Néhány évtizede még nem számított rendkívülinek a kiemelkedően jó kukoricatermés a magyar Alföldön. Ma már egészen más a helyzet.

Kovács Károly gazdálkodó egy kiszáradt, elsárgult kukoricatáblán állva idézte fel, hogy 2010 körül hektáronként 17 tonnás termést is betakarítottak. Akkoriban azonban még évi mintegy 1000 milliméter csapadék hullott a térségben. Ma – mint mondja – szinte semmi.

A Reuters helyszíni riportja szerint a probléma messze túlmutat egyetlen gazdaságon. Magyarországon és Romániában az egykor időszakos aszály mára rendszeresen visszatérő veszéllyé vált. A forróbb nyarak, a talaj kiszáradása és a tartós vízhiány egyre kisebb termést eredményez, miközben folyamatosan zsugorodik a kukoricával bevetett terület is.

Ez azért különösen fontos, mert a két ország hosszú időn keresztül az Európai Unió meghatározó kukoricatermelői közé tartozott.

Magyarország exportőrből importőr lehet

A változás talán Magyarországon a leglátványosabb. Az ország hagyományosan több kukoricát termelt, mint amennyire belföldön szüksége volt, így rendszeresen jelentős mennyiséget exportált.

Idén azonban megfordulhat a helyzet: a kormány várakozása szerint Magyarországnak kukoricát kell importálnia.

A hazai termést mindössze mintegy 2,5 millió tonnára becsülik. Ez kevesebb mint harmada annak a mennyiségnek, amelyet 2018–2019 környékén még betakarítottak.

Romániában valamivel jobb a helyzet: ott körülbelül 8 millió tonnás termés várható. Ez azonban szintén kevesebb mint fele a 2018–2019-es szintnek.

A román kukoricaexport is látványosan visszaesett. Míg az évtized elején több mint 7 millió tonnát értékesítettek külföldön, 2023 és 2025 között az éves kivitel már csak 2,2–4,7 millió tonna között alakult.

Közel húszéves mélyponton lehet az uniós termés

Nem csak Magyarország és Románia küzd a problémával.

Az Európai Bizottság augusztus végi becslése szerint az Európai Unió teljes kukoricatermése idén 50,1 millió tonna lehet. Ez közel húszéves mélypontot jelentene, és mintegy 20 százalékkal maradna el az előző három év átlagától.

Ha a száraz nyarak tartósan velünk maradnak, annak már az egész uniós gabonapiacra komoly hatása lehet.

Gabriel Antonio, az Expana árupiaci elemzője szerint amennyiben tovább csökken a vetésterület és a hektáronkénti hozam, az EU egyre inkább importra szorulhat. Előrejelzése szerint a 2026/2027-es szezonban 8–9 százalékkal nőhet az unió kukoricaimportja.

Három fokkal melegebbek lettek a nyarak

A háttérben egy hosszabb távú éghajlati folyamat áll.

Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense, Közép-Európát pedig különösen erősen sújtja a hőség, a talajnedvesség csökkenése és a vízhiány.

A Reuters Climate Monitor adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz év júniusi és júliusi csúcshőmérsékletei átlagosan 3,1 Celsius-fokkal haladták meg az 1961 és 1990 közötti időszak átlagát.

Romániában hasonló a helyzet: a nyári maximumok nagyjából 3 Celsius-fokkal emelkedtek a történelmi átlaghoz képest.

Az OECD szerint a talajnedvesség tartós csökkenése már nem csupán mezőgazdasági probléma. Hatással van a mezőgazdasági termelékenységre, a vízgazdálkodásra, az élelmiszer-biztonságra és közvetlenül a gazdák megélhetésére is.

Magyarország és Románia ebből a szempontból az uniós és az OECD-átlagnál is kedvezőtlenebb helyzetben van.

„Paradigmaváltásra van szükség”

A magyar gazdák közül egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy a korábbi termelési modell nem tartható fenn.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint sokan már teljesen felhagytak a gazdálkodással, mások pedig kénytelenek másodállást vállalni, mert a családi gazdaság önmagában nem biztosít elegendő jövedelmet. Mint fogalmazott: „paradigmaváltásra van szükség”.

A szakember úgy látja, hogy a tartós csapadékhiány miatt Magyarország egyre inkább egy félsivatagos éghajlat felé halad.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint 2035-re Kelet-Európában lehet a legnagyobb a kukoricatermés bizonytalansága a vizsgált régiók közül.

Van, aki már teljesen felhagyna a kukoricával

A gazdák egy része más növények felé fordul.

Romániában több termelő például napraforgóra áll át, mert annak kisebb a vízigénye. Mások inkább az őszi vetésű növények arányát növelik, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatva a nyári aszálynak.

Cezar Gheorghe, az AGRIColumn mezőgazdasági tanácsadó cég szakértője szerint különösen a kisebb gazdaságok vannak nehéz helyzetben. Azt mondta, 2020 óta sokan úgy vetik el a kukoricát, hogy végül gyakorlatilag semmit sem tudnak betakarítani.

Felmerül tehát a kérdés: meddig éri meg ugyanazzal próbálkozni?

Kovács Károly magyar gazdálkodó is azt mondja, hogy ha a jelenlegi klímatendenciák folytatódnak, idővel teljesen felhagyhat a kukoricatermesztéssel. Alternatívaként például a saját tyúkjai tojásából készülő száraztészta gyártását fontolgatja.

Öntözés lenne a megoldás – ha lenne víz

Logikus válasznak tűnhet az öntözés fejlesztése, de a gazdák szerint ez önmagában nem oldja meg a problémát.

Stefan Moraru román termelő a 2020-as súlyos veszteségek után jelentős összegeket fektetett öntözőrendszerekbe. Csakhogy a gazdaságait ellátó csatorna július közepe óta nem működik.

A helyzetet egyszerűen foglalta össze: lehet öntözőberendezést, szivattyút és csővezetéket vásárolni, de ha nincs víz, minden beruházás értelmét veszti.

A következő évek egyik legfontosabb mezőgazdasági kérdése így már nem pusztán az lehet, hogy mennyi kukorica terem.

Hanem az, hogy Magyarországon és a térség szárazabb részein meddig lehet még gazdaságosan kukoricát termeszteni egyáltalán.

Forrás: Reuters