Először láthatja őket a nagyközönség

Különleges kiállítás nyílt szeptember 4-én a kanadai Musée national des beaux-arts du Québecben. Az Un trésor caché. Un siècle de mystère, magyarul Rejtett kincs – Egy évszázadnyi rejtély című tárlat tizenöt, a Habsburg családhoz kötődő történelmi ékszert mutat be.

A québeci múzeum hivatalos ismertetője szerint a kollekciót most első alkalommal tárják a nagyközönség elé.

Az ékszerek azonban nem egyszerűen egy uralkodóház egykori gazdagságáról mesélnek. A mögöttük húzódó történet háborúról, száműzetésről és arról szól, hogy hogyan jutott el az európai dinasztia kincseinek egy része több ezer kilométerre egy québeci rejtekhelyig.

Zita királynéval kezdődött a québeci történet

Az Osztrák–Magyar Monarchia az első világháború végén összeomlott, IV. Károly és felesége, Bourbon–parmai Zita pedig száműzetésbe kényszerült.

A család története a következő világháború idején ismét drámai fordulatot vett. 1940 októberében Zita – Ausztria utolsó császárnéja és Magyarország utolsó királynéja – gyermekeivel Québecben talált menedéket. A család a náci előrenyomulás elől menekült Észak-Amerikába.

A kincsek is vele utaztak. Az értékes ékszereket Québecben biztonságba helyezték, és ezt követően hosszú évtizedekre eltűntek a nyilvánosság elől.

A történet különös részlete, hogy a titkot olyan szűk családi körben őrizték és adták tovább, hogy még Zita legidősebb fia, Habsburg Ottó sem ismerte a kincsek hollétét – írta a Habsburg Ottó Alapítvány az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint.

A legendás firenzei gyémánt is előkerült

A tizenöt kiállított darab közül kétségtelenül a firenzei gyémánt kelti a legnagyobb figyelmet.

A halványsárga, különleges kettős rózsa csiszolású drágakő 137 karátos, mérete pedig körülbelül 2,6-szor 2,6 centiméter. A múzeum szerint a világ egyik legnagyobb ismert gyémántjáról van szó.

A kő évszázadokon át európai uralkodói udvarok történetéhez kapcsolódott, majd a Habsburgok kincstárába került. Ezután azonban nyoma veszett.

Több mint egy évszázadon keresztül elveszettnek hitték. Most pedig ott fekszik egy québeci múzeum vitrinjében, és a nagyközönség először láthatja.

Egy rendjelvény, amely IV. Károly ravatalán is ott volt

A kiállítás egy másik különleges darabja az Aranygyapjas Rend egyik 18. századi jelvénye.

Az Aranygyapjas Rend Európa egyik legrégibb és legtekintélyesebb katolikus lovagrendje, története évszázadokon keresztül szorosan összefonódott a Habsburg-dinasztiával.

A most bemutatott példánynak különleges magyar történelmi vonatkozása is van. A québeci múzeum tájékoztatása szerint ezt a rendjelvényt helyezték IV. Károly holttestére a ravatalozás idején.

IV. Károly 1916-ban került a trónra, és ő lett Magyarország utolsó megkoronázott királya. 1922-ben, mindössze 34 évesen halt meg Madeira szigetén. A katolikus egyház 2004-ben boldoggá avatta.

Marie Antoinette zsebórája is Québecbe került

Talán még személyesebb történetet őriz a kiállítás egyik apróbb darabja.

Egy Jean-Antoine Lépine által készített, 1770 körüli vagy annál korábbi zsebóra Marie Antoinette kelengyéjéhez tartozott. A francia forradalom idején biztonságba helyezték, később pedig a kivégzett királyné lánya, Marie-Thérèse kapta vissza házassága alkalmából.

Az óra hátoldala még különösebb titkot őriz. Hajszálakat helyeztek el benne, amelyek a múzeum szerint akár Marie Antoinette édesanyjától, Mária Teréziától is származhatnak. A múzeum ezt lehetőségként, nem bizonyított tényként közli. Így a tárgy egyszerre ékszer, óra és egy több mint két évszázados családi emlék.

A bőröndöt is kiállították, amely évtizedeken át őrizte a titkot

A québeci tárlat nem áll meg az ékszereknél. A látogatók végigkövethetik a Habsburg család 20. századi történetének meghatározó állomásait: IV. Károly és Zita 1911-es házasságát, trónra kerülésüket, a Monarchia 1918-as összeomlását, majd a száműzetés éveit és Zita québeci életét.

A történet végén pedig ott van maga a kincs. A tizenöt ékszer mellett azt a bőröndöt is bemutatják, amely évtizedeken keresztül segített megőrizni a kollekciót. Ettől válik a kiállítás többé egyszerű ékszerbemutatónál.

Egy bőrönd, amely egykor egy menekülő családdal érkezett Európából, ma annak a történetnek a tárgya lett, amelyet több generáción keresztül szinte teljes csend vett körül.

Québec menedéket adott – a család nem felejtette el

A kiállítás helyszíne sem véletlen. Karl von Habsburg, Zita királyné unokája a megnyitó kapcsán felidézte, hogy Québec biztonságot és reményt adott családjának történelme egyik legnehezebb időszakában. A család ezért a mostani bemutatást a Kanada és Québec iránt érzett hálája kifejezéseként is értelmezi.

Több mint nyolcvan év telt el azóta, hogy Zita gyermekeivel megérkezett Québecbe. A Monarchia már régóta történelem. Az egykori uralkodócsalád tagjai szétszóródtak Európában és a világban. Az a néhány tárgy azonban, amelyet egykor azért vittek magukkal, hogy megmentsék őket a háború elől, túlélte a száműzetést és az évtizedeken át őrzött titkot.

Most pedig először nem egy bank széfjének vagy egy családi bőröndnek a mélyén őrzik őket, hanem egy múzeum vitrinjeiben mesélik tovább a történetüket.