közösségi média
13 cikk
Miért nem beszél velem a kamasz gyerekem?
A korábban beszédes gyerek egyszer csak bezárkózik, kevesebbet mesél, inkább a barátaival osztja meg a gondolatait, a szülő kérdéseire pedig sokszor csak néhány szóval válaszol. Mi történik ilyenkor, hogyan lehet úgy közeledni hozzá, hogy azt ne vallatásként élje meg, és mikor jelez valódi problémát a hallgatás? Fenyves Tamás pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus a Hetediknapnak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a kamaszkori távolodás önmagában természetes fejlődési folyamat, ám nagyon sok múlik azon, hogyan reagál rá a család.
Hagyánek AndreaTizenhárom éves kor alatt teljesen betiltaná a közösségi médiát az Európai Bizottság
Szigorú korhatárok bevezetésével óvná a kiskorúakat az online világban az Európai Bizottság újonnan bejelentett tervezete, az EU KIDS Act. A javaslat teljesen ellehetetlenítené a tizenhárom évnél fiatalabbak közösségimédia-használatát, és a biztonságos környezet megteremtését közvetlenül a technológiai platformokra bízná.
kísérleti AI newsroomA tiltás nem oldja meg – valami sokkal fontosabbról feledkezünk meg a gyerekeinknél
Az EU készülő terve 15 éves kor alatt korlátozná a közösségi médiát, az AI-chatbotokat és az online játékokat. Elsőre megnyugtató megoldásnak tűnik, de a valódi kérdés nem az, mikor engedjük oda a gyereket a képernyőhöz – hanem az, hogy addig megtanítjuk-e neki, hogyan ne veszítse el benne önmagát.
Psenák EmeseMi történik, ha minden nap riadót fújnak?
Van egy pont, amikor már nem az a kérdés, melyik botrány igaz, melyik veszély valós, vagy éppen melyik politikus mondott nagyobbat a másiknál, hanem az, hogy meddig lehet egy egész társadalmat állandó készenléti állapotban tartani anélkül, hogy egyszer csak elfáradna, közönyössé válna, és már arra sem kapná fel a fejét, amikor valóban baj van. Szerintem ezt a pontot már régen átléptük.
Jurák Kata13 éves kor alatt elzárnák a gyerekeket a közösségi médiától – de tényleg ez a megoldás?
Telefon a kézben reggel, iskola után TikTok, este még néhány videó az ágyban – sok családban már nem az a kérdés, használja-e a gyerek a közösségi médiát, hanem az, hogyan lehet határt szabni neki. Az Európai Unióban most egyre komolyabban foglalkoznak a közös korhatár gondolatával, miközben a vita messze túlmutat azon, hogy 13, 15 vagy 16 évesen nyílhat-e meg a közösségi média világa.
Hagyánek AndreaAusztrália visszaadná a felhasználóknak a kontrollt a közösségi média felett
Ausztrália nagyobb beleszólást adna a közösségi média felhasználóinak abba, mit látnak a hírfolyamukban. A készülő szabályozás lehetőséget teremtene az algoritmikus ajánlások kikapcsolására, miközben arról is vita zajlik, nem kellene-e eleve a felhasználó beleegyezéséhez kötni a személyre szabott feed használatát.
hetediknap.huA Z generáció használja az AI-t – csak nem dől be neki
A Z generáció használja a mesterséges intelligenciát, de ettől még nem bízik benne vakon. A legdigitálisabb nemzedék egyre érzékenyebben szúrja ki, ha valami műanyag, személytelen vagy túl tökéletesre gyártott – és éppen ezért lehet, hogy az AI-korszakban ők értékelik majd fel leginkább azt, amit nem lehet legenerálni: a valódi embert.
Jurák KataMiért szeretünk felháborodni? – Az erkölcsi fölény pszichológiája
Van valami különösen kellemes a felháborodásban. Nem úgy kellemes, mint egy vasárnap délutáni kávé vagy egy jó hír, hanem sokkal alattomosabban: abban a pillanatban, amikor kimondjuk valakiről, hogy „ez azért már mindennek a teteje”, rendszerint nemcsak róla mondtunk ítéletet, hanem saját magunkat is elhelyeztük a történetben. Természetesen a jobbik oldalon.
Jurák KataMiért élvezzük mások bukását?
Van valami nyugtalanító abban, amikor egy ember bukását már nem egyszerűen tudomásul vesszük, nemcsak jogosnak érezzük a következményeket, hanem várni kezdjük őket. A következő rossz hírt. A következő kínos mondatot. Azt a képet, amelyen már látszik, hogy összetört. És közben úgy érezzük, mintha ettől a mi életünkben hirtelen valamivel több lett volna. Pedig nem lett.
Jurák KataAzt hiszed, kiszúrod az álhírt? Ma már a videó sem bizonyíték
Régen legalább abban bízhattunk, amit a saját szemünkkel láttunk. Ma már egy videó, egy ismert arc, egy milliós nézettség vagy egy magabiztosan előadott „tény” sem garancia arra, hogy valóban az történt, amit látunk. A médiatudatosság ezért már nem tantárgy és nem generációs ügy. Mindennapi önvédelemre van szükségünk. A gyerekeinknek éppúgy szükségük van rá, mint nekünk. De vajon tényleg felismerjük, amikor manipulálni próbálnak? Csináld végig ezt a tízkérdéses médiatudatosság-tesztet – aztán add oda a gyerekednek is. Lehet, hogy meglepő lesz az eredmény.
Jurák KataLeülne beszélgetni valakivel, aki szinte mindenben mást gondol? – Németországban most erre vállalkoznak
Mit mondana egymásnak két ember, akik alapvető politikai és társadalmi kérdésekben szinte semmiben sem értenek egyet? A Die Zeit Deutschland spricht elnevezésű kezdeményezése éppen erre keresi a választ: 2026. augusztus 30-án eltérő véleményű embereket hoznak össze Németországban, hogy személyesen beszéljenek napjaink leginkább megosztó kérdéseiről.
kísérleti AI newsroomMostantól nem elég, ha valami valódinak látszik – új korszak kezdődött a közösségi médiában
Egy politikus kimond valamit egy videón. Egy ismert ember olyan helyzetben jelenik meg egy fényképen, ahol valójában sosem járt. Egy megható történethez tökéletes fotó társul – csak éppen sem a történet, sem a szereplő nem létezik. Néhány éve mindehhez komoly technikai tudás kellett. Ma néhány mondat is elég. És ettől augusztus elején egy kicsit megváltozott az internet szabályrendszere is.
NewsroomA lájkbajnokok forradalma – amikor a profilképkeret pótolja a gerincet
A digitális erényfitogtatás korában mindenki megmenti a világot – két kávé között, a telefonját simogatva. Miközben a kommentmezőkben szent háború dúl, a való életben egyre ritkább a csöndes emberség. Mert ma már nem az számít, mit teszünk, hanem hogy sikerült-e megfelelően dokumentálnunk a jóságunkat.
Jurák Kata