Egy almafát nem lehet jövőre máshová vetni. Elültetik, évekig nevelik, metszik, gondozzák, és abban bíznak, hogy egyszer majd megélhetést ad. Ezért különösen rossz hír, ami most a magyar almával történik: az idei termés fél évszázados mélypontra zuhanhat. És ha egyre több gazda jut arra, hogy nem éri meg újratelepíteni, akkor néhány év múlva nemcsak az alma lesz kevesebb.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A FruitVeB legfrissebb becslése szerint mindössze 130–140 ezer tonna magyar alma teremhet idén. Egy jó évben a jelenlegi ültetvények még 400–500 ezer tonnára lennének képesek.
Vagyis a kiesés egy normális évhez képest nagyjából 70 százalékos.
A baj tavasszal kezdődött. Az áprilisi és májusi fagyok önmagukban legalább 60 százalékos termésveszteséget okoztak volna, erre jött rá az aszály, a nyári hőség és az erős napsugárzás.
A FruitVeB szerint végül csak 50–60 ezer tonna étkezési és 70–80 ezer tonna ipari alma kerülhet le a fákról.
Magyarországon ma körülbelül 20 ezer hektáron termesztenek almát – húsz éve ennek nagyjából a dupláján. A terület évek óta fogy.
Közben a mintegy 350 ezer tonnás magyar feldolgozókapacitáshoz idén csak 70–80 ezer tonna ipari alma érkezhet. Ha nincs alapanyag, előbb-utóbb a feldolgozókapacitás is leépülhet – számolt be róla az InfoStartnak Apáti Ferenc.
Ha kevés az alma, akkor egyszerűen drágább lesz?
A valóság ennél rosszabb. A boltok polcai nem feltétlenül maradnak üresen, mert a hiányzó magyar almát részben külföldről lehet pótolni. Vagyis lehet, hogy ősszel ugyanúgy találsz almát a zöldségesnél – csak éppen lengyel, olasz vagy más országból érkezőt.
A nagyobb gond hosszabb távon kezdődik.
Az almafa nem olyan, mint a búza vagy a kukorica, amit a következő évben újra el lehet vetni. Egy új ültetvény évekig csak viszi a pénzt, mire igazán termőre fordul. Ha egy gazda azt látja, hogy egyik évben elfagy a termése, a másikban aszály jön, közben pedig olyan árat kap az almájáért, amelyből alig tud megélni, könnyen arra jut: nem telepít új fákat.
Ha ezt sokan teszik, tovább csökken az almaültetvények területe.
Ez pedig már nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb magyar alma kerül a boltokba. Kevesebb alapanyag jut az almalé-, sűrítmény- és konzervgyáraknak is. Egy feldolgozóüzemet azonban nem lehet éveken keresztül úgy fenntartani, hogy kapacitásának csak töredékét használja ki. Ha egy ilyen üzem bezár vagy visszafogja a termelést, munkahelyek is eltűnhetnek, és a környékbeli gazdáknak még nehezebb lesz eladniuk a következő évek termését.
Hosszabb távon eltűnhet a helyi termesztési tudás egy része is: melyik fajta bírja az adott talajt, hogyan kell metszeni, oltani, védekezni a fagy ellen, mikor érdemes szedni és tárolni. Ezeket sok térségben generációk adták tovább egymásnak.
Ha pedig egyre kevesebb ültetvényt telepítenek újra, az már a magyar vidék képét és kultúráját is átalakítja: eltűnhetnek régi fajták, családi gyümölcsösök, szüreti hagyományok és az alma köré épült helyi gazdaságok.
