197 milliárdot szivattyúztak ki Paksból, miközben a Duna alacsony vízállása fenyegeti a termelést
A Duna alacsony vízállása miatt leállhat a paksi atomerőmű — Fotó: Jurák Kata
197 milliárdot szivattyúztak ki Paksból, miközben a Duna alacsony vízállása fenyegeti a termelést
A rezsicsökkentés pénzügyi következményei és a holding szintű profitkivonás együttesen vezettek oda, hogy a hazai áramtermelés harmadáért felelős Paksi Atomerőmű Zrt. fejlesztési források nélkül maradt. Míg a 2010-es évek elején még évi 20-30 milliárdos nyereséget termelt a cég, mára a profit jelképessé zsugorodott – miközben a klímaváltozás miatti hűtési gondok kiküszöbölése több tízmilliárdos beruházást igényelne.
A 24.hu tényfeltáró elemzése rávilágít arra az elgondolkodtató folyamatra, amelynek során az állami MVM holding csaknem 197 milliárd forintot vont ki a Paksi Atomerőmű Zrt.-ből osztalékként a 2010 és 2025 közötti másfél évtizedben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatnál megtermelt teljes profitot kisöpörték a társaságból.
Elolvadó nyereség, stagnáló forgalom
A pénzügyi mérlegek pontos képet adnak a rezsicsökkentési politika áráról. A 2010-es évek elején a Paksi Atomerőmű még stabilan 19 és 29 milliárd forint közötti éves tiszta nyereséggel gazdálkodott. Az utóbbi évekre azonban ez a profittermelő képesség lényegében elenyészett: a társaság éves eredménye alig érte el a néhány százmillió vagy egymilliárd forintos szintet.
Osztalékelvonás és a hűtési gondok
A Forbes.hu korábban már részletesen beszámolt a létesítményt érintő üzemeltetési nehézségekről. A pénzügyi adatok tükrében erőteljesen felmerül a gyanú, hogy a folyamatos forráselvonás egyenes következménye a nyári kánikulák idején jelentkező hűtési problémák rendszerszintű kezelésének elmaradása.
Perger András energetikai szakértő szerint kulcskérdés, hogy a teljes nyereségkivonás akadályozta-e a Duna alacsony folyóállása esetén szükséges kiegészítő hűtési kapacitások kiépítését.
Bár Kapitány István szakminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy nagyságrendileg tízmilliárd forintból orvosolni lehetett volna a szivattyúk problémáját a szárazabb időszakokra, a szakértői becslések ennél jóval borúlátóbbak. Perger András rámutatott: egy ekkora volumenű, a teljes atomerőmű hűtésbiztonságát garantáló beruházás a valóságban a miniszteri becslésnél lényegesen magasabb költségekkel járna – olyan összegekkel, amelyeket az elvont nyereség hiányában az erőmű saját erőből már képtelen finanszírozni.
