Már a tervezésnél számoltak az alacsony vízállással

A Paks II. atomerőmű tervezésekor figyelembe vették a Duna paksi szakaszának sajátosságait, ezért az új blokkok az idei aszályos nyáron tapasztaltnál alacsonyabb vízállás mellett is biztonságosan működhetnek majd – erről Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója beszélt hétfőn Bécsben.

A Rosatom Central Europe Kft. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Lihacsov a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közgyűlésének éves rendes ülése után nyilatkozott a beruházás helyzetéről.

A vízállás azért különösen fontos az atomerőmű működésében, mert a paksi létesítmény a Dunából nyert vizet használja hűtésre. Tartós aszály és rendkívül alacsony vízállás esetén ezért nemcsak az elérhető vízmennyiség, hanem a folyó hőmérséklete is meghatározó tényezővé válhat.

A Reuters hétfői beszámolója szerint Lihacsov azt mondta, hogy a Paks II.-nél alkalmazott műszaki megoldások lehetővé teszik a működést az idei nyáron mért szintnél is alacsonyabb Duna-vízállás mellett.

Az idei nyár megmutatta, miért fontos a Duna

Az alacsony vízállás kérdése nem elméleti probléma. Magyarországon az idei nyarat hosszan tartó hőség és aszály jellemezte, ami rendkívül alacsony dunai vízállást eredményezett.

A Reuters szerint a jelenlegi paksi atomerőmű augusztusban egy időszakban kapacitásának mindössze mintegy 10 százalékán működött a rekordalacsony vízállás következtében. A létesítmény normál körülmények között Magyarország villamosenergia-termelésének csaknem felét biztosítja.

A Duna vízállása szeptemberben is alacsony maradt. A hivatalos dunai hajózási információs rendszer adatai szerint szeptember 13-án este a paksi mérőállomáson mínusz 89 centiméter körüli értéket rögzítettek.

A vízügyi előrejelzés szeptember 11-én azt mutatta, hogy szeptember közepén sem várható jelentős emelkedés: szeptember 14-re mínusz 94 centiméter körüli paksi vízállást jeleztek előre.

A Roszatom szerint haladnak az idei munkákkal

Lihacsov a beruházás előrehaladásáról is beszélt. A Rosatom Central Europe tájékoztatása szerint a vezérigazgató úgy értékelte, hogy jól haladnak a Paks II. idei évre tervezett építési munkálatai, amelyek ütemtervét 2025 végén hagyták jóvá.

A beruházás keretében két új, orosz tervezésű VVER reaktor épülne Pakson. A projekt megvalósításáról még 2014-ben állapodott meg Magyarország és Oroszország, az azóta eltelt időszakban azonban az eredeti tervekhez képest jelentős csúszás következett be.

A Reuters azt írja, hogy a beruházás értéke mintegy 12,5 milliárd euró, és az új blokkok megépítésével a Roszatomot bízták meg.

A magyar kormány újragondolja a projektet

A Roszatom vezetője Bécsben arra is kitért, hogy tudomásuk van a beruházás magyarországi felülvizsgálatáról.

Lihacsov szerint az orosz vállalat megérti, hogy a magyar kormány jelenleg újragondolja a Paks II. projektet, és készen állnak arra, hogy erről egyeztessenek Budapesttel.

A Reuters szerint a magyar kormány a beruházás magas költségei mellett a Duna hűtővízként történő felhasználásával kapcsolatos környezeti kérdéseket is mérlegeli. Lihacsov ugyanakkor közölte, hogy a Roszatom egyelőre nem kapott konkrét magyar javaslatot a projekt átalakítására.

Az alacsony vízállás hosszabb távon is fontos kérdés lehet

Paks II. esetében ezért az egyik meghatározó műszaki kérdés az lehet, hogyan biztosítható a megfelelő hűtés olyan időszakokban, amikor a Duna vízszintje tartósan alacsony.

Lihacsov mostani kijelentése szerint a tervezés során éppen ezekkel a körülményekkel is számoltak, és a Roszatom olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek szélsőségesebb helyzetben is lehetővé teszik az új blokkok biztonságos működését.

Ez egyelőre azonban a beruházást megvalósító Roszatom állítása. A bécsi nyilatkozat jelentőségét az adja, hogy az idei aszály már a működő paksi atomerőműnél is kézzelfoghatóvá tette a Duna vízállásának energetikai jelentőségét.

Források: MTI, Reuters