Anya és apa szerepe
Ki neveli a gyereket? – Nagy különbséget találtak a magyar és a finn családmodell között
Egy friss kutatás a magyar és a finn családok gyermeknevelésről, valamint az anya és az apa szerepéről alkotott képét hasonlította össze. Képünk illusztráció. — Fotó: AI-generált illusztráció / Hetediknap
Ki neveli a gyereket? – Nagy különbséget találtak a magyar és a finn családmodell között
Ki keresse a pénzt, ki maradjon otthon a gyerekkel, és kinek a feladata meghallgatni, nevelni vagy éppen játszani vele? Egy szeptemberben megjelent magyar–finn kutatás ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények alapján Magyarországon jóval erősebben él a hagyományos családi szerepek képe, Finnországban pedig a szülői feladatokat sokkal inkább közös felelősségként kezelik.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Magyarországon még erős a hagyományos családmodell
Orosz Adrienn, Drjenovszky Zsófia és Sztáray Kézdy Éva tanulmánya szeptember 1-jén jelent meg a Social Sciences folyóiratban. A kutatók az International Social Survey Programme 2022-es, családokkal és változó nemi szerepekkel foglalkozó adatfelvételét elemezték. A vizsgálatban 1027 magyar és 1250 finn válaszadó adatai szerepeltek.
Az egyik kérdés arra vonatkozott, egyetértenek-e azzal az állítással, hogy a férfi feladata a pénzkeresés, míg a nőé az otthon és a család ellátása.
A különbség látványos volt: a magyar válaszadók 43,5 százaléka értett egyet ezzel, Finnországban viszont mindössze 5,3 százalék gondolkodott így. A finnek 86,5 százaléka elutasította ezt a hagyományos szerepfelosztást. A magyar válaszadók további 40,2 százaléka köztes álláspontot képviselt.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyar társadalomban a családi szerepekről alkotott vélemények jóval megosztottabbak. Finnországban ezzel szemben egységesebben jelenik meg az a gondolat, hogy a családi feladatokból mindkét szülőnek részt kell vállalnia.
Nem csak az számít, ki keresi a pénzt
A kutatók nem álltak meg az általános szerepfelfogás vizsgálatánál. Arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan gondolkodnak az emberek egy ötéves gyermeket nevelő családról.
Megkérdezték többek között, melyik szülő feladata legyen a család anyagi biztonságának megteremtése, a gyermek mindennapi ellátása, a közös játék, a viselkedésre nevelés, valamint az, hogy meghallgassa a gyermeket és tanácsot adjon neki, ha problémája van. Arra is kitértek, kinek kell példaképet jelentenie a gyermek számára.
A magyar eredményekben két különálló szerepkör rajzolódott ki. Az egyik az anyagi felelősséghez, a másik az érzelmi és nevelési feladatokhoz kapcsolódott. Finnországban ezzel szemben sokkal egységesebb szülőkép jelent meg: a pénzügyi, gondozási, érzelmi és nevelési feladatok kevésbé különültek el anya és apa szerepére.
Ez nem jelenti azt, hogy a magyar családokban az apák ne vennének részt aktívan a gyermeknevelésben. A tanulmány egyik fontos megállapítása éppen az, hogy a kisgyermekes apákkal kapcsolatban mindkét országban megjelenik az aktív, gondoskodó apaszerep. Magyarországon azonban továbbra is erősebb az az elvárás, hogy elsősorban az apa biztosítsa a család anyagi hátterét.
Másképp segíti a családokat a két ország
A kutatók a két ország családpolitikai rendszerének különbségeire is kitértek. Magyarországon hosszú időn keresztül igénybe vehetők a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátások, és a rendszer lehetőséget ad arra, hogy az apa is otthon maradjon. A tanulmány ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a rövid apasági szabadságon túl nincs olyan hosszabb, kizárólag az apának fenntartott időszak, amely elveszne, ha nem ő venné igénybe.
Finnország más logikát követ. A rendszer külön, át nem ruházható szabadságot biztosít az apáknak is, ezzel ösztönözve őket arra, hogy nagyobb részt vállaljanak a gyermek körüli teendőkből. A kutatók ezt az egyik olyan intézményi különbségként mutatják be, amely hozzájárulhat a szülői szerepekről kialakult eltérő gondolkodáshoz.
A szerzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy még a finn rendszer sem szüntette meg teljesen a nemek közötti különbségeket az otthoni feladatokban. Vagyis az egyenlőbb szerepfelfogás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mindennapi életben minden családban pontosan fele-fele arányban oszlanak meg a teendők.
Az apaszerep mindkét országban változik
A tanulmány egyik érdekes tanulsága, hogy az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely vagy az anyagi helyzet csak korlátozottan magyarázta a két országban tapasztalt különbségeket. A kutatók ezért arra jutottak, hogy a kulturális normáknak és a családpolitikai környezetnek is komoly szerepe lehet abban, hogy hogyan gondolkodnak az emberek az anyaságról és az apaságról.
Magyarországon továbbra is erősen jelen van az a családkép, amelyben az apa elsősorban az anyagi biztonság megteremtéséért felel, miközben az érzelmi és nevelési feladatok nagyobb része az anyához kapcsolódik. A kutatás ugyanakkor azt is megmutatja, hogy az apa szerepe már korántsem merül ki a családfenntartásban: a gondoskodó, a gyermek életében aktívan jelen lévő apa képe Magyarországon is egyértelműen megjelenik.
