
Európai Unió
Nem született egyezség Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról
Brüsszelben folytatódnak az egyeztetések az Oroszországgal szembeni egyéni uniós szankciók meghosszabbításáról. A hétfői tárgyalásokon egyelőre nem sikerült megállapodásra jutni. A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció. — Fotó: A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció.
Nem született egyezség Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról
Újabb eredménytelen tárgyalási fordulóval folytatódott hétfőn Brüsszelben az Oroszországgal szembeni egyéni uniós szankciók körüli vita. A tagállamoknak szeptember 15-ig kellene megállapodniuk a hosszabbításról, ehhez azonban egyhangú döntés szükséges. A nézeteltérés középpontjában két orosz üzletember, Aliser Uszmanov és Mihail Fridman ügye, valamint a szankciók meghosszabbításának időtartama áll.
Hétfőn sem sikerült megállapodni
Az Európai Unió tagállamainak állandó képviselői hétfőn ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben, ám nem sikerült konszenzusra jutniuk az Oroszországgal szemben bevezetett egyéni szankciók meghosszabbításáról.
A vita azért sürgető, mert a jelenlegi intézkedések szeptember 15-én lejárnak, meghosszabbításukhoz pedig valamennyi uniós tagállam támogatása szükséges. A szankciós rendszer több mint háromezer olyan személyt és szervezetet érint, amelyeket az EU Oroszország katonai-ipari rendszeréhez, illetve az Ukrajna elleni orosz fellépés támogatásához köt.
Nem ez az első alkalom, hogy a tagállamok nem tudtak dűlőre jutni. Már a szeptember 11-i tárgyalások is eredménytelenül zárultak, ezért hétfőre újabb egyeztetést hívtak össze.
Két üzletember neve körül alakult ki vita
A nézeteltérés egyik legfontosabb pontja Aliser Uszmanov és Mihail Fridman ügye.
Az Euronews beszámolója szerint Szlovákia régóta azt szeretné elérni, hogy mindkét üzletembert töröljék az uniós szankciós listáról.
Uszmanov üzbég származású orosz milliárdos, aki többek között a fémiparban, a bányászatban, a távközlésben és a technológiai szektorban szerzett jelentős üzleti érdekeltségeket. Az Európai Unió 2022-ben helyezte szankciós listára. Uszmanov vitatja azokat az állításokat, amelyek szerint szoros kapcsolat fűzné a Kremlhez.
Mihail Fridman az Alfa Bank egyik alapítója. Szlovákia már a szankciók márciusi meghosszabbításakor is szorgalmazta, hogy őt és Uszmanovot vegyék le a listáról.
Franciaország is Uszmanov levételét támogatná
A mostani tárgyalásokat az teszi különösen nehézzé, hogy Szlovákia már nincs egyedül Uszmanov ügyében.
Az Euronews négy uniós diplomata tájékoztatására hivatkozva arról számolt be, hogy Franciaország is támogatja Aliser Uszmanov törlését a szankciós listáról. Párizs ugyanakkor Fridman esetében nem csatlakozott a szlovák követeléshez.
A francia álláspont azért jelent változást, mert korábban elsősorban Pozsony akadályozta a megállapodást. Egy francia tisztviselő az Euronewsnak megerősítette, hogy Párizs összességében támogatja a szankciók meghosszabbítását, a bizalmas tárgyalások részleteiről azonban nem kívánt nyilatkozni.
A francia kezdeményezést az Euronews forrásai szerint több másik tagállam értetlenséggel fogadta.
Nemcsak a nevekről folyik a vita
A tagállamoknak nem kizárólag arról kell megállapodniuk, kik maradjanak a szankciós listán. A korlátozások időtartama is vita tárgya.
Az egyéni szankciókat eddig hathavonta kellett meghosszabbítani, most azonban az egyéves időtartamra történő átállás is napirendre került. Az Euronews szerint ezzel kiszámíthatóbbá tennék a rendszert, és összhangba hoznák az egyéni korlátozások meghosszabbítását a gazdasági szankciók rendszerével.
Szlovákia ezt a változtatást sem támogatja, és ragaszkodik a jelenlegi hathavi megújításhoz. Mivel az egyéni szankciók meghosszabbításához egyhangú döntés szükséges, egyetlen tagállam ellenkezése is elegendő ahhoz, hogy megakadjon a folyamat.
Egyre közelebb a határidő
Az idő azért is szorítja az uniós diplomatákat, mert a jelenlegi szankciók szeptember 15-én lejárnak. Amennyiben addig nem születik megállapodás, az érintett egyéni korlátozások fenntartása kerülhet veszélybe.
A tét jelentős: a szankciók között vagyoni eszközök befagyasztása és utazási korlátozások is szerepelnek, az érintettek között pedig nemcsak üzletemberek, hanem az orosz állami és katonai rendszerhez kapcsolódó személyek és szervezetek is vannak.
A hétfői eredménytelen egyeztetés után ezért folytatódnak a tárgyalások. A következő órákban az lesz a legfontosabb kérdés, sikerül-e olyan kompromisszumot találni, amelyet mind a 27 tagállam elfogad.





