Az állam egyik napról a másikra jelentős Mol-tulajdonos lett

Jelentősen átalakult a Mol tulajdonosi szerkezete. A magyar állam szavazati jogainak száma 8-ról 124 920 950-re, aránya pedig gyakorlatilag nulláról 15,24 százalékra emelkedett. A változás augusztus 31-ével következett be.

Ez első hallásra úgy hangozhat, mintha az állam hatalmas részvénycsomagot vásárolt volna az olaj- és gázipari vállalatban, de nem ez történt.

A változás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok – röviden kekvák – rendszerének átalakításával függ össze. A nem felsőoktatási feladatokat ellátó érintett alapítványok megszüntetésével az általuk kezelt vagyon jelentős része közvetlen állami tulajdonba került vissza.

A kormány szeptember 1-jei összesítése szerint legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyonról van szó. Ennek a vagyonnak az egyik legértékesebb eleme a Mol-részvénycsomag.

Honnan kerültek vissza a Mol-részvények?

A történet megértéséhez néhány évet vissza kell lépni. A magyar állam 2020-ban még pontosan ugyanekkora, 15,24 százalékos szavazati joggal rendelkezett a Molban. Később azonban jelentős részvénycsomagok kerültek különböző közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz.

2020-ban 81 942 946 Mol-részvényt, vagyis a vállalat mintegy 10 százalékát a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kapta meg. Később további Mol-részvények kerültek a MOL – Új Európa Alapítványhoz, illetve más alapítványi struktúrákba. Ennek következtében az állam közvetlen szavazati joga lényegében eltűnt.

A mostani folyamat ennek egy részét fordította vissza. A nem felsőoktatási kekvák augusztus végi megszüntetésével az állam ismét közvetlenül jelentős Mol-tulajdonossá vált. A pénzügyi eszközök feletti tulajdonosi jogok gyakorlására 2030 végéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt jelölték ki.

De akkor eddig nem volt „a miénk”?

Itt válik igazán érdekessé a történet. A hétköznapi nyelvben hajlamosak vagyunk ugyanazt érteni az állami vagyon és a közvagyon alatt. Jogilag és a tényleges rendelkezési lehetőségeket tekintve azonban nem mindegy, hogy egy vagyonelem közvetlen állami tulajdonban van-e, vagy egy önálló alapítvány rendelkezik felette.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat a jogszabály sajátos magánjogi jogalanyként határozza meg, amelyeknek vagyoni és működési függetlenséget biztosított. Vagyis az alapítványoknak korábban átadott állami részvények felett már nem a mindenkori kormány gyakorolta közvetlenül a tulajdonosi jogokat.

Ez a különbség a Mol esetében nagyon is kézzelfogható. Mostantól a visszakerült részvénycsomaghoz tartozó szavazati jogokat ismét közvetlenül az állam gyakorolja. A részesedéshez kapcsolódó gazdasági haszon – például az osztalék – szintén az állami vagyon részeként jelenhet meg.

A 15 százalék nem azt jelenti, hogy az állam irányítja a Molt

Fontos azonban egy félreértést elkerülni. A 15,24 százalékos szavazati jog nem jelent állami irányítást a Mol felett. A társaság továbbra is tőzsdén jegyzett vállalat, számos hazai és külföldi részvényessel.

A 15 százalék ugyanakkor már komoly tulajdonosi pozíció. Az állam ismét az egyik meghatározó részvényes, szavazhat a közgyűlésen, és a részvénycsomag után járó osztalék is jelentős összeg lehet.

Befektetői szempontból ezért a mostani esemény elsősorban tulajdonosi és vállalatirányítási változás, nem pedig új befektetés: nem az történt, hogy az állam a tőzsdén elkölthető közpénzből vásárolt Mol-részvényeket.

És mit kap ebből az állampolgár?

Talán ez a legfontosabb kérdés. Attól, hogy valami állami tulajdon, természetesen egyetlen magyar állampolgár sem válik személyesen Mol-részvényessé. Nem lehet eladni a ránk jutó részvényt, és az osztalékot sem osztják szét közvetlenül az emberek között.

A „miénk” ebben az értelemben mást jelent. Az állami vagyon felett az erre kijelölt állami szervek gyakorolják a tulajdonosi jogokat, és annak gazdasági haszna végső soron az államot illeti. Ezért a közvagyon valódi értékét nem pusztán az mutatja meg, hogy papíron ki a tulajdonos.

Legalább ilyen fontos, hogyan gazdálkodnak vele, ki hozza meg a döntéseket, mennyire átlátható ezeknek a döntéseknek a háttere, és mire fordítják a vagyonból származó bevételeket.

A történetnek még nincs vége

A Mol tulajdonosi szerkezete ráadásul később ismét változhat.

A felsőoktatási tevékenységet végző közérdekű vagyonkezelő alapítványokra más határidő vonatkozik: a jelenlegi szabályozás szerint ezek megszüntetésének időpontja 2027. augusztus 1. Ez azért lényeges, mert a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál továbbra is jelentős, mintegy 10 százalékos Mol-részvénycsomag van.

Vagyis a mostani 15,24 százalék nem feltétlenül a történet utolsó állomása.A Mol-részvények visszakerülése ezért jóval többről szól egy tőzsdei tulajdonosi bejelentésnél. Megmutatja, hogy az állami vagyon tulajdonosi szerkezete akár néhány év alatt is alapvetően átalakulhat.

És visszavezet az egyszerű kérdéshez: amikor azt mondjuk valamire, hogy „a miénk”, vajon elegendő-e, hogy az állam nevén legyen – vagy az is hozzátartozik ehhez, hogy az állampolgárok pontosan láthassák, mi történik vele?