Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő Facebook-oldalán osztotta meg Dr. Horváth Attila alkotmánybíró különvéleményét, amelyet a Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszüntetésével összefüggő alkotmánybírósági döntéshez fűzött. Horváth Attila nem értett egyet a beadvány visszautasításával: álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna semmisítenie az államfő mandátumát megszüntető rendelkezést.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Schiffer András a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Attila alkotmánybíró különvéleményére, amely az alaptörvény 17. módosításának alkotmányosságával kapcsolatos ügyben született.
Horváth Attila nem szavazta meg a beadvány visszautasítását. Különvéleményében azt írta, hogy álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak a kihirdetésére visszaható hatállyal meg kellett volna semmisítenie az alaptörvény 17. módosításával beiktatott, a köztársasági elnök mandátumát megszüntető rendelkezést.
Horváth Attila szerint sérült a közjogi felelősségi rendszer
Az alkotmánybíró különvéleményében abból indult ki, hogy a történeti alkotmány vívmányának tekinthető a magyar államfő sajátos közjogi helyzete. Felidézte, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, politikai felelősséggel nem tartozik, jogi felelőssége pedig csak kivételes esetekben és szigorú feltételek mellett áll fenn. Az államfő emellett a nemzet egységét testesíti meg, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Horváth Attila aggodalomra okot adónak nevezte, hogy az Országgyűlés az alaptörvény 17. módosításának megszavazásával szerinte figyelmen kívül hagyta a köztársasági elnökre vonatkozó közjogi felelősségi mechanizmus szabályrendszerét.
Azt is kifogásolta, hogy az Országgyűlés augusztus 11-én úgy választott új köztársasági elnököt, hogy nem várta meg az Alkotmánybíróság döntését. Különvéleményében hangsúlyozta, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerében az Alkotmánybíróság biztosítja az alkotmányos kontrollt a törvényhozó hatalom felett.
Személyre szabott jogalkotásról írt
Horváth Attila különvéleményének egyik központi eleme az úgynevezett ad hominem, vagyis személyre szabott jogalkotás kérdése.
Az alkotmánybíró szerint az alaptörvény-módosítás azon fordulata, amely kimondta, hogy „a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”, a hatálybalépés pillanatában egyetlen, pontosan azonosítható személyt érintett. Érvelése szerint nem egy jövőbeli esetekre alkalmazható, nyitott szabályról volt szó, hanem az akkor hivatalban lévő államfő mandátumának lezárásáról.
Horváth Attila úgy fogalmazott, hogy egy konkrét közjogi tisztségviselő megbízatásának megszüntetése funkcióját tekintve egyedi közhatalmi döntés marad akkor is, ha azt az Alaptörvény szövegébe illesztik.
Álláspontja szerint a személyre szabott jogalkotás azért is aggályos, mert azt az üzenetet közvetítheti, hogy az Alaptörvény szabályai utólag is hozzáigazíthatók a politikai elvárásokhoz.
A megfosztási eljárás garanciáiról is írt
A különvélemény részletesen foglalkozik az államfő megbízatásának idő előtti megszüntetésére vonatkozó alkotmányos szabályokkal is.
Horváth Attila rámutatott arra, hogy az Alaptörvény meghatározza a köztársasági elnöki megbízatás megszűnésének eseteit, a megfosztási eljárásban pedig az Alkotmánybíróságnak biztosít döntési hatáskört.
Érvelése szerint a vitatott rendelkezés ugyanahhoz a személyi következményhez vezetett, mint amely a megfosztási eljárás eredményeként is bekövetkezhetett volna: a hivatalban lévő államfő ötéves ciklusának lejárta előtt elveszítette tisztségét.
Az alkotmánybíró ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy ebben az esetben nem alkalmazták a megfosztási eljáráshoz kapcsolódó garanciákat.
Horváth Attila azt nem vitatta, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége módosíthatja a köztársasági elnök közjogi felelősségének feltételrendszerét, beleértve magát a megfosztási eljárást is. Érvelése szerint azonban a 17. módosítás nem változtatta meg az erre vonatkozó hatásköri szabályokat.
Orwell „1984” című regényére is utalt
Különvéleménye végén Horváth Attila különösen éles megfogalmazást használt. A 17. alaptörvény-módosítást a jogállamiság területén érvényesülő kettős mérce példájának nevezte, amelyről George Orwell 1984 című regénye jutott eszébe.
Az alkotmánybíró felidézte az Orwell által megalkotott „újbeszél” és „duplagondolkodás” fogalmát is. Álláspontja szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumának közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése inkább ehhez a logikához illeszkedik, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényéhez.
Schiffer András tehát Facebook-oldalán Horváth Attila különvéleményét osztotta meg, ezzel irányítva rá a figyelmet az alkotmánybíró érvelésére. A különvéleményben megfogalmazott állítások és jogi következtetések Horváth Attila álláspontját tükrözik.
