
MIGRÁCIÓ
Akár 14 millió forintot is fizet Svédország azoknak, akik önként hazatérnek
Svédország jelentősen megemelte az önkéntes hazatérést választók számára elérhető támogatást: egy jogosult felnőtt akár 350 ezer svéd koronát is kaphat. Fotó: AI-generált illusztráció — Fotó: AI-generált illusztráció
Akár 14 millió forintot is fizet Svédország azoknak, akik önként hazatérnek
Jelentősen megemelte Svédország az önkéntes hazatérést választók számára elérhető támogatást: egy felnőtt akár 350 ezer svéd koronát, vagyis átszámítva mintegy 14 millió forintot kaphat. A program már működik, de eddig mindössze 171-en éltek a lehetőséggel. A kérdés a szeptember 13-i svéd parlamenti választás előtt ismét a politikai vita középpontjába került.
Svédország hosszú időn keresztül Európa egyik legbefogadóbb országának számított, az elmúlt években azonban jelentősen megváltozott az ország migrációs politikája. Ennek egyik leglátványosabb eleme az önkéntes hazatérést ösztönző támogatás, amelynek összegét 2026 elejétől drasztikusan megemelték.
A Reuters keddi beszámolója szerint a program keretében bizonyos, az Európai Unión kívülről érkezett, Svédországban jogszerűen élő emberek akár 350 ezer svéd koronát kaphatnak, ha úgy döntenek, hogy elhagyják Svédországot, és visszatelepülnek származási országukba.
Ez jelenlegi árfolyamtól függően nagyjából 14 millió forintos összegnek felel meg.
Nem minden bevándorlónak jár a támogatás
A program feltételei ennél jóval pontosabbak. A svéd kormány hivatalos tájékoztatása szerint a támogatás olyan, már Svédországban jogszerűen tartózkodó emberek számára érhető el, akik például menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosult személyként kaptak tartózkodási engedélyt, és önként úgy döntenek, hogy véglegesen egy másik országban telepednek le.
A támogatás összege egy 18 év feletti személy esetében legfeljebb 350 ezer korona, míg a 18 év alattiak után 25 ezer korona igényelhető. Házastársak vagy élettársak együtt legfeljebb 500 ezer koronát kaphatnak, egy háztartás számára pedig 600 ezer koronában határozták meg a felső határt.
A rendszer tehát nem a kiutasított emberek hazatérésének finanszírozására szolgál. A svéd kormány korábbi tájékoztatása egyértelművé tette, hogy azok, akiknek az ország elhagyásáról vagy kiutasításáról szóló határozatuk van, nem erre a támogatási formára jogosultak.
171-en választották eddig a hazatérést
A jelentősen megemelt összeg ellenére egyelőre kevesen döntöttek a program igénybevétele mellett. A Reuters szerint eddig 171 ember fogadta el a támogatást.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a programra jelentős összeget különített el a svéd kormány. Az önkéntes hazatérést ösztönző rendszer költségvetése 1,3 milliárd svéd korona.
A svéd kormány azzal indokolta a támogatás jelentős megemelését, hogy lehetőséget kíván biztosítani azoknak, akik hosszabb idő alatt sem tudtak megfelelően beilleszkedni a svéd társadalomba, és inkább származási országukban kezdenének új életet.
A szabályokat ugyanakkor szigorították is: a hatóságok több eszközt kaptak a csalások és a jogosulatlan kifizetések kiszűrésére.
Nagyot fordult Svédország migrációs politikája
A mostani intézkedés mögött egy hosszabb politikai változás húzódik meg. Svédország 2015-ben, az európai migrációs válság csúcspontján mintegy 163 ezer menedékkérőt fogadott, lakosságarányosan az egyik legtöbbet Európában.
Azóta azonban jelentősen szigorodott a bevándorlási politika. A Reuters szerint 2025-re az újonnan érkezők száma 96 százalékkal esett vissza a 2015-ös szinthez képest.
Az Ulf Kristersson miniszterelnök vezette kormány 2022 óta van hatalmon, parlamenti működéséhez pedig a bevándorlás szigorítását régóta követelő Svéd Demokraták támogatása is fontos.
Az önkéntes hazatérés ösztönzése ennek a politikai fordulatnak az egyik legszembetűnőbb eleme.
Napokkal a választás előtt került ismét előtérbe a kérdés
A téma azért is kapott most különös figyelmet, mert Svédország szeptember 13-án parlamenti választást tart. A legfrissebb felmérések szerint szorosabbá vált a verseny a jelenlegi kormányoldal és a Magdalena Andersson volt miniszterelnök vezette balközép ellenzék között.
A bevándorlás és az integráció így ismét a választási kampány egyik fontos kérdésévé vált.





