Az amerikai választók ma arról döntenek, hogy Donald Trump a következő két évben is republikánus többségű kongresszussal kormányozhat-e, vagy politikai ellenfelei kezébe kerül a törvényhozás egyik, esetleg mindkét háza. A felmérések szerint a demokratáknak komoly esélyük van a képviselőház visszaszerzésére, miközben a szenátusért jóval bizonytalanabb a verseny. Az eredmény nemcsak az Egyesült Államok belpolitikáját, hanem az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai döntéseket és a Washington és Európa közötti kapcsolatokat is befolyásolhatja.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
November 3-án tartják az Egyesült Államokban a félidős kongresszusi választásokat, amelyek Donald Trump második elnöki ciklusának egyik legfontosabb politikai próbatételét jelentik.
A Reuters keddi elemzése szerint a demokratáknak kedvezőbbek a kilátásaik a képviselőházi versenyben, a szenátus irányításáért azonban jóval bizonytalanabb a küzdelem.
A választók mind a 435 képviselőházi mandátumról, valamint a száz szenátusi hely közül 35-ről döntenek. A demokratáknak három képviselőházi és négy szenátusi mandátumot kell nettó módon megszerezniük a többséghez.
Trump elnökségének következő két éve a tét
A választás nehéz időszakban éri a republikánusokat. A Reuters szerint Trump támogatottságát kedvezőtlenül befolyásolják a megélhetési költségek, az emelkedő üzemanyagárak és az Iránnal folytatott háború következményei.
A republikánus jelölteknek több olyan államban is meg kell védeniük mandátumaikat, ahol Trump két évvel ezelőtt még jelentős fölénnyel győzött.
A történelmi tapasztalatok sem kedveznek az elnök pártjának: a második világháború óta mindössze két alkalommal fordult elő, hogy a hivatalban lévő elnök pártja nem veszített pozíciókat a kongresszusban a félidős választásokon.
Mi történik, ha a demokraták megszerzik a többséget?
Amennyiben a demokraták átveszik a képviselőház irányítását, jelentősen megnehezíthetik Trump törvényhozási terveinek megvalósítását. Vizsgálatokat indíthatnak az elnöki adminisztráció működésével kapcsolatban, és politikai alkukhoz köthetik a költségvetési döntéseket.
Az Associated Press elemzése szerint egy demokrata többségű képviselőház többek között a Trump-adminisztráció bevándorláspolitikáját és kormányzati döntéseit is fokozott ellenőrzés alá vonhatná.
A szenátusi többség elvesztése még érzékenyebben érintené a Fehér Házat, hiszen a felsőház fontos szerepet játszik a magas rangú kormányzati tisztviselők és a szövetségi bírák kinevezésének jóváhagyásában.
Trump ugyanakkor egy esetleges demokrata kongresszusi többség mellett is megtartaná elnöki vétójogát és jelentős végrehajtó hatáskörét. A választás tehát nem jelentené politikai programjának automatikus végét, de lényegesen szűkíthetné a mozgásterét.
Az ukrajnai béketárgyalásokat is érintheti az eredmény
A választások következményei Európában is érezhetők lehetnek, különösen az ukrajnai háború ügyében.
A Reuters október 22-i elemzése arra mutatott rá, hogy Trump ukrajnai béketörekvéseit az amerikai belpolitikai szempontok is befolyásolhatják. Az elnök az orosz–ukrán háború lezárását az amerikai gazdasági nehézségek enyhítésével is összekapcsolta.
A demokraták esetleges képviselőházi többsége új helyzetet teremthetne. A törvényhozók nagyobb nyomást gyakorolhatnának a Fehér Házra az Oroszországgal kapcsolatos szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatások ügyében.
A kongresszusi erőviszonyok megváltozása elsősorban az amerikai külpolitika finanszírozását és ellenőrzését érinthetné, miközben a diplomáciai tárgyalások irányítása továbbra is nagyrészt a Fehér Ház kezében maradna.
A Reuters egy másik, októberi beszámolója szerint Trump Oroszországgal kapcsolatos lépései már a választások előtt is ellenállást váltottak ki a kongresszusban, nemcsak a demokraták, hanem egyes republikánus törvényhozók részéről is.
Az amerikai–európai kapcsolatokban szintén új helyzet alakulhat ki. A kereskedelmi vámok, a NATO-val kapcsolatos kötelezettségvállalások és a védelmi kiadások területén a demokraták fokozott kongresszusi ellenőrzést kezdeményezhetnének, bár a konkrét változásokhoz több esetben kétpárti megállapodásra lenne szükség.
Nem biztos, hogy már ma éjjel megszületik a végleges eredmény
Az urnák az amerikai időzónáknak megfelelően, eltérő időpontokban zárnak, így Magyarországon az első eredmények november 4-én, a hajnali órákban érkezhetnek.
A szoros versenyek és a levélszavazatok feldolgozása miatt ugyanakkor elképzelhető, hogy a kongresszusi többség sorsa csak napokkal később válik egyértelművé.
