
Jurák Kata
Jurák Kata újságíró, oknyomozó és tényfeltáró szerző, rádiós és televíziós műsorvezető, lapszerkesztő, a Hetedik Nap főszerkesztője.
201 cikk
Jurák Kata több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező magyar újságíró és médiaszakember, aki pályája során a média valamennyi meghatározó területén dolgozott: nyomtatott és online sajtóban, rádióban és televízióban, riporterként, szerkesztőként, műsorvezetőként, oknyomozó és tényfeltáró szerzőként, főszerkesztőként, valamint önálló digitális médiaprojektek létrehozójaként.
Munkái során bűnügyi témákat, gyermekvédelmi mulasztásokat, gazdasági és közpénzügyi kérdéseket, politikai és nemzetközi kapcsolatrendszereket, nemzetbiztonsági témákat és külföldi politikai-civil hálózatokat vizsgált.
Tényfeltáró munkamódszerének része a dokumentumok és hatósági iratok feldolgozása, személyes források felkutatása, az érintettek megszólaltatása, nyilvános adatok összevetése, valamint az ügyek hosszabb távú utánkövetése.
Jelenleg a Hetedik Nap főszerkesztője, ahol a napi szerkesztőségi munka mellett a portál szakmai és tartalmi irányának kialakításáért, tematizációjáért és fejlesztéséért is felel.
Szakmai területek
Oknyomozó és tényfeltáró újságírás · bűnügyi újságírás · gyermekvédelem · közpénzügyi és gazdasági ügyek · politikai és nemzetközi hálózatok · nemzetbiztonsági témák · geopolitikai elemzés · kereszténység és életvédelem · rádiós és televíziós műsorvezetés · szerkesztőségvezetés
Oknyomozás és tényfeltárás
Korai jelentős tényfeltárása volt a békéscsabai Munkácsy-ügy, amelyben a közadakozásból megvásárolt A kis Jeanne című festmény eredetiségével és a vásárlás körülményeivel foglalkozott. Az ügyben Jurák Kata feljelentést tett, később pedig nyomozás indult.
2016-ban több olyan gyermekvédelmi és bűnügyi ügyet dolgozott fel, amely országos visszhangot kapott. Több cikkben tárta fel és követte nyomon a paksi, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekkel gyanúsított zenetanár ügyét.
Ugyancsak többrészes tényfeltáró munkában foglalkozott a halálra éheztetett gyöngyösi kislány tragédiájával. Megszólaltatta a család korábbi esetgazdáját, és részletesen bemutatta a gyermekvédelmi rendszer működésének, a korábbi jelzéseknek, valamint az érintett szervek felelősségének kérdéseit.
Bűnügyi újságíróként foglalkozott többek között a Kozma utcai rabhalállal, a bőnyi rendőrgyilkossággal, a Teréz körúti robbantással, gazdasági csalásokkal és más kiemelt büntetőügyekkel.
A recski szociális otthon árveréséről szóló feltáró cikke után az árverést még ugyanazon a napon törölték.
Munkamódszerére jellemző, hogy nem csupán egy-egy hír gyors feldolgozására törekszik: dokumentumokat, hatósági és bírósági iratokat, személyes forrásokat és nyilvános adatokat vet össze, majd az ügyeket azok későbbi szakaszaiban is követi.
„Kik vagytok ti?” – saját tényfeltáró projekt
Egyik legismertebb saját újságírói projektje a „Kik vagytok ti? – Külföldiek a magyar politikai életben” című tényfeltáró sorozat.
A több éven át épített projekt magyar közéleti és politikai szereplők nemzetközi hátterét, külföldi tanulmányait, személyi és szervezeti kapcsolatait, valamint a magyar politikai élethez kötődő nemzetközi hálózatokat vizsgálta.
A sorozat később új szereplőkkel és új kutatási irányokkal bővült, és több éven keresztül Jurák Kata egyik meghatározó saját újságírói projektje maradt. Írott formában és televíziós feldolgozásokban egyaránt folytatódott.
A projekt egyes anyagai későbbi hatósági beadványokban is megjelentek hivatkozási alapként.
Kereszténység, életvédelem és közéleti hitvallás
Jurák Kata szakmai és személyes identitásának meghatározó része keresztény hite.
Újságíróként és műsorvezetőként rendszeresen foglalkozott keresztényüldözéssel, vallásszabadsággal, Európa keresztény kulturális örökségével, gyermek- és életvédelemmel, abortusszal, eutanáziával, családdal és a keresztény hit közéleti jelenlétével.
A kereszténységet írásaiban nem egyszerű politikai vagy kulturális identitásként, hanem személyes hitként és erkölcsi felelősségként képviseli.
Hitvalló publicisztikái mellett televíziós műsorokban is foglalkozott az üldözött keresztények helyzetével, az életvédelemmel és a keresztény civilizáció európai jövőjével.
Geopolitikai elemzés
Újságírói munkájában a geopolitikai folyamatok elemzése is visszatérő terület.
2022 januárjában, több mint egy hónappal Oroszország Ukrajna elleni teljes körű támadása előtt több alkalommal írt arról, hogy a kialakult katonai helyzet nem feltétlenül diplomáciai blöff, hanem valódi invázióba és nyílt háborúba torkollhat.
2022. január 23-i elemzésében már a közeli orosz támadás lehetséges katonai forgatókönyvével foglalkozott. A teljes körű invázió 2022. február 24-én indult meg.
Későbbi szerkesztőségi visszatekintések külön is kiemelték, hogy azon szerzők közé tartozott, akik már hetekkel a támadás előtt reálisnak tartották a nyílt háború lehetőségét.
Nemzetközi sajtómegjelenések
Jurák Kata munkássága külföldi sajtóban is megjelent.
2019-ben a német nyelvű Budapester Zeitung teljes oldalas szerzői publicisztikaként közölte „Ich habe genug von Euch!” című írását, amely a politikai demonstrációkon dolgozó újságírókat érő verbális és fizikai támadásokról szólt.
A megjelenést később a lap vele készített többoldalas interjúja követte, „Irgendwann ist einmal Schluss!” címmel.
2026-ban a francia nyelvű L’Espoir készített vele nagyinterjút „Écrire en hongrois, c'est défendre la patrie, être journaliste est une mission” címmel.
A portré Jurák Kata többplatformos médiapályáját, tényfeltáró munkásságát, geopolitikai elemzéseit, keresztény hitét és újságírói ars poeticáját mutatta be.
Újságírói ars poetica
Jurák Kata pályáját végigkíséri az a meggyőződés, hogy az újságírás nem egyszerű foglalkozás.
Számára a szakma egyszerre jelent információszerzést, felelősséget, szolgálatot és – szükség esetén – konfliktusvállalást. Az újságíró feladatának nem pusztán a hírek továbbítását, hanem az összefüggések feltárását, a kérdezést és a leírt szóért vállalt felelősséget tekinti.
Szakmai hitvallásának egyik legpontosabb összefoglalása a L’Espoir-interjú címévé is vált:
„Magyarul írni annyi, mint védeni a hazát; újságírónak lenni küldetés.”
Válogatott tényfeltárások és publikációk
A több évtizedes szakmai pálya fontosabb oknyomozó munkái, cikksorozatai, gyermekvédelmi és bűnügyi feltárásai, geopolitikai elemzései, keresztény témájú írásai és nemzetközi sajtómegjelenései külön, tematikus életmű-archívumban érhetők el.
Egyetlen mondat, és máris úgy érezzük, nekünk üzen a TikTok – de ki áll a háttérben?
Egyetlen mondat, néhány másodperces videó, és máris úgy érezhetjük, hogy az üzenet pontosan nekünk szól. A TikTokon és az Instagramon ismét népszerű „This is your sign” formátum egyszerre lehet kedves bátorítás, kreatív önkifejezés és tudatos marketingfogás. De miért hat ránk ennyire, ha egy idegen azt mondja: ez a jel, amire vártál?
Jurák KataIratok a fiókból: Amikor az állam, a tőke és a digitális nyilvánosság összeért
Kapaszkodjanak meg, mert a magyar internet történetének néhány, látszólag egymástól független eseményét egymás mellé téve olyan kapcsolatrendszer rajzolódik ki, amelyben ugyanaz a távközlési óriás jelenik meg a levelezés, az online hírfogyasztás, a közösségi kapcsolattartás és az állami adatátvitel világában.
Jurák KataNem az a legerősebb, aki soha nem roppan meg, hanem aki megtanul újra felállni
Vannak időszakok, amikor már a mindennapokhoz is bátorság kell. Amikor az embernek újra meg kell találnia mindazt, amiért érdemes kitartani, és ami akkor is megtartja, amikor a megszokott kapaszkodók eltűnnek. Vasárnapi gondolatok a hitről, a szeretetről, a veszteségeinkről és az emberi tartásról.
Jurák KataEurópa forrong – egy kontinens válságának anatómiája
Franciaországban rendőrök tízezreit, Milánóban katonákat mozgósítanak, miközben Európa-szerte egyre több társadalmi csoport vonul utcára. Mi kapcsolja össze az eseményeket, és milyen új biztonsági kihívások elé állítják a kontinenst? Új elemzéssorozatunkban a tünetek mögé nézünk.
Jurák Kata1956 vérbírái: kik mondták ki a halálos ítéleteket, és mi lett velük?
Tudjuk, kiket végeztek ki az 1956-os forradalom után. De vajon ismerjük azokat, akik a halálos ítéleteket meghozták? Tutsek Gusztáv, Borbély János, Vida Ferenc és társaik neve nem csupán a bírósági iratokban bukkan fel: pályafutásukon keresztül egy egész hatalmi mechanizmus működése rajzolódik ki. Hetven évvel a forradalom után a Hetedik Nap A hatalom családfája sorozatának különkiadásában bemutatjuk, hogyan kapcsolódott össze a pártállami vezetés, az ügyészség és az ítélkező bírói kar, és mi történt a megtorlás szereplőivel a későbbi évtizedekben.
Jurák Kata1956: Ők az életüket adták azért, amit mi ma természetesnek veszünk
1956 hősei nem tudhatták, hogy egyszer utcákat neveznek el róluk, szobrokat állítanak nekik, és minden októberben koszorúk kerülnek az emlékhelyeikre. Azt viszont pontosan tudták, hogy milyen országban nem akarnak tovább élni. Hetven év telt el azóta, hogy egy nemzet szembefordult a diktatúrával és az idegen megszállással. Ma már szabadon emlékezhetünk, de az emlékezés önmagában kevés, ha közben megfeledkezünk arról, hogy kik voltak ezek az emberek, miért vállalták a harcot, és milyen árat fizettek érte.
Jurák KataEgy ártatlannak hitt mondattal tanítjuk hazudni a gyerekeinket?
Hogyan várhatjuk el a gyerekeinktől, hogy megbízzanak bennünk, ha éppen mi tanítjuk meg nekik, hogy a családban sem mindig szabad igazat mondani? Egy ártatlannak tűnő félmondat mögött sokszor olyan felnőtt játszmák húzódnak meg, amelyeknek a következményeit végül a gyerek viseli.
Jurák KataA Népszabadság pártállami vezetésétől a mai médiáig – A Rényi család négy nemzedéke és a kulturális tőke folytonossága
Amikor 1956 novemberében a szovjet tankok leverték a magyar forradalmat, a kommunista hatalomnak a nyilvánosságot is újra az ellenőrzése alá kellett vonnia. Ebben az időszakban került a Népszabadság vezetésébe Rényi Péter, aki korábban a párt agitációs és propagandaapparátusában dolgozott, később pedig az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. Egyik fia a rendszerváltás előtti üzleti világ ismert szereplőjévé vált, másik fia egyetemi és kulturális pályát futott be, unokája pedig ma a 444 újságírója. A családfa önmagában is figyelemre méltó, de az igazán érdekes kérdés az, hogy a politikai rendszerek változásával mi történik a korábbi elit családjainak társadalmi kapcsolataival, tudásával és lehetőségeivel.
Jurák KataNem a fegyverek kezdték
Hetven évvel ezelőtt a Műegyetem hallgatói nem azért gyűltek össze október 22-én, mert már tudták, hogy másnap fegyverrel a kézben fogják védeni a várost. Egyszerűen elege lett nekik: abból, hogy mások döntöttek helyettük, és hogy az igazságot csak suttogva lehetett kimondani. Október 22. a belső döntés napja volt.
Jurák KataBankárok, miniszterek, kampánycégek – feltérképeztük Bajnai Gordon három évtizedét
Bajnai Gordon pályáját a rendszerváltástól napjainkig követtük végig, és olyan dokumentált üzleti, személyi és intézményi kapcsolatokat helyeztünk egymás mellé, amelyekből sokkal összetettebb kép rajzolódik ki a magyar gazdasági és politikai elit működéséről, mint amit a napi pártpolitikai viták alapján megszokhattunk. A magyar elit családfája újabb részében interaktív kapcsolati térképpel mutatjuk meg, ki, mikor, hol és milyen szerepben kapcsolódott Bajnai Gordon pályájához.
Jurák KataA megosztottság ára
Franciaország lángol, Albániában napok óta tiltakoznak, Európa vezetői pedig a rend helyreállításával küzdenek. De ki foglalkozik azzal, ami a zavargásokat megelőzte? A legnagyobb veszély ugyanis nem akkor kezdődik, amikor az emberek az utcára vonulnak, hanem amikor már a saját jövőjükben sem hisznek.
Jurák KataBokros, Surányi, Matolcsy: egy intézetből indultak, később Magyarország gazdaságát alakították
Mi köti össze Bokros Lajost, Surányi Györgyöt és Matolcsy Györgyöt? Sokkal több, mint gondolnánk. Miközben Magyarországon kormányok, politikai oldalak és gazdaságpolitikai irányzatok váltották egymást, a pénzügyi döntéshozatal több meghatározó szereplőjének karrierje ugyanabból a Kádár-kori kutatóműhelyből indult. A Pénzügykutató története a rendszerváltás egyik kevésbé ismert fejezetét tárja fel: hogyan kerültek egykori munkatársai a bankvilág, a jegybank és a kormányzati hatalom csúcsaira?
Jurák KataAz Apró–Dobrev–Gyurcsány családfa: kémelhárítás, impexvilág és Altus
Azt sokan tudják, hogy Dobrev Klára Apró Antal unokája, és azt is, hogy Gyurcsány Ferenc az Apró családba házasodott. Azt azonban már jóval kevesebben, hogy Apró Piroska testvére a pártállami kémelhárításnál, a BM III/II-es főcsoportfőnökségénél dolgozott, majd a rendszerváltás után ugyanabban a magánbiztonsági világban jelent meg, amelyben egykori állambiztonsági és későbbi nemzetbiztonsági vezetők is felbukkantak. Ha ehhez hozzátesszük Apró Piroska külkereskedelmi és banki pályáját, Petar Dobrev bolgár impexkapcsolatait, valamint Gyurcsány Ferenc privatizációs korszakban felépített üzleti birodalmát, már nem egyszerű családtörténetet látunk. Hanem azt, hogyan ment át egyik rendszerből a másikba politikai, gazdasági és – mint kiderül – állambiztonsági kapcsolati tőke is.
Jurák KataAmikor a politika kordont von az ima köré és díszletet csinál 1956-ból
Magyar Péter brüsszeli találkozója Volodimir Zelenszkijjel, az ukrán elnök október 23-i meghívása és a budapesti templomi incidens ugyanarra figyelmeztet: a politika egyre több olyan teret foglal el, amelynek méltóságát közösen kellene megőriznünk. Lehet tiltakozni, vitatkozni és nemet mondani, de egy határt nem léphetünk át: a provokációra soha nem lehet erőszak a válasz.
Jurák KataNem az a baj, hogy lázadnak, hanem már nem hisznek nekünk
Franciaország után Albániában is fiatalok tömegei mentek utcára, és bár a két ország helyzete, politikai rendszere és a tiltakozások közvetlen oka nem azonos, van valami nyugtalanítóan közös a képekben: egy nemzedék áll velünk szemben, amelynek egyre nehezebb elmagyarázni, miért érdemes elfogadnia azt a világot, amelyet örökségül készülünk ráhagyni.
Jurák KataSegítség helyett teher: A jó szándék és a megszólalás határa
A legrosszabb mondatok néha éppen jó szándékból születnek. Jób története megmutatja, hogyan válhat a tanács teherré, amikor valakinek valójában csak arra lenne szüksége, hogy mellette maradjunk.
Jurák KataAmit a család elhallgat, azt valaki egyszer megéli
Nemcsak történeteket, neveket és gesztusokat öröklünk a családunktól, hanem félelmeket, hallgatásokat, szerepeket és megküzdési módokat is. De hol végződik a családi minta, és hol kezdődik a saját döntésünk?
Jurák KataSzigetvártól Rákócziig – így élt tovább a Zrínyiek öröksége
Vannak családok, amelyeknek a neve egyetlen emberrel forr össze, és vannak olyanok, amelyek újra meg újra visszatérnek a történelem legfontosabb pillanataiban. A Zrínyiek az utóbbiak közé tartoznak. Ha kimondjuk a nevüket, valakinek Szigetvár jut eszébe, másnak a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, megint másnak Zrínyi Ilona és Munkács, pedig ugyanannak a családnak a történetéről beszélünk, amely generációkon keresztül állt háborúk, dinasztikus küzdelmek, udvari intrikák és bukások középpontjában.
Jurák Kata11 éves „feleség” is szerepel a német aktákban: 358 gyerekházasságból csak nyolcat semmisítettek meg
Egy 11 éves iraki lány, akit egy 17 éves fiú vett feleségül. Egy 14 éves afgán lány egy 30 éves férfi mellett. Tizenkét éves lányok 18, 21 vagy éppen 28 éves férfiakkal. Nem elszigetelt történetekről, hanem egy német tartomány hivatalos nyilvántartásáról van szó: Baden-Württembergben 2012 óta összesen 358 gyerekházassági ügy került a hatóságok elé, ám ezek közül mindössze nyolc házasságot semmisítettek meg jogerősen.
Jurák KataNagy Ervin, Duda Éva és a 10,9 milliós NKA-támogatás – Így működik az új kulturális döntéshozatal
NoÁr volt felesége korábban Nagy Ervin élettársa volt. Duda Éva cége, a Dadu-Art 2026-ban öt pályázaton összesen 10,9 millió forintot nyert az NKA-tól, majd Duda helyet kapott a Táncművészeti Bizottságban is. A személyes kapcsolat önmagában semmit nem bizonyít, a dokumentumokból kirajzolódó háló azonban annál érdekesebb: megnéztük, hol érnek össze a magánéleti, céges, intézményi és támogatási szálak.
Jurák KataRévaitól Demszkyig: így rajzolódik ki a kapcsolati háló
Révai József a Rákosi-korszak kultúrpolitikájának egyik legbefolyásosabb irányítója volt. Évtizedekkel később unokája, Révai Vera Demszky Gábor felesége lett. Demszky előző felesége Hodosán Róza volt, aki később Magyar Bálinthoz ment férjhez. Magyar Bálint pedig a demokratikus ellenzékből indulva az SZDSZ alapítója, elnöke és két kormány oktatási minisztere lett. Négy név, több házasság, szamizdat, értelmiségi műhelyek, pártalapítás és évtizedeken átívelő politikai pályák. De mit bizonyít mindez valójában? Utánanéztünk.
Jurák Kata