Nem minden leszármazottat érint a döntés

A spanyol legfelsőbb bíróság ideiglenesen felfüggesztette azoknak a külföldön élő új spanyol állampolgároknak a választói névjegyzékbe vételét, akik a 2022-ben elfogadott Demokratikus Emlékezet Törvénye alapján kapták meg az állampolgárságot, de esetükben még nem igazolták megfelelően, hogy felmenőjük a polgárháború vagy a Franco-diktatúra miatt kényszerült száműzetésbe.

A probléma abból alakult ki, hogy a törvény alkalmazásakor a spanyol igazságügyi tárca szélesebben értelmezte a száműzetés fogalmát. Azok esetében, akik 1936 és 1955 között hagyták el Spanyolországot, vélelmezhető volt, hogy távozásuk hátterében a polgárháború vagy a diktatúra állt. A legfelsőbb bíróság most ennél szigorúbb bizonyítást vár el.

Több százezer választóról lehet szó

Az ügy súlyát a számok adják. A legfelsőbb bíróság szerint a külföldön élő spanyol választók névjegyzéke, a CERA a 2023-as parlamenti választások óta 408 262 választóval bővült a törvény és az annak alkalmazásáról szóló későbbi rendelkezések nyomán.

A bíróság szerint a választói névjegyzék ilyen mértékű növekedése komoly kockázatot jelenthet a választási folyamat objektivitására és átláthatóságára, ezért tartotta szükségesnek az ideiglenes intézkedést.

Ez azonban nem jelenti az érintettek spanyol állampolgárságának visszavonását. A vita arról szól, hogy az állampolgárságot ezen az úton megszerzők közül kik kerülhetnek be a külföldön élő spanyol választók névjegyzékébe, és így kik szavazhatnak a következő választásokon.

A Vox és az Iustitia Europa fordult bírósághoz

Az ügy a Vox és az Iustitia Europa jogi fellépése után került a legfelsőbb bíróság elé. A két párt a Központi Választási Bizottság korábbi döntését támadta meg, a bíróság pedig részben helyt adott az általuk kért ideiglenes intézkedéseknek.

A végzés értelmében az érintett választói regisztrációkat addig függesztik fel, amíg a konzulátusok nem igazolják, hogy az állampolgárságot szerző személy valóban olyan spanyol felmenő leszármazottja, aki politikai, ideológiai, vallási vagy más, a törvényben meghatározott okból kényszerült száműzetésbe.

A döntés tehát nem végleges ítélet a törvény egészéről, hanem ideiglenes bírósági intézkedés.

A spanyol kormány vitatja a döntést

A határozat komoly politikai vitát váltott ki. Félix Bolaños igazságügyi miniszter jogilag erősen vitathatónak nevezte, hogy állampolgárokat ideiglenesen kizárjanak a szavazásból, és arra kérte a legfelsőbb bíróságot, hogy még a 2027-es parlamenti választások előtt hozzon érdemi döntést az ügyben.

A spanyol Központi Választási Bizottság hétfőn végrehajtotta a bíróság rendelkezését, bár a döntés a testületen belül is vitát okozott. Az El País szerint szoros, 7–6-os arányban döntöttek úgy, hogy nem támadják meg a végzést.

A vita tétje így már nem pusztán az, hogyan kell értelmezni a Franco-korszak menekültjeinek leszármazottaira vonatkozó törvényt. Az is kérdés, hogy több százezer, külföldön élő spanyol állampolgár részt vehet-e a 2027-es választásokon, illetve milyen bizonyítékot kell ehhez bemutatniuk.

Forrás: Le Monde; RTVE; EFE; El País