Több mint két hónapos kényszerszünet után ismét áramot termel a Tiszalöki Vízerőmű. A létesítményt augusztus végén a rendkívüli aszály miatt kellett leállítani, miután a Tisza vízszintje és vízhozama már nem volt elegendő a turbinák működtetéséhez. A folyó vízállása azonban mostanra elérte az újraindításhoz szükséges szintet, így november 2-án reggel ismét megkezdődhetett az energiatermelés.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Jó hírről számolt be az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság: hétfő reggel újraindult a Tiszalöki Vízerőmű, amely Magyarország második legnagyobb vízerőműve.
A Szabolcsihír beszámolója szerint a működés újraindítását az tette lehetővé, hogy a Tisza vízállása a Tiszalök-felső vízmércén meghaladta a 450 centimétert.
A létesítmény 67 napos leállás után kezdhette meg ismét az áramtermelést, amelyet a nyári rendkívüli vízhiány miatt kellett felfüggeszteni.
Augusztusban a súlyos aszály miatt álltak le a turbinák
Ahogyan arról beszámoltunk, a nyár végére olyan mértékben lecsökkent a Tisza vízhozama, hogy
augusztus 27-én már csupán egyetlen gépegység működött, majd aznap az áramtermelést is teljesen felfüggesztették.
A vízügyi szakembereknek ekkor elsősorban a rendelkezésre álló vízkészletek megőrzésére kellett összpontosítaniuk.
A Pecaverzum részletes összefoglalója szerint a vízlépcső felső vízszintjének csökkentésével többletvizet igyekeztek biztosítani a Tisza-tó, a Keleti-főcsatorna és a Körös-völgy számára.
A cél az volt, hogy a súlyos vízhiány ellenére a lehető legtovább fenntarthassák a térség vízellátását, különösen a Tisza-tó vízkészletét és a Keleti-főcsatorna működését.
Fontos szerepe van a hazai energiatermelésben
A Tiszalöki Vízerőmű 12,9 megawattos beépített teljesítményével a Kiskörei Vízerőmű után Magyarország második legnagyobb vízerőműve. Az állami MVM-csoporthoz tartozó létesítmény a hazai megújulóenergia-termelés egyik fontos szereplője.
A Világgazdaság beszámolója ugyanakkor rámutatott, hogy a vízenergia részesedése a teljes magyar villamosenergia-termelésben viszonylag alacsony. Az erőmű nyári leállása ezért nem veszélyeztette az ország áramellátásának biztonságát.
A tiszalöki vízlépcső elsődleges feladata ráadásul nem az energiatermelés, hanem a vízhozam szabályozása és a térség vízgazdálkodásának támogatása.
A vízállás emelkedése hozta meg a fordulatot
A november elejére bekövetkezett vízszintemelkedés végre lehetővé tette a turbinák újraindítását. A 450 centiméteres küszöb átlépése azt jelzi, hogy a folyó vízállása ismét megfelelő feltételeket biztosít az erőmű működéséhez.
Az újraindulás kedvező fejlemény a nyári aszály után, ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a térség vízhiánnyal kapcsolatos problémái hosszú távon megoldódtak.
