Több mint kétezer milliárd forintos kiadáscsökkentést irányoz elő a 2027-es költségvetési tervezet, miközben az állam egyes területekre többet, másokra lényegesen kevesebbet fordítana.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Költségvetési Tanács október 29-i véleménye alapján a takarékossági intézkedések az autópálya-koncesszióktól a gazdaságfejlesztési támogatásokon át a kormányzati kommunikációig számos területet érintenek. A dokumentum azonban arra is figyelmeztet, hogy több betervezett megtakarítás külső megállapodásoktól vagy még végre nem hajtott intézkedésektől függ. Vagyis az, hogy a költségvetésben mennyivel kisebb kiadás szerepel, még nem minden esetben jelenti azt, hogy ugyanekkora összeg ténylegesen meg is takarítható.
Kétezer milliárdos kiadáscsökkentést terveznek
A költségvetés központi alrendszerének kiadási főösszege 2027-ben 47 586,5 milliárd forint lenne, ami 1439,2 milliárddal kevesebb a 2026-os módosított előirányzatnál.
A tervezetben ugyanakkor összesen 2027 milliárd forintnyi kiadáscsökkentő intézkedés szerepel. A két összeg azért nem azonos, mert a megtakarítások mellett egyes területeken jelentős kiadásnövekedéssel is számolnak, és a költségvetés összehasonlítását egyszeri, korábbi évi tételek is befolyásolják.
A legnagyobb csökkentések egy része konkrét szerződésekhez, állami támogatásokhoz és intézményi előirányzatokhoz kapcsolódik. Más tételeknél egyszerűen arról van szó, hogy a 2026-ban még szereplő, egyszeri kiadásokat 2027-ben már nem tervezik újra.
Autópályák: 246 milliárdos csökkentés, nyitott szerződések
A kiadáscsökkentési intézkedések egyik legjelentősebb tétele az útkoncessziókhoz kapcsolódó 246,1 milliárd forint.
A kormány a 35 éves gyorsforgalmi útkoncesszió megszüntetésével számolna 2027. április 1-jétől, az M1-es autópálya fejlesztésének kivételével. A megtakarítás azonban nem tekinthető automatikusan biztosnak, hiszen a Költségvetési Tanács dokumentuma szerint a szerződés megszüntetéséről még folynak a tárgyalások.
Az új megállapodások hiányában nem ismert pontosan, milyen jogi feltételekkel és milyen finanszírozás mellett működne tovább az érintett úthálózat. A Tanács ezért az előirányzat elégségességét is kockázatosnak tartja.
Kevesebb pénz gazdaságfejlesztési támogatásokra
A következő jelentős tétel a nem hatékonynak minősített gazdaságfejlesztési támogatások leállítása, amelyből 169,5 milliárd forintos megtakarítással számolnak.
A megfogalmazás azonban további kérdéseket vet fel. Mely programokat sorolták a nem hatékony támogatások közé, milyen eredményességi vizsgálatok alapján, és milyen vállalkozások vagy beruházások eshetnek ki a finanszírozásból?
A Költségvetési Tanács vizsgált dokumentuma összesítő szinten tartalmazza ezt a tételt, de önmagában nem ad teljes, programonkénti elszámolást. A megtakarítás gazdasági következményeinek megítéléséhez ezért a megszüntetendő támogatási konstrukciók részletes listájára is szükség lenne.
Csökkenne a kormányzati kommunikáció és a közmédia támogatása
A tervezet szerint a kormányzati kommunikációra fordított összegek 92,6 milliárd forinttal mérséklődnének. A közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása pedig a 2026-os 141,3 milliárd forintról 80 milliárd forintra csökkenne.
Utóbbi 61,3 milliárd forintos, 43,4 százalékos visszaesés.
A két tételt nem szabad összekeverni: a kormányzati kommunikáció és a közszolgálati médiaszolgáltatás eltérő költségvetési terület, ezért a csökkentések tartalma és következményei is külön vizsgálandók.
A közmédia esetében például azt kellene tisztázni, hogy a támogatás mérséklése milyen változásokat jelent a működés, a műsorgyártás és a szervezeti finanszírozás szempontjából.
A minisztériumoknak is takarékoskodniuk kellene
A tervezet a minisztériumok és intézményeik működési kiadásainak 10 százalékos, felhalmozási kiadásainak pedig 20 százalékos csökkentésével számol. A dokumentum különösen az informatikai beruházásokat említi az utóbbi körben.
A megszorítások végrehajtása azonban nem pusztán a költségvetési sorok átírását jelenti. Az intézményeknek a kisebb előirányzatok mellett is biztosítaniuk kellene a jogszabályban meghatározott feladataik ellátását.
A Költségvetési Tanács szerint a tervezett csökkentések szigorú végrehajtási ellenőrzést igényelnek.
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden állami intézményi kiadás csökkenne. A költségvetési szervek összesített előirányzata a tervezetben emelkedik, részben a bérekkel és más kiadásokkal összefüggésben. A 10 és 20 százalékos takarékossági cél tehát meghatározott kiadástípusokra vonatkozik, nem az intézmények teljes költségvetésének egységes visszavágására.
Alapítványok, migrációs bírság és további megtakarítások
A költségvetés 119,3 milliárd forinttal kevesebb kiadást tervez a korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó tételeken. A dokumentum emellett 135 milliárd forintos megtakarítással számol a migrációs bírság megszűnéséhez kapcsolódóan.
Utóbbi esetében különösen fontos a feltételesség. A Költségvetési Tanács megjegyzi, hogy azoknál az intézkedéseknél, amelyek további jogalkotást vagy külső felek elfogadását igénylik, a kormány nem rendelkezik teljes körűen a megvalósulás feltételei felett.
Ezért a megtakarítás költségvetési betervezése és tényleges megvalósulása között bizonytalanság marad.
Nem mindenhol csökkennének a kiadások
A kiadáscsökkentések mellett a költségvetés több területen emelné az előirányzatokat.
A közösségi közlekedés költségtérítése és támogatása 156,2 milliárd forinttal, 1193,7 milliárdra növekedne. A közüzemi szolgáltatások támogatása 275,2 milliárddal, 1365 milliárd forintra emelkedne. A lakossági rezsivédelemhez kapcsolódó kiadásokat a magasabb energiaárak is növelhetik.
A családi pótlék megduplázása, az alacsonyabb nyugdíjak tervezett emelése és az egészségügyi kiadások növelése ugyancsak azt mutatja, hogy a költségvetés nem általános, minden területet egyformán érintő kiadáscsökkentést tartalmaz.
Sokkal inkább a források átcsoportosítása rajzolódik ki: egyes támogatásokat megszüntetnének vagy mérsékelnének, más célokra pedig többet költenének.
A kérdés nemcsak az, mennyit terveznek megspórolni
A Költségvetési Tanács a 2027-es, 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt összességében megalapozottnak tartja, ugyanakkor kifejezetten figyelmeztet a kiadáscsökkentések végrehajtásával kapcsolatos kockázatokra.
Különösen azokat a megtakarításokat tartja indokoltnak részletesebben bemutatni, amelyek szerződések megszüntetésétől, további jogalkotástól vagy más szereplők döntéseitől függenek.
A dokumentum ezért azt javasolja, hogy a kormány az Országgyűlés számára adjon részletesebb tájékoztatást a tervezett kiadáscsökkentések megalapozottságáról.
Ez a kérdés túlmutat az egyes költségvetési sorokon. Egy többéves szerződés megszüntetése, egy gazdaságfejlesztési program leállítása vagy egy intézményi költségkeret csökkentése eltérő pénzügyi és gyakorlati következményekkel járhat.
A 2027-es költségvetésben több mint kétezer milliárd forintnyi kiadáscsökkentő intézkedés szerepel. A következő kérdés már az, hogy ezek közül mennyi hajtható végre a tervezett feltételekkel, mennyi marad meg ténylegesen az államkasszában, és milyen közfeladatokat érintenek a változások. Mert egy megtakarítás valódi mérlege nem ér véget ott, ahol a költségvetési táblázat sora befejeződik.
Forrás: Költségvetési Tanács, 2026. október 29-i vélemény, 7–8. és 34–36. oldal.
