Donald Trump szerint az Egyesült Államok visszatérítést kérhet az európai országoktól az Ukrajnának korábban átadott amerikai fegyverek és hadianyagok után. Egyelőre nem ismert, pontosan milyen formában valósulhatna meg az elképzelés, de a kijelentés jól mutatja: Washington egyre nagyobb pénzügyi terhet helyezne európai szövetségeseire.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Trump szeptember 3-án beszélt arról, hogy Európának fizetnie kellhet a korábban Ukrajnának átadott amerikai fegyverekért. Az időzítés sem mellékes: az amerikai készletekre az iráni konfliktus is nyomást gyakorol, miközben Washington saját hadianyag-tartalékainak feltöltésére is egyre nagyobb figyelmet fordít.
A folyamat részben már elindult. A NATO PURL-rendszerében az Egyesült Államok biztosítja az Ukrajnának szánt fegyvereket és lőszereket, ezek finanszírozását azonban egyre inkább európai szövetségesek vállalják. Trump mostani kijelentése ezt a logikát terjesztené ki a korábban átadott támogatásokra is.
Európa többet költ, de továbbra is függ Amerikától
Az európai országok az elmúlt években jelentősen növelték katonai kiadásaikat, és az EU újabb százmilliárdokat mozgósítana a védelmi ipar fejlesztésére. A fő probléma azonban nem pusztán a pénz.
Európa továbbra is jelentős mértékben függ az amerikai fegyverektől, légvédelmi rendszerektől, hírszerzési és egyéb katonai képességektől. Az európai hadiipar bővül, de rövid távon nem képes minden területen kiváltani az Egyesült Államokat.
Magyarországnak is többe kerülhet az új korszak
Magyarország számára ezért fontos kérdés, hogy mennyibe kerül majd a saját magyar védelem egy olyan NATO-ban, ahol Washington egyre nagyobb részt vár el az európai tagállamoktól.
A NATO 2025-re a magyar védelmi kiadásokat a GDP 2,06 százalékára becsülte. Júniusban ugyanakkor a szövetség vezetése már Magyarországot is azon államok között említette, amelyek 2026-ban várhatóan ismét 2 százalék alá kerülhetnek. Közben a NATO-tagállamok vállalták, hogy 2035-re a GDP 5 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemre és a kapcsolódó biztonsági kiadásokra.
Mindeközben diplomáciai mozgás is látszik az ukrajnai háború körül. Vlagyimir Putyin szerint van esély megállapodásra, Volodimir Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy amerikai tárgyalók Moszkvába és Kijevbe készülnek – írja a Reuters.
Egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás azonban Európa alapvető problémáját nem oldaná meg: a kontinens már jóval többet költ saját védelmére, de a legfontosabb katonai képességek egy részében továbbra sem tudja rövid időn belül helyettesíteni az Egyesült Államokat.
