Két másodperc alatt kiszúrhatja a szívbetegséget az új MI
— Fotó: Hetediknap AI
Két másodperc alatt kiszúrhatja a szívbetegséget az új MI
Brit kutatók olyan mesterségesintelligencia-rendszert fejlesztettek, amely egy rutin-EKG alapján kevesebb mint két másodperc alatt képes jelezni a szívelégtelenség és bizonyos szívbillentyű-betegségek kockázatát. A technológia nem helyettesíti az orvosi diagnózist, de jelentősen felgyorsíthatja, hogy a veszélyeztetett betegek eljussanak a szükséges vizsgálatokra.
Egy mindössze néhány másodperc alatt elkészülő EKG jóval több információt rejthet a szív állapotáról, mint amennyit eddig ki tudtunk olvasni belőle.
Az Imperial College London kutatócsoportja olyan mesterséges intelligenciát fejlesztett, amely az EKG elektromos jeleiben olyan apró mintázatokat is képes felismerni, amelyek az emberi szem számára gyakorlatilag láthatatlanok. A rendszert több millió vizsgálati eredmény segítségével tanították be.
A kutatók szerint maga az MI-elemzés kevesebb mint két másodpercet vesz igénybe.
Olyat keres az EKG-ban, amit az orvos nem láthat
Az EKG több mint száz éve a kardiológia egyik legalapvetőbb vizsgálata. Rögzíti a szív elektromos aktivitását, így többek között a szívritmuszavarok vagy egy szívinfarktus jeleinek felismerésében is fontos szerepe van.
A szív szerkezeti eltéréseinek, például a szívbillentyűk betegségeinek vagy a szívelégtelenség bizonyos formáinak igazolásához ugyanakkor rendszerint további vizsgálatra, elsősorban szívultrahangra van szükség.
Az új MI éppen ezen a ponton hozhat változást.
Nem magát az ultrahangvizsgálatot váltja ki, hanem képes lehet már a rutin-EKG alapján jelezni, hogy kinél különösen nagy a valószínűsége egy háttérben meghúzódó szívbetegségnek. Az ilyen betegeket így előrébb lehetne sorolni a további kivizsgálásnál.
67 ezer betegen tesztelték
A rendszert egy 67 ezer amerikai beteg bevonásával végzett vizsgálatban is tesztelték.
Az eredmények szerint az MI
a szívelégtelenségben szenvedők akár 81 százalékát,
a szívbillentyű-betegségben érintettek akár 90 százalékát
képes volt felismerni.
A technológiát fejlesztő kutatócsoport korábban több mint 1,6 millió brazíliai EKG-adatot, valamint további több millió amerikai vizsgálat eredményét használta fel az algoritmusok fejlesztéséhez. A British Heart Foundation szerint a modellek különböző szívbetegségek esetében 83–93 százalék közötti diagnosztikai pontosságot értek el a tesztek során.
Nem az orvos helyett dönt
Van azonban egy fontos korlát.
Az MI önmagában nem alkalmas arra, hogy végleges diagnózist állítson fel vagy teljes bizonyossággal kizárjon egy betegséget. Ha a rendszer magas kockázatot jelez, a betegnek továbbra is szívultrahangra és szakorvosi vizsgálatra van szüksége.
A valódi előnye ezért elsősorban a gyorsaság lehet.
Fu Siong Ng, az Imperial College London kardiológus professzora szerint jelenleg előfordulhat, hogy a betegek hónapokat várnak egy szívultrahangra. Az MI segítségével viszont előbb azonosíthatók lennének azok, akiknél sürgősebb vizsgálatra van szükség.
Ráadásul a rendszer akár olyan embereknél is jelezhetne egy addig fel nem ismert problémát, akik egészen más okból kerültek EKG-vizsgálatra.
A kutatók egyik elképzelése szerint a jövőben a kórházban készült EKG-kat automatikusan lefuttathatnák az algoritmuson, amely megjelölné a legmagasabb kockázatú betegeket.
Az MI egyik legkézzelfoghatóbb orvosi alkalmazása lehet
Az eredményeket az Európai Kardiológiai Társaság müncheni kongresszusán ismertették. A fejlesztés mögött álló technológiát időközben egy Cardiovolt.ai nevű, az Imperial College Londonból kinőtt vállalkozás viszi tovább azzal a céllal, hogy klinikai használatra is alkalmassá tegye.
A történet azért különösen érdekes, mert itt a mesterséges intelligencia nem egyszerűen gyorsabban végzi el ugyanazt a feladatot, amit korábban az ember végzett.
Olyan információt próbál előhívni egy több mint száz éve használt orvosi vizsgálatból, amely eddig egyszerűen láthatatlan maradt számunkra.
A technológia kétségtelenül életeket menthet, ha hamarabb jelzi a veszélyt, és gyorsabban juttatja el a beteget a megfelelő vizsgálatra. De a gyógyítás nem válhat pusztán adatok és algoritmusok találkozásává. Egy mesterséges intelligencia felismerhet mintázatokat, kiszámíthat kockázatokat, sőt olyasmit is észrevehet, amit az emberi szem nem – de nem tud együttérezni, megnyugtatni, jelen lenni egy félelemmel teli pillanatban. Az orvos személyes figyelme, empátiája és a beteggel kialakuló bizalmi kapcsolat ezért nem technológiai maradvány, hanem a gyógyítás pótolhatatlan része. A mesterséges intelligencia akkor szolgálja igazán az embert, ha nem az orvos helyére áll, hanem segít neki abban, hogy hamarabb és jobban tudjon gondoskodni a rábízott betegről.
