aggasztóbbnak nevezett azoknál az incidenseknél, amikor az Ukrajna ellen bevetett orosz drónok vagy rakéták véletlenül NATO-tagállamok légterébe kerültek. A lipcsei történet ugyanis a német hatóságok szerint nem véletlen volt, hanem előre megtervezett akció.

Augusztus 4-én a Leipzig/Halle repülőtéren egy robbanóanyaggal és detonátorral felszerelt drónt találtak egy ukrán Antonov teherszállító repülőgép közelében. A szerkezet nem robbant fel, a német hatóságok hatástalanították. A repülőtér nemcsak Európa egyik jelentős teherszállítási központja, hanem a NATO logisztikai rendszerében és az Ukrajnának nyújtott támogatásban is fontos szerepet játszik.

A német kormány szeptember 1-jén hivatalosan Oroszországot tette felelőssé a támadási kísérletért. Alexander Dobrindt belügyminiszter szerint a drón kialakítása, alkatrészei, a robbanóanyag és a gyújtószerkezet olyan jegyeket mutattak, amelyeket a német szervek más, Oroszországhoz kötött hibrid műveletekből ismernek. Berlin hírszerzési információkra is hivatkozott. Moszkva visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy Németország nem mutatott be meggyőző bizonyítékot.

A történtek után Németország több diplomáciai intézkedést is bejelentett: bezárják Oroszország bonni főkonzulátusát, megszüntetik a berlini Orosz Ház működésének jogi alapját, és további uniós szankciókat kezdeményeznek. Az Európai Unió és a NATO vezetői támogatásukról biztosították Berlint.

Whitaker szombati nyilatkozatának azonban van egy ennél tágabb üzenete is. Az amerikai NATO-nagykövet arra figyelmeztetett, hogy kritikus infrastruktúrák, köztük energetikai létesítmények is célponttá válhatnak, ezért azok védelmére a tagállamoknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk. A konkrét válaszlépések elsősorban az érintett országok hatáskörébe tartoznak, Washington ugyanakkor támogatni fogja szövetségeseit az ilyen támadásokkal szemben.

Ez azért fontos fordulat, mert a hibrid hadviselés éppen arra épít, hogy a támadás a klasszikus béke és háború közötti szürke zónában maradjon. Egy kibertámadás, szabotázsakció vagy infrastruktúra elleni művelet önmagában nem feltétlenül vált ki katonai választ, miközben képes komoly gazdasági kárt okozni, félelmet kelteni és próbára tenni a szövetséges országok reakciókészségét.

A lipcsei eset után Washington üzenete most egyre világosabb: attól, hogy egy támadást nem tankokkal vagy rakétákkal hajtanak végre, még nem lehet úgy kezelni, mintha nem történt volna támadás.