A csaknem 40 fokos hőmérséklet már nem számít rendkívülinek Európában. A klímaváltozás hatására a hőhullámok egyre korábban érkeznek, tovább tartanak, és egyszerre több országot is sújtanak. A következmények már messze túlmutatnak a kellemetlen melegen: az aszály, az erdőtüzek, az alacsony vízállás és az energiaválság egyre inkább meghatározza a kontinens mindennapjait.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Európa nyarai látványosan átalakulnak. A korábban rendkívülinek számító, 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet ma már egyre több országban válik megszokottá. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint május végén és júniusban Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság egyes részein a napi átlaghőmérséklet több mint 10 fokkal haladta meg az ilyenkor megszokott értékeket. Nyugat-Európában a júniusi átlaghőmérséklet 3 fokkal volt magasabb az 1991–2020 közötti átlagnál – írja az Al Jazeera.
A tudósok szerint a klímaváltozás miatt a hőhullámok egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. Ezzel együtt a tartós aszály, a rekordalacsony folyóvízszintek és a pusztító erdőtüzek is egyre inkább az európai nyarak részévé válnak.
A hőség a vízkészletekre is komoly nyomást helyez. A magas hőmérséklet fokozza a párolgást, miközben a hó a hegyekben egyre korábban olvad el, így nyárra kevesebb víz marad a folyókban és a víztározókban. A Rajna, a Duna és a Pó az elmúlt években többször is rekordközeli vagy rekordalacsony vízállást ért el. Ez már a hajózást, a vízerőművek működését, az ipart és az atomerőművek hűtését is nehezíti.
A mezőgazdaság az egyik legnagyobb vesztese a változásoknak
A tartós hőség csökkenti a terméshozamokat, fokozza az öntözési igényt, miközben egyre kevesebb víz áll rendelkezésre. Egy európai tanulmány szerint a klímaváltozás miatt 2050-re akár 66 százalékkal is nőhetnek a mezőgazdaság éves veszteségei.
Az extrém hőség az egészségügyet is komoly kihívás elé állítja. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a gyermekek és a krónikus betegek, akiknél gyakoribbá válik a kiszáradás, a hőguta és a szív- és érrendszeri megbetegedések. A nagyvárosokban a beton és az aszfalt éjszaka is magában tartja a meleget, ami tovább növeli a terhelést.
A szélsőséges időjárás gazdasági következményei is egyre súlyosabbak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 1980 és 2023 között 738 milliárd euró kárt okoztak Európában az extrém időjárási események. A szakértők szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – például több zöldfelület, korszerűbb vízgazdálkodás, ellenállóbb infrastruktúra és szárazságtűrő növények alkalmazása – elengedhetetlen lesz, ugyanakkor önmagában nem elegendő. Úgy vélik, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése nélkül az ilyen szélsőséges nyarak a jövőben még gyakoribbá válhatnak.
