A hosszan tartó hőhullámok következtében történelmi mélypontra süllyedt a Rajna vízszintje több németországi és hollandiai mérőállomáson. A múlt héten Kölnnél, valamint Lobithnál – ahol a folyó Németországból Hollandiába lép – minden korábbinál alacsonyabb vízállást mértek. Nemcsak a Rajna, hanem más jelentős európai folyók, köztük a tíz országon áthaladó Duna és az olasz Pó is rekordközeli vagy történelmi mély vízszintet ért el – számolt be a BBC.

Az Európai Unió Aszálymegfigyelő Központja szerint Európa nagy részén továbbra is súlyos az aszályhelyzet, Közép- és Nyugat-Európában pedig július közepére tovább romlott a helyzet. Az előrejelzések szerint a hőhullám legalább még egy hétig kitart, több közép- és dél-európai országban a hőmérséklet meghaladhatja a 40 Celsius-fokot.

A német alacsonyvíz-információs rendszer adatai szerint július végén a Rajna mérőállomásainak 44 százalékán, a Duna állomásainak pedig 78 százalékán mértek rendkívül alacsony vízállást. A Svájci-Alpokból eredő, majd az Északi-tengerbe ömlő Rajna Európa egyik legforgalmasabb vízi útvonala, ezért az alacsony vízszint komoly gazdasági következményekkel fenyeget.

A Koblenz közelében található Kaubnál pénteken a hajózható vízmélység elérte a 2018-as rekordmélységet, mindössze 25 centimétert, majd hétfőre kissé emelkedett. Ez a mérőállomás kulcsfontosságú a Rajna hajózhatóságának megítélésében, mivel meghatározza, hogy a teherhajók mekkora rakománnyal közlekedhetnek. A hatóságok szerint a hajózás teljes leállása nem valószínű, ugyanakkor a rakományt több hajó között kell elosztani, ami növeli a szállítási költségeket és ellátási fennakadásokat okozhat. Egy árupiaci kereskedő szerint eljön az a pont, amikor a szállítható rakomány már nem teszi gazdaságossá a közlekedést, vagy a hajótulajdonosok attól tartanak, hogy megsérülnek a hajók.

A Duna vízszintje több országban, köztük Szerbiában és Romániában is harmincéves mélypontra csökkent. Emiatt Magyarország egyetlen atomerőműve, a Paksi Atomerőmű a leállás közelébe került: jelenleg csökkentett teljesítménnyel működik, miközben folyamatosan figyelik, szükség lesz-e a teljes leállítására.

A Duna alacsony vízállása Szerbiában és Romániában is komoly fennakadásokat okoz az energiatermelésben. Szerbia visszafogta széntüzelésű erőműveinek termelését a hűtővíz hiánya miatt, Romániában pedig irányított robbantással próbálták növelni a folyó vízhozamát a csernavodai atomerőmű közelében. Emellett a romániai Dacia és Ford autógyár több mint két hétre leállítja a termelést az áramfogyasztás csökkentése érdekében.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó is történelmi mélypontra süllyedt Cremona közelében. A teljes Pó-síkságon magas fokozatú aszályriasztást rendeltek el, miközben szakértők az ivóvízellátás veszélyeztetésére figyelmeztetnek.

A folyó torkolatánál a csökkent vízhozam miatt a tengervíz is benyomult a mederbe, ami károsítja az ökoszisztémát, és komoly problémát okoz az öntözéshez a Pó vizét használó gazdálkodóknak.

Egy friss kutatás szerint Európában hosszú távon nem mutatható ki egyértelmű csökkenés a csapadék mennyiségében, ugyanakkor az emberi tevékenység okozta klímaváltozás a magasabb hőmérséklet révén fokozza a párolgást, így növeli az aszály kialakulásának esélyét. A forró, száraz időjárás emellett növeli a lakossági, mezőgazdasági és ipari vízigényt, a tartós aszály pedig a tavak vízszintjét is csökkenti, veszélyeztetve az édesvízkészleteket. Az EU Copernicus klímaszolgálata arra is emlékeztetett, hogy a 2022-es európai aszály hozzájárult az erdőtüzek számának növekedéséhez, ami az átlagosnál magasabb szén-dioxid-kibocsátást eredményezett.