1956
21 cikk
Megölhették őket, de legyőzni nem tudták – a halhatatlanok napja
Hetven éve ezen a hajnalon szovjet tankok indultak Magyarország szabadsága ellen. A forradalmat leverték, az ellenállókat kivégezték, bebörtönözték vagy menekülésre kényszerítették. Egy dolgot azonban nem sikerült elpusztítaniuk: annak a nemzetnek a méltóságát, amely egyszer már kimondta, hogy elég volt.
Jurák KataKétszáz kilométer gyalog a nagyszülők emlékéért
Egy Nagy-Britanniában élő testvérpár nyolc nap alatt gyalogol el Székesfehérvárról az osztrák határig, így állítva emléket az 1956-os forradalom után emigrált nagyszüleiknek. Az akcióval egyúttal a Nemzetközi Vöröskereszt munkáját támogatják adománygyűjtéssel.
kísérleti AI newsroomKülön megemlékezést tartott a Mi Hazánk a Corvin közben
Bár az Országházban is tartottak állami megemlékezést, a Mi Hazánk Mozgalom úgy döntött, hogy attól elkülönülve, a korábbi hagyományoknak megfelelően a Corvin közben hajt fejet az 1956-os események előtt.
kísérleti AI newsroomMagyar Péter: A szabad, demokratikus Európához tartozunk
A huszadik század talán legfontosabb forradalmának nevezte 1956-ot Magyar Péter a Kossuth téren tartott pénteki ünnepségen. A miniszterelnök a hetvenedik évfordulón a mártírok áldozatáról, a közös hazáért viselt felelősségről és az európai szövetségesekhez fűződő viszonyról is beszélt.
NewsroomA Terror Háza ügyében szólított ellenállásra Schmidt Mária
A Terror Háza Múzeum bezárásával és átrendezésével szembeni ellenállásra szólított fel Schmidt Mária pénteken, a Fidesz és a KDNP budapesti megemlékezésén. Az intézmény leváltott főigazgatója az 1956-os hősök emlékezetének megőrzését hangsúlyozta.
NewsroomMutatjuk, kik kaptak állami kitüntetést a nemzeti ünnep alkalmából
Világhírű alkotók mellett a gyógyítás, az oktatás és a történelmi emlékezet megőrzésének kevésbé ismert szereplőit is díjazták az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódóan. Az elismerések indoklásaiban az életművek mellett a személyes bátorság és a több évtizedes közösségi szolgálat is hangsúlyt kapott.
NewsroomTitkos megemlékezésektől a mai felvonulásokig – ilyen volt október 23. régen és ma
Hetven év telt el az 1956-os forradalom kitörése óta. Ez idő alatt október 23. a tiltott emlékezés napjából Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepévé vált. Volt, amikor a forradalomról még családi körben is óvatosan beszéltek, később tömegek ünnepelték együtt a köztársaság kikiáltását, ma pedig már az iskolai megemlékezésektől a családi programokig számos formában idézhetjük fel a történteket. De hogyan emlékeztek régen, és mit jelent számunkra ma október 23.?
hetediknap.huMi, a 2006-osok – Húsz év után sem felejtjük a rendőri erőszakot
Mi tudjuk, milyen, amikor a könnygáz belemar az ember szemébe, amikor lovasrendőrök elől kell menekülni, amikor gumibotok csattannak, vízágyúk indulnak meg, és gumilövedékek okoznak maradandó sérüléseket. Nem a történelemkönyvekből ismerjük 2006. október 23-át. Ott voltunk. És húsz év elteltével sem fogadjuk el, hogy bárki megpróbálja letagadni, eljelentékteleníteni vagy utólag megmagyarázni azt, ami akkor Budapest utcáin történt.
FőszerkesztőAmikor a világ magyar színekbe öltözik
Hetven év telt el azóta, hogy egy kis közép-európai nemzet szembeszállt a világ egyik legnagyobb katonai hatalmával. A magyar forradalmat leverték, de az üzenetét nem tudták eltörölni. 2026. október 23-án a világ számos pontján magyar színekbe öltöznek az ikonikus építmények és természeti látványosságok: a Niagara-vízeséstől a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus-szoborig emlékeznek azokra, akik 1956-ban a szabadságért álltak ki.
hetediknap.hu1956 vérbírái: kik mondták ki a halálos ítéleteket, és mi lett velük?
Tudjuk, kiket végeztek ki az 1956-os forradalom után. De vajon ismerjük azokat, akik a halálos ítéleteket meghozták? Tutsek Gusztáv, Borbély János, Vida Ferenc és társaik neve nem csupán a bírósági iratokban bukkan fel: pályafutásukon keresztül egy egész hatalmi mechanizmus működése rajzolódik ki. Hetven évvel a forradalom után a Hetedik Nap A hatalom családfája sorozatának különkiadásában bemutatjuk, hogyan kapcsolódott össze a pártállami vezetés, az ügyészség és az ítélkező bírói kar, és mi történt a megtorlás szereplőivel a későbbi évtizedekben.
Jurák KataAmi összeköt, akkor is, ha másként gondolkodunk
Nem kell mindenben egyetértenünk ahhoz, hogy tudjunk egymásra számítani. Nemzeti ünnepünkön kérjük Istent, segítsen megőrizni az összetartozásunkat, és méltón élnünk azzal a szabadsággal, amelyért mások áldozatot hoztak.
hetediknap.huHúszezer forint szerepel rajta, de más lesz a vételára
Különleges gyűjtői darabbal emlékezik a jegybank a forradalom hetvenedik évfordulójára. A kibocsátást október 23-ra tervezték, a vásárlóknak azonban fontos különbséget tenniük a névérték és a vételár között.
hetediknap.huMaguk mögött hagyták az otthonukat, rajzaik azonban megőrizték az emlékeket
Mit rajzol egy gyerek, amikor maga mögött kell hagynia az otthonát? Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján menekült magyar fiatalok alkotásaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A képek személyes nézőpontból mesélnek a történelmi eseményekről és az elszakadás élményéről.
kísérleti AI newsroom1956-kvíz: Te tudod mind a tíz választ?
Hetven évvel a forradalom után tíz kérdéssel tesszük próbára, mennyit őriztünk meg történelmünk egyik legfontosabb fejezetéből.
hetediknap.huNem a fegyverek kezdték
Hetven évvel ezelőtt a Műegyetem hallgatói nem azért gyűltek össze október 22-én, mert már tudták, hogy másnap fegyverrel a kézben fogják védeni a várost. Egyszerűen elege lett nekik: abból, hogy mások döntöttek helyettük, és hogy az igazságot csak suttogva lehetett kimondani. Október 22. a belső döntés napja volt.
Jurák KataŐk tartják életben Magyarországot, mégsem beszél róluk senki
Van egy Magyarország, amelyről ritkán szólnak a híradások, amelynek mindennapjait nem kísérik kamerák, és amelynek szereplői nem követelnek maguknak állandó figyelmet. Emberek, akik hajnalban munkába indulnak, gyermeket nevelnek, betegeket ápolnak, időseket gondoznak, és akkor is elvégzik a feladatukat, amikor már sem erejük, sem kedvük nincs hozzá. Miközben a közélet egyre hangosabb, érdemes volna feltennünk a kérdést: vajon kik tartják meg valójában ezt az országot?
FőszerkesztőA megosztottság ára
Franciaország lángol, Albániában napok óta tiltakoznak, Európa vezetői pedig a rend helyreállításával küzdenek. De ki foglalkozik azzal, ami a zavargásokat megelőzte? A legnagyobb veszély ugyanis nem akkor kezdődik, amikor az emberek az utcára vonulnak, hanem amikor már a saját jövőjükben sem hisznek.
Jurák KataAmikor a politika kordont von az ima köré és díszletet csinál 1956-ból
Magyar Péter brüsszeli találkozója Volodimir Zelenszkijjel, az ukrán elnök október 23-i meghívása és a budapesti templomi incidens ugyanarra figyelmeztet: a politika egyre több olyan teret foglal el, amelynek méltóságát közösen kellene megőriznünk. Lehet tiltakozni, vitatkozni és nemet mondani, de egy határt nem léphetünk át: a provokációra soha nem lehet erőszak a válasz.
Jurák KataIsten nyugosztalja Pongrátz Andrást – és adja, hogy méltók legyünk az örökséghez, amelyet ránk hagytak
Meghalt Pongrátz András, és ilyenkor az ember először csak nézi a hírt, a nevet, az életkort, a néhány mondatba sűrített életutat. Aztán egyszer csak megérkezik mögé mindaz, amit ez a név jelent: 1956, a ledöntött Sztálin-szobor, a Corvin köz, a pesti srácok, és egy ország, amely néhány napra kimondta, hogy elég volt.
Jurák Kata1956 októberének első napjai: még senki sem tudta, hogy három hét múlva kitör a forradalom
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberének első napjaiban Magyarország még a megszokott hétköznapjait élte. Az emberek dolgozni jártak, a gyerekek iskolába indultak, az újságok megjelentek, és a kommunista párt továbbra is kezében tartotta a hatalmat. A felszín alatt azonban egyre erősebb elégedetlenség gyűlt. Néhány nappal később Rajk László újratemetése már tömegeket vitt az utcára, október 23-án pedig kitört a forradalom. De milyen volt az az ország, amely még nem tudta, hogy hamarosan történelmet ír?
Főszerkesztő