
Hit és gazdaság
Vállalkozást indítottak az apácák, hogy fennmaradhassanak a kolostoraik
Vállalkozást indítottak az apácák, hogy fennmaradhassanak a kolostoraik
Webáruház, kozmetikumok, kézműves termékek, mezőgazdaság és üzleti képzés – Európában és Afrikában is egyre tudatosabban fordulnak a vállalkozás felé katolikus szerzetesközösségek. Nem azért, mert üzletasszonyokká akarnak válni, hanem mert a fogyó hivatások, a csökkenő adományok és a növekvő fenntartási költségek mellett sok helyen már a közösség és a szolgálat fennmaradása a tét.
Az ora et labora, vagyis az „imádkozz és dolgozz” évszázadok óta része a szerzetesi hagyománynak. A munka formája azonban változik: miközben a kolostorokban továbbra is készülnek sütemények, szappanok, kozmetikumok, textíliák és más kézműves termékek, ma már webáruház, digitális marketing, üzleti tervezés és piacismeret is kell ahhoz, hogy mindebből kiszámítható bevétel legyen.
A napokban megjelent friss nemzetközi összefoglaló szerint Spanyolországtól Belgiumon és Németországon át Afrikáig szerzetesközösségek sora keresi annak módját, hogyan teremthet saját bevételt úgy, hogy közben a vállalkozás ne írja felül azt, amiért a közösség eredetileg létrejött.
A cél ugyanis nem a személyes gyarapodás. A bevételből kolostorokat tartanak fenn, idős nővérekről gondoskodnak, szociális és oktatási szolgálatokat finanszíroznak, illetve olyan közösségeket próbálnak életben tartani, amelyek pusztán adományokból egyre nehezebben tudnak megélni.
A kolostori süteménytől a webáruházig
Spanyolországban a folyamat már odáig jutott, hogy közös digitális értékesítési infrastruktúra épült a kolostorok termékei köré.
A DeClausura webáruház egyetlen felületen kínál klauzúrában élő szerzetesközösségek által készített élelmiszereket, borokat és likőröket, természetes kozmetikumokat, kézműves tárgyakat, könyveket és más termékeket.
A jelmondatuk egyszerű: „Imádkozó kezek, alkotó kezek.”
A lényeg azonban gazdasági szempontból az, hogy a korábban jellemzően helyben vagy ünnepekhez kapcsolódva értékesített kolostori termékek számára egész éves piacot próbálnak teremteni.
Ez már egészen más működés, mint amikor a látogató a kolostor kapujában vásárol néhány doboz süteményt.
A terméket be kell mutatni, csomagolni kell, árat kell meghatározni, rendelést kell kezelni és el kell juttatni ahhoz a vásárlóhoz is, aki akár több száz kilométerre él.
A hagyományos szerzetesi munka ezzel belépett a digitális gazdaságba.
Sütemény, szappan és közösségi média
A León tartományban fekvő Santa Cruz de Sahagún bencés kolostorban Marta González nővér közössége kézműves édességeket, szappanokat, ajakbalzsamokat és krémeket készít, amelyeket interneten keresztül is értékesítenek.
A különös találkozás itt nemcsak a kolostor és a webáruház között jött létre. A nővér a közösségi médiában is megmutatja a szerzetesi élet hétköznapjait, vagyis ugyanaz a digitális tér, amelyen keresztül a termékek eljutnak a vásárlókhoz, a közösség életét is láthatóbbá teszi.
Így kapcsolódik össze két olyan világ, amely első pillantásra aligha lehetne távolabb egymástól: a klauzúra és a digitális gazdaság.
A szerzetesi hivatás ettől természetesen nem változik meg. Az eszközök viszont igen.
Afrikában már üzleti képzést kapnak a nővérek
A folyamat Afrikában még látványosabban lépett túl a hagyományos kolostori termékek értékesítésén.
A Strathmore University Business School és az Association of Consecrated Women in Eastern and Central Africa együttműködésében működő Sisters' Blended Value Project jelenleg Kenyában, Ugandában, Tanzániában, Zambiában és Malawiban segíti a katolikus szerzetesnőket abban, hogy szociális szolgálataikat hosszú távon fenntartható társadalmi vállalkozásokká fejlesszék.
A nővérek költségvetés-készítést, könyvelést, vezetést és stratégiai tervezést tanulnak, segítséget kapnak a finanszírozáshoz és a piacra jutáshoz, miközben a program egyik alapvető célja éppen az, hogy a vállalkozási szemlélet ne váltsa fel a szerzetesi küldetést, hanem biztosítsa annak fenntarthatóságát.
A háttérben nagyon is valós gazdasági probléma áll. Sok közösség korábban jelentős részben adományokra támaszkodott, a Covid-járvány azonban megmutatta, mennyire sérülékennyé válhatnak azok az iskolák, egészségügyi és szociális szolgálatok, amelyek mögött nincs stabil saját bevétel.
A válasz ezért már nem egyszerűen több adomány gyűjtése lett.
Hanem a vállalkozás.
Egy varrodából egyetemi beszállító
Az egyik kenyai szerzetesközösség története jól mutatja, mit jelent ez a gyakorlatban.
A nővérek eredetileg iskolai egyenruhákat készítettek egy kisebb jövedelemtermelő program keretében. A vállalkozói képzés után azonban javítottak a termékek minőségén, fejlesztették az üzleti működést és tudatosabban kezdtek piacot keresni.
Végül egy egyetemi tendert nyertek el diplomaosztó talárok elkészítésére.
A különbség nem pusztán az volt, hogy több ruhát varrtak.
Egy belső, kiegészítő bevételt termelő tevékenységből versenyképes társadalmi vállalkozás lett.
Egy idén megjelent tudományos kutatás már 122, katolikus szerzetesközösségekhez kötődő társadalmi vállalkozás adatait vizsgálta Kenyában, Ugandában, Tanzániában és Zambiában. Az eredmények szerint a kezdőtőke mérhetően javította a termelékenységet, miközben a nővérek a keletkező előnyök jelentős részét nem egyszerűen profitként kezelték, hanem szolgáltatásaik bővítésére és közösségi célokra fordították.
Ez pedig már messze túlmutat néhány kolostori süteményen.
Amikor a vállalkozás nem cél, hanem eszköz
Éppen ez teszi különösen érdekessé a szerzetesnők vállalkozásait.
Egy hagyományos vállalkozás esetében a növekedés, a nyereség és a piaci terjeszkedés önmagában is lehet siker.
Egy szerzetesközösségnél azonban más a sorrend.
A vállalkozás azért létezik, hogy fennmaradhasson valami más: egy iskola, egy rendelő, egy szociális szolgálat, egy kolostor vagy maga a közösség.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kellene ugyanazokkal a gazdasági kérdésekkel szembenézniük, mint bárki másnak. Ki kell fizetni a számlákat, alapanyagot kell vásárolni, árat kell képezni, beruházni, értékesíteni, és azt is el kell dönteni, mennyi munkát képes elbírni a közösség anélkül, hogy közben sérülne az, amiért létezik.
Talán éppen itt válik igazán érdekessé az ora et labora modern változata.
A munka mindig része volt a szerzetesi életnek. A 21. században azonban ehhez sok helyen már üzleti terv, marketing, pénzügyi tudás és webáruház is társul.
Nem azért, mert a kolostorból vállalatot akarnak csinálni.
Hanem azért, mert egyre több helyen rá kellett jönniük: ha meg akarják őrizni a hivatásukat és folytatni akarják a szolgálatukat, annak gazdasági alapját is meg kell teremteniük.





