Egyesült Királyság
Összefogtak a függetlenségpárti vezetők, London nem engedne a népszavazások ügyében
Skócia, Wales és az Egyesült Királyság zászlói Londonban. A függetlenségpárti politikai erők ismét napirendre tűzték az önrendelkezés és az újabb népszavazások kérdését. A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció. — Fotó: A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció.
Összefogtak a függetlenségpárti vezetők, London nem engedne a népszavazások ügyében
Új lendületet kapott az Egyesült Királyság jövőjéről szóló vita. Skócia, Wales és Észak-Írország függetlenségpárti vezetői hétfőn Cardiffban közös megállapodást írtak alá, amelyben kiállnak amellett, hogy az egyes nemzetek maguk dönthessenek a jövőjükről. A londoni kormány ezzel szemben jelenleg nem támogat újabb elszakadási népszavazásokat.
Közös fellépés Cardiffban
John Swinney skót miniszterelnök és az SNP vezetője, Rhun ap Iorwerth walesi miniszterelnök és a Plaid Cymru vezetője, valamint Michelle O'Neill északír miniszterelnök, a Sinn Féin alelnöke hétfőn Cardiffban találkozott. A tárgyaláson részt vett Mary Lou McDonald, a Sinn Féin elnöke is.
A politikusok pártvezetői minőségükben írtak alá együttműködési megállapodást, amelynek egyik központi eleme az önrendelkezés. A dokumentum szerint az érintett nemzeteknek joguk van saját jövőjükről dönteni, és a brit kormánynak nem szabad megakadályoznia ennek demokratikus érvényesítését.
A megállapodás nemcsak az alkotmányos kérdésekről szól. A felek a gazdaság, az energia és a nemzetközi együttműködés területén is szorosabb kapcsolatot szeretnének kialakítani. A találkozó politikai jelentőségét elsősorban az adja, hogy Skócia, Wales és Észak-Írország élén egyszerre állnak olyan politikusok, akik változtatnának országuk jelenlegi alkotmányos helyzetén.
London egyelőre nem akar újabb referendumot
A cardiffi találkozó néhány nappal azután történt, hogy Andy Burnham a brit parlamentben beszélt egy újabb skót függetlenségi népszavazás lehetőségéről.
A Sky News beszámolója szerint Burnham úgy fogalmazott, hogy jelenleg nem lát többségi társadalmi támogatást egy újabb skóciai referendum mögött, ezért amíg ez nem változik, nem kerül sor újabb szavazásra. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy egy világosan kimutatható társadalmi többség esetén már mérlegelni kellene a kérdést.
John Swinney viszont éppen Burnham parlamenti kijelentését tekinti előrelépésnek. A skót miniszterelnök szeptember 10-én levélben fordult Burnhamhez, és találkozót kért tőle annak megvitatására, hogyan lehetne jogi keretet teremteni egy újabb népszavazáshoz.
Skócia már elkészítette a népszavazás tervezetét
A skót kormány augusztus 28-án közzétette egy új függetlenségi népszavazás törvénytervezetét. A dokumentumban már a tervezett kérdés is szerepel: arra kérdeznének rá, hogy Skócia független ország legyen-e.
A törvényjavaslatot azonban csak akkor tudnák a skót parlament elé vinni, ha Edinburgh megkapná az ehhez szükséges jogkört a brit kormánytól. Swinney szerint a májusi választások eredménye felhatalmazást adott arra, hogy ismét napirendre kerüljön a függetlenség kérdése.
Észak-Írország helyzete eltér Skóciáétól
Észak-Írország esetében más jogi helyzet áll fenn, mivel az 1998-as nagypénteki megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy megfelelő feltételek mellett népszavazást tartsanak az Írországgal való egyesülésről.
A kérdés az elmúlt napokban ismét előtérbe került, miután Donald Trump amerikai elnök írországi látogatásán támogatásáról biztosította az ír újraegyesítés gondolatát. A brit kormány erre közölte, hogy álláspontja nem változott: jelenleg nem lát többségi társadalmi támogatást egy ilyen referendum mögött.
Michelle O'Neill ugyanakkor Cardiffban arról beszélt, hogy szerinte változás zajlik a brit szigeteken, és fel kell készülni az alkotmányos átalakulás lehetőségére.
