Döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa Magyarország aranytartalékának jövőjéről. A jegybank a közelmúltban felülvizsgálta az aranytartalék-stratégiát, és arra jutott, hogy a jelenlegi, 110 tonnás állomány egyelőre megfelelően szolgálja a stratégiai célokat, ezért további vásárlás most nincs napirenden.

Ez azért érdekes fordulat, mert Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke korábban még nem zárta ki, hogy a történelmi csúcsra emelt készletet tovább növeljék. A jegybank mostani válasza szerint azonban nincs szükség azonnali változtatásra, miközben az aranypiaci folyamatokat továbbra is figyelik, és később ismét felülvizsgálhatják a döntést.

A jelenlegi magyar aranytartalék értéke az augusztus 31-i árfolyamon közel 13,6 milliárd euró, ami hozzávetőleg 4900 milliárd forintnak felel meg. Ez természetesen nem fix összeg: az arany világpiaci árfolyamával együtt naponta változik.

Három tonnáról 110 tonnáig

A mai állomány nagyságát igazán akkor lehet érzékelni, ha visszanézünk néhány évtizedet.

A rendszerváltás időszakában Magyarország aranytartaléka mindössze 3,1 tonna körül alakult. Hosszú időn át lényegében ezen az alacsony szinten maradt, majd 2018-ban következett az első nagy fordulat: az MNB több mint tízszeresére, 31,5 tonnára emelte a készletet.

2021-ben újabb jelentős vásárlás következett, ekkor az állomány 94,5 tonnára nőtt, majd 2024-ben a jegybank ismét vásárolt, és elérte a jelenlegi, 110 tonnás történelmi rekordot.

Vagyis alig néhány év alatt teljesen megváltozott Magyarország aranytartalék-politikája.

A jegybank szerint ennek eredményeként Magyarország ma már nemcsak abszolút mennyiségben rendelkezik jelentős készlettel, hanem az egy főre jutó aranytartalék alapján is a régió élmezőnyébe került.

Miért tart egy ország egyáltalán aranyat?

Első látásra akár azt is lehetne kérdezni: miért kell egy modern gazdaságnak több ezer milliárd forint értékű aranyat tartania?

Azért, mert az arany egészen más szerepet tölt be, mint a hagyományos pénzügyi eszközök.

Nem valamely másik ország fizetési ígérete, nem egy bankkal vagy állammal szembeni követelés, és nincs mögötte olyan kibocsátó, amely fizetésképtelenné válhat. Éppen ezért válságok, pénzügyi turbulenciák vagy geopolitikai konfliktusok idején különösen felértékelődik.

A jegybanki aranytartalék tulajdonképpen végső biztonsági tartalék.

Nem azért van, hogy egyik hónapról a másikra nyereséget termeljen, hanem azért, hogy akkor is legyen az országnak olyan nemzetközileg elfogadott tartalékeszköze, amikor más pénzügyi csatornák bizonytalanná válnak.

Ez az oka annak is, hogy az elmúlt másfél évtizedben világszerte újra megváltozott a jegybankok hozzáállása az aranyhoz. A kétezres évek elején még sok központi bank nettó eladó volt, a 2008-as pénzügyi válságot követően azonban fokozatosan fordult a trend, és egyre több jegybank kezdte növelni a készleteit.

Az aranynak szuverenitási jelentősége is van

Az aranytartalék kérdése ezért nem pusztán arról szól, hogy ma mennyit ér egy uncia arany a világpiacon.

Van egy kevésbé látványos, de stratégiailag fontos dimenziója is: a pénzügyi önállóság.

Egy devizatartalék mögött szükségszerűen ott van egy másik ország pénze, pénzügyi rendszere és politikai környezete. Az arany ezzel szemben nem kötődik egyetlen államhoz vagy központi bankhoz sem.

Éppen ezért geopolitikailag bizonytalan időszakokban különösen értékes lehet egy ország számára.

Nem váltja ki a devizatartalékot, nem helyettesíti az eurót vagy a dollárt, és önmagában természetesen nem old meg gazdasági problémákat. De olyan tartalékeszköz, amely mögött nincs másik állam ígérete.

Ezért a magyar aranytartalék növelése mögött az elmúlt években nem egyszerűen árfolyam-spekuláció állt, hanem stratégiai megfontolás is.

Akkor miért nem vesz most többet az MNB?

A jegybank válasza alapján azért, mert a Monetáris Tanács jelenleg elegendőnek tartja a 110 tonnás készletet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy végleg lezárták volna az aranyvásárlást. Az MNB közlése szerint továbbra is figyelik a nemzetközi aranypiacot, és fenntartják a lehetőségét annak, hogy később ismét változtassanak a stratégián.

Vagyis a mostani döntés inkább megálló, mint végállomás.

A kérdés pedig a következő években valószínűleg nem az lesz, hogy kell-e egyáltalán aranytartalék, hanem az, hogy mekkora az a mennyiség, amely valódi biztonságot ad, miközben nem köt le indokolatlanul nagy részt az ország tartalékaiból.

Magyarország jelenleg 110 tonnánál húzta meg ezt a vonalat.

Legalábbis egyelőre.

A nemzeti vagyonról szóló döntések végső soron nem csupán mérlegekben és árfolyamokban mérhetők. A Szentírás a ránk bízott javakat nem tulajdonként, hanem gondnokságként értelmezi: úgy kell bánnunk velük, hogy azok a közjót szolgálják, és épségben továbbadhatók legyenek. Egy kiszámítható gazdaságpolitika ezért nem pusztán szakmai erény, hanem erkölcsi kötelesség is – felelősség azokért a gyermekekért és unokákért, akiknek nem adósságot, hanem biztonságot, nem felélt vagyont, hanem megőrzött értékeket kell örökül hagynunk.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank; Világgazdaság; Portfolio; Mfor