Fél évszázada nem termett ilyen kevés magyar alma – de az igazi veszteség nem csak ez
Fél évszázada nem termett ilyen kevés magyar alma – de az igazi veszteség nem csak ez
Egy almafát nem lehet jövőre máshová vetni. Elültetik, évekig nevelik, metszik, gondozzák, és abban bíznak, hogy egyszer majd megélhetést ad. Ezért különösen rossz hír, ami most a magyar almával történik: az idei termés fél évszázados mélypontra zuhanhat. És ha egyre több gazda jut arra, hogy nem éri meg újratelepíteni, akkor néhány év múlva nemcsak az alma lesz kevesebb.
A FruitVeB legfrissebb becslése szerint mindössze 130–140 ezer tonna magyar alma teremhet idén. Egy jó évben a jelenlegi ültetvények még 400–500 ezer tonnára lennének képesek.
Vagyis a kiesés egy normális évhez képest nagyjából 70 százalékos.
A baj tavasszal kezdődött. Az áprilisi és májusi fagyok önmagukban legalább 60 százalékos termésveszteséget okoztak volna, erre jött rá az aszály, a nyári hőség és az erős napsugárzás.
A FruitVeB szerint végül csak 50–60 ezer tonna étkezési és 70–80 ezer tonna ipari alma kerülhet le a fákról.
Magyarországon ma körülbelül 20 ezer hektáron termesztenek almát – húsz éve ennek nagyjából a dupláján. A terület évek óta fogy.
Közben a mintegy 350 ezer tonnás magyar feldolgozókapacitáshoz idén csak 70–80 ezer tonna ipari alma érkezhet. Ha nincs alapanyag, előbb-utóbb a feldolgozókapacitás is leépülhet – számolt be róla az InfoStartnak Apáti Ferenc.
Ha kevés az alma, akkor egyszerűen drágább lesz?
A valóság ennél rosszabb. A boltok polcai nem feltétlenül maradnak üresen, mert a hiányzó magyar almát részben külföldről lehet pótolni. Vagyis lehet, hogy ősszel ugyanúgy találsz almát a zöldségesnél – csak éppen lengyel, olasz vagy más országból érkezőt.
A nagyobb gond hosszabb távon kezdődik.
Az almafa nem olyan, mint a búza vagy a kukorica, amit a következő évben újra el lehet vetni. Egy új ültetvény évekig csak viszi a pénzt, mire igazán termőre fordul. Ha egy gazda azt látja, hogy egyik évben elfagy a termése, a másikban aszály jön, közben pedig olyan árat kap az almájáért, amelyből alig tud megélni, könnyen arra jut: nem telepít új fákat.
Ha ezt sokan teszik, tovább csökken az almaültetvények területe.
Ez pedig már nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb magyar alma kerül a boltokba. Kevesebb alapanyag jut az almalé-, sűrítmény- és konzervgyáraknak is. Egy feldolgozóüzemet azonban nem lehet éveken keresztül úgy fenntartani, hogy kapacitásának csak töredékét használja ki. Ha egy ilyen üzem bezár vagy visszafogja a termelést, munkahelyek is eltűnhetnek, és a környékbeli gazdáknak még nehezebb lesz eladniuk a következő évek termését.
Hosszabb távon eltűnhet a helyi termesztési tudás egy része is: melyik fajta bírja az adott talajt, hogyan kell metszeni, oltani, védekezni a fagy ellen, mikor érdemes szedni és tárolni. Ezeket sok térségben generációk adták tovább egymásnak.
Ha pedig egyre kevesebb ültetvényt telepítenek újra, az már a magyar vidék képét és kultúráját is átalakítja: eltűnhetnek régi fajták, családi gyümölcsösök, szüreti hagyományok és az alma köré épült helyi gazdaságok.
