Átszervezték egy mintegy 100 milliárd forint értékű szerbiai irodaház-portfólió tulajdonosi szerkezetét a 2026-os parlamenti választásokat négy hónappal megelőzően. A lépés következtében a vagyon védetté válhat egy esetleges állami fellépéssel szemben, mivel a konstrukcióba lakossági megtakarítások is bekerültek.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A 2026-os választások előtt átalakították Tiborcz István mintegy százmilliárd forint értékű belgrádi ingatlanportfóliójának tulajdonosi hátterét. A Válasz Online tényfeltárása szerint az új befektetési struktúra jelentősen megnehezítheti, hogy a magyar állam a vagyon visszaszerzésére irányuló intézkedéseket tegyen. A történet különös eleme, hogy a korábbi, már visszafizetett 50 milliárd forintos állami befektetés után az új konstrukció mögött közvetve egy másik, ugyancsak 50 milliárdos közpénzforrás is megjelenik.Belgrád irodapiacának tíz százaléka
Tiborcz István, Orbán Viktor volt miniszterelnök veje 2024 elején jutott hozzá egy jelentős belgrádi ingatlanportfólióhoz. Az üzlet öt üzleti park összesen 11 irodaépületét érintette, 122 ezer négyzetméternyi alapterülettel.
Az ingatlanok a szerb főváros teljes irodakapacitásának megközelítőleg tíz százalékát képviselik. A mintegy százmilliárd forintra becsült portfólió korábban a GTC Group, majd Jellinek Dániel Indotek-csoportjának érdekeltségébe tartozott.
Az épületek mögött eredetileg a Gordiusz Magántőkealap állt, amelybe a magyar állam korábban 50 milliárd forintot fektetett. A konstrukcióban Jellinek Dániel részéről további 21,4 milliárd forintnyi saját forrás szerepelt.
A választások előtt változott meg a tulajdonosi háttér
A Válasz Online feltárása szerint a 2026-os országgyűlési választások előtt nagyjából négy hónappal átszervezték az ingatlanportfólió tulajdonosi struktúráját.
A Gordiusz Magántőkealap helyére az Invalora Magántőkealap került. Az Invalora tulajdonosa a Torony Ingatlan Alap, amelyhez a Gránit Alapkezelő nyilvános befektetési konstrukcióján, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapon keresztül is kapcsolódik befektetői tőke.
Az új szerkezet jelentősége nem pusztán az, hogy más alapok nevei szerepelnek a tulajdonosi láncban.
A változás következtében az ingatlanvagyon olyan befektetési struktúrába került, amelyben több tízezer lakossági befektető érdekei is érintettek lehetnek.
Miért jelenthet ez akadályt az államnak?
A jelenlegi kormányzat a korábban magántőkealapokba helyezett állami források és vagyonelemek feletti ellenőrzés visszaszerzésén dolgozik.
Egy új törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a zártkörű befektetési alapok kezelőjét meghatározott feltételekkel leváltsák, amennyiben ezt legalább 60 százalékos befektetői részesedéssel kezdeményezik.
A belgrádi ingatlanok esetében azonban a megváltozott befektetési szerkezet miatt az állam számára ez az út a Válasz Online értékelése szerint nem járható.
A lakossági befektetők jelenléte ráadásul komoly gazdasági és jogi kérdéseket vet fel. Egy esetleges állami beavatkozás ugyanis nemcsak a nagy tulajdonosi érdekeltségeket, hanem olyan magánszemélyek megtakarításait is érinthetné, akiknek nincs közük a korábbi vagyonátrendezésekhez.
Ez nem jelenti azt, hogy az ingatlanok jogilag érinthetetlenné váltak. Azt azonban igen, hogy az állam mozgástere a korábbihoz képest lényegesen szűkebb lehet.
Az első 50 milliárdot visszafizették – de van egy második is
A történet egyik lényeges részlete, hogy Tiborcz István időközben kivásárolta a magyar államot a Gordiusz Magántőkealapból, és az eredeti 50 milliárd forintos állami befektetést a hozamokkal együtt visszafizették.
Vagyis nem állítható, hogy ez az összeg továbbra is visszafizetetlen állami követelés volna.
A Válasz Online ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a belgrádi irodaházakat jelenleg birtokló befektetési konstrukció hátterében közvetve egy másik, szintén 50 milliárd forintos állami befektetés található.
Ez már önmagában indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy a közpénzből finanszírozott befektetések milyen feltételekkel kerültek az egyes alapokba, milyen hozamot biztosítanak, és az államnak pontosan milyen ellenőrzési lehetőségei maradtak.
A legfontosabb kérdés továbbra is a közpénz sorsa
A belgrádi ingatlanügy túlmutat Tiborcz István üzleti érdekeltségein.
Arra világít rá, milyen nehézségekkel szembesülhet az állam, amikor a korábban magántőkealapokba helyezett közpénzek útját és a hozzájuk kapcsolódó vagyonelemek tulajdonosi szerkezetét próbálja feltárni.
Egy szabályosan végrehajtott befektetés önmagában nem válik jogellenessé attól, hogy állami forrás is szerepel a finanszírozásában. Ugyanakkor a jogszerűség mellett az átláthatóság és a közvagyonnal való felelős gazdálkodás is alapvető követelmény.
A most feltárt ügyben ezért nemcsak az a kérdés, hogy az állam milyen eszközökkel férhet hozzá a belgrádi ingatlanvagyonhoz.
Hanem az is, hogy ki, milyen döntés alapján és milyen feltételekkel rendelkezhetett az eredetileg közpénzzel is finanszírozott, százmilliárdos értékű befektetés sorsáról.
Forrás: Válasz Online, Portfolio, Telex – 2026. november 11.
