Kegyelmi ügy: elindult a vizsgálat, Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt is meghallgathatják
— Fotó: ChatGPT
Kegyelmi ügy: elindult a vizsgálat, Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt is meghallgathatják
Megkezdte munkáját az Országgyűlés kegyelmi botrányt vizsgáló bizottsága, és már az első napon kiderült: nem puszta formaságnak szánják az eljárást. Novák Katalin, Varga Judit és Balog Zoltán meghallgatása is napirendre kerülhet, miközben a testület a teljes döntés-előkészítési iratanyagot bekérné. És van még egy fontos részlet: aki többszöri idézésre sem jelenik meg, azt végső esetben akár elő is állíthatják.
Az iratokkal kezdik a munkát. Schummer Orsolya, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke közölte: a testület a kegyelmi döntés teljes dokumentációját szeretné bekérni az Igazságügyi Minisztériumtól és a Sándor-palotától, beleértve minden olyan anyagot, amely a döntés előkészítése során készült.
Ha ezek áttekintése után a bizottság úgy dönt, már néhány héten belül megkezdődhetnek a személyes meghallgatások. Schummer szerint Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és Balog Zoltán is azok között lehet, akiket a testület elé hívnak.
A meghívásnak ráadásul súlya van. A bizottsági elnök tájékoztatása szerint az első távolmaradás 100 ezer, a második már egymillió forintos bírságot vonhat maga után, harmadik alkalom után pedig jogi lehetőség nyílhat az érintett előállítására.
A kör később tovább bővülhet. Schummer azt mondta: ha az iratokból vagy a meghallgatásokon bárkinek a szerepe felmerül a kegyelmi döntésben, az illetőt be lehet idézni. Ez elvileg Orbán Viktorra is vonatkozhat, amennyiben konkrét tény kerül elő vele kapcsolatban.
A bizottság azt akarja feltárni, milyen szerepe volt a Sándor-palotának, az igazságügyi tárcának, politikai háttérszereplőknek, valamint esetleges egyházi vagy civil közbenjáróknak.
Az ügy középpontjában továbbra is az a 2023-as döntés áll, amellyel Novák Katalin kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét. K. Endrét korábban azért ítélték el, mert a bíróság szerint nyomást gyakorolt a bántalmazott gyermekekre, hogy segítsen eltussolni az intézmény igazgatójának bűncselekményeit.
Schummer szerint máig nem kaptunk kielégítő választ arra, hogyan és miért született meg a kegyelmi döntés, illetve állt-e mögötte informális lobbi.
Most jöhet az a rész, ahol már nem közlemények és politikai magyarázatok beszélnek egymás mellett, hanem előkerülhetnek az iratok és a döntés szereplői is. Ha a bizottság valóban végigmegy a teljes láncon, végre kiderülhet, ki mit tudott, ki mit javasolt – és legfőképpen: ki vállalja érte a felelősséget.
