Egy robbanóanyaggal felszerelt drón miatt újabb komoly konfliktus bontakozott ki Berlin és Moszkva között. Németország szerint a lipcsei incidens egy Oroszországhoz köthető hibrid művelet része volt, Moszkva viszont tagadja a vádat, és azzal vádolja Berlint, hogy az ukrajnai háború további eszkalációját szítja. Katonai összecsapásról nincs szó, a politikai és diplomáciai feszültség azonban látványosan nő a két ország között.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az egész történet augusztus elején kezdődött. A Lipcse/Halle repülőtéren egy robbanóanyaggal és gyújtószerkezettel felszerelt drónt találtak egy ukrán teherszállító repülőgép közelében. A szerkezet nem robbant fel, a hatóságok pedig hatástalanították. Ami első látásra különös repülőtéri incidensnek tűnhetett, abból néhány hét alatt komoly nemzetközi konfliktus lett.
A német kormány szeptember 1-jén ugyanis hivatalosan Oroszországot nevezte meg felelősként. Alexander Dobrindt belügyminiszter szerint a rendőrségi nyomozás, a hírszerzési információk és az elkövetés módja alapján az akció résztvevői orosz állami szervek megbízásából jártak el. Johann Wadephul külügyminiszter pedig azt mondta: Berlin nem önálló esetként tekint Lipcsére, hanem az Európát érő orosz „hibrid műveletek” sorába illeszti.
De mit jelent ez a gyakorlatban?
A hibrid támadás olyan művelet, amely nem hagyományos katonai támadás: lehet kibertámadás, szabotázs, dezinformáció vagy kritikus infrastruktúra elleni akció. Éppen ez benne a veszélyes: a támadó úgy tud komoly károkat vagy bizonytalanságot okozni, hogy közben nem indulnak meg tankok a határon, és sokszor a felelősség bizonyítása sem egyszerű.
Berlin most keményen válaszol. Szeptember 18-án bezárják Oroszország bonni főkonzulátusát, felmondják a berlini Orosz Ház működését lehetővé tevő megállapodást, szigorítják az orosz állampolgárok beutazási ellenőrzését, és további uniós szankciókat kezdeményeznek. Németország nagyobb nyomást akar helyezni az orosz „árnyékflottára” is – vagyis azokra az Oroszországhoz köthető hajókra, amelyekkel Moszkva részben az olajexportot érintő nyugati korlátozásokat próbálja megkerülni.
Moszkva természetesen egészen mást mond. Az orosz nagykövetség megalapozatlannak és provokációnak nevezte a német vádakat, Maria Zaharova külügyi szóvivő pedig azt állította, hogy Berlin nem mutatott be meggyőző bizonyítékokat. Oroszország válaszlépéseket is kilátásba helyezett.
És itt van a történet igazán fontos része. A német kormány határozottan Oroszországot teszi felelőssé, de az állítás alapjául szolgáló hírszerzési bizonyítékok teljes egészét a nyilvánosság nem ismeri. Moszkva erre hivatkozva politikai provokációnak nevezi az ügyet, és Németországot az ukrajnai konfliktus további szításával vádolja. Berlin ezzel szemben azt állítja: elegendő információ áll rendelkezésére ahhoz, hogy az incidenst egy szélesebb, Oroszországhoz köthető hibrid műveletsorozat részeként kezelje, és diplomáciai következményekkel járó lépéseket tegyen.
Vagyis Lipcsében végül nem robbant fel a drón. A német–orosz kapcsolatokban viszont annál nagyobbat szólt.
