Miért nem tudnak továbbhaladni a hajók?

A hajózás biztonsága érdekében elengedhetetlen, hogy a hajótest alja és a meder között legalább 10 centiméteres biztonsági távolság maradjon. Az alacsony vízállás miatt azonban több magyarországi szakaszon olyan sekély gázlók alakultak ki, amelyek ezt már nem teszik lehetővé.

A hajózási társaságok ezért folyamatosan mérlegelik, hogy vállalható-e az út folytatása, vagy biztonságosabb kivárni a kedvezőbb vízállást.

A teherszállítás is komoly veszteségeket szenved

A kialakult helyzet nemcsak a dunai turizmust, hanem a gazdaságot is érinti. A minisztérium tájékoztatása szerint több teherhajó csak úgy képes közlekedni, hogy rakományának jelentős részét nem veszi fel.

Egyes esetekben a hajók mindössze a teljes hordképességük 10–20 százalékával közlekedhetnek, ami jelentősen növeli a szállítási költségeket és lassítja az áruforgalmat.

Folyamatosan figyelik a Duna állapotát

A vízügyi igazgatóságok rendszeresen felmérik a folyó állapotát, a hajózási hatóság pedig naprakész hirdetményekben jelzi azokat a gázlókat, ahol a megszokott 270 centiméteres hajózási mélység már nem áll rendelkezésre.

A hatóság ugyanakkor nem vezetett be általános hajózási tilalmat. A továbbhaladásról minden esetben az adott hajó felelős vezetője dönt, figyelembe véve:

• az aktuális vízállást,

• a közzétett gázlóadatokat,

• valamint a hajó aktuális merülését.

Javult a helyzet, de továbbra sem rendeződött

A minisztérium egy héttel korábban még arról számolt be, hogy 15 szállodahajó kényszerült várakozásra a magyarországi Duna-szakaszon. A mostani adat szerint ez a szám 11-re csökkent, ami némi javulást jelez, ugyanakkor a hajózás még mindig messze nem tért vissza a megszokott kerékvágásba.

A szakemberek szerint tartós megoldást csak egy jelentősebb csapadékos időszak és az ennek nyomán emelkedő vízszint hozhat.

Az alacsony vízállás túlmutat a hajózáson

Az elmúlt hetek rendkívüli hősége és csapadékhiánya Európa-szerte érezteti hatását. Az alacsony dunai vízállás nemcsak a folyami közlekedést nehezíti, hanem a vízgazdálkodás, az ökoszisztémák és bizonyos gazdasági ágazatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent.

A Duna Európa egyik legfontosabb vízi útvonala, ezért a vízszint tartós csökkenése nemzetközi szinten is figyelmet kap. A mostani helyzet ismét rámutat arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségekhez való alkalmazkodás egyre fontosabb feladata a közlekedésnek, a gazdaságnak és a környezetvédelemnek egyaránt.