Jelentős változás jöhet a magyar önkormányzati rendszerben. Magyar Péter miniszterelnök kedden az Országgyűlésben közölte: a kormány már dolgozik azon a javaslaton, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a jelenlegi rendszer teljes átalakítását célozza.

A bejelentés különösen jelentős, mert nem csupán elnevezésekről vagy közigazgatási jelképekről van szó. A kormány korábban már kezdeményezte, hogy a „vármegye” helyett ismét a „megye”, a „főispán” helyett pedig a „kormánymegbízott” elnevezést használják. A most bejelentett terv viszont már magának a megyei önkormányzati rendszernek az egyik fontos intézményét érinti.

A miniszterelnök azt mondta: a jelenlegi megyei közgyűlések szerinte kiüresedtek, ezért a kormány már készíti a megszüntetésüket és a rendszer teljes átalakítását célzó javaslatot – számolt be róla az MTI.

Megszűnhetnek a megyei közgyűlések

Magyar Péter parlamenti felszólalásában keményen bírálta a jelenlegi rendszert. Azt állította, hogy a megyei közgyűlések az elmúlt időszakban elvesztették valódi szerepük jelentős részét, miközben működésük továbbra is jelentős közpénzt emészt fel.

A miniszterelnök szerint ezért már nem elegendő pusztán a költségek csökkentése.

A kormány korábban eltörölte a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítését, valamint csökkentette a közgyűlési vezetők juttatásait. Magyar Péter most azt mondta: ennél tovább mennek.

A kormány már dolgozik azon a javaslaton, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.

A miniszterelnök számításai szerint ezzel évente több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani, amelyet a kabinet vidékfejlesztési célokra fordítana.

Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre egy készülő javaslatról van szó. A parlamenti bejelentésből még nem derült ki részletesen, pontosan milyen szervezet venné át a megszűnő közgyűlések valamennyi jelenlegi feladatát, és hogyan alakulna át a megyei szintű döntéshozatal.

A vármegye és a főispán elnevezésektől is búcsúznak

A mostani bejelentést érdemes elválasztani egy másik, már korábban elindított változástól.

A kormány júliusban kezdeményezte, hogy a „vármegye” elnevezést ismét „megye” váltsa fel, a „főispán” megnevezés helyett pedig a „kormánymegbízott” kifejezés térjen vissza.

A kormány hivatalos tájékoztatása szerint ennek alapját az Alaptörvény 17. módosítása adja. A kabinet indoklása szerint a „vármegye” historizáló elnevezés, miközben a modern közigazgatásban közérthetőbb fogalomhasználatra van szükség.

Ez a névváltoztatás önmagában nem szünteti meg a területi közigazgatást és nem változtatja meg annak feladat- és hatásköreit. A megyei közgyűlések most kilátásba helyezett megszüntetése viszont már szerkezeti változás lenne.

Új rendszer jöhet a vidék fejlesztésére

Magyar Péter ugyanazon parlamenti felszólalásában jelentette be a Szent István Vidékfejlesztési Program elindítását is.

A konstrukció egyik legfontosabb eleme, hogy tíz település együttműködéséhez évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanának. A kormány elképzelése szerint nem Budapesten döntenék el, pontosan mire költsék ezt a pénzt: a részt vevő településeknek közösen kellene meghatározniuk a helyi fejlesztési célokat.

Az első szakasz tíz vidéki mikrotérséget érint: Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc környékét.

Összesen száz településen, csaknem százezer ember bevonásával próbálják ki az új modellt.

A kiválasztásnak gazdasági oka is van: a kormányfő által ismertetett adatok szerint ezekben a térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

A helyiek dönthetnének arról, mire van szükség

A program alapgondolata, hogy az érintett települések ne egyszerűen egy előre meghatározott beruházási listából válasszanak.

A következő hónapokban a helyben élők és szakemberek közösen mérnék fel az adott térség problémáit és lehetőségeit, majd ezek alapján fejlesztési stratégiát és konkrét beruházási terveket készítenének.

Ez jelenthet útfejlesztést, rendelőt, bölcsődét, közösségi teret, vízmegtartó beruházást vagy akár munkahelyteremtő fejlesztést is.

A miniszterelnök szerint az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan lehet elérni, hogy a vidéki fiatalok számára a szülőhelyükön maradás valódi lehetőség legyen.

Ehhez szerinte önmagában nem elegendő a szülőföldhöz való kötődés: munkára, megfelelő utakra, internetre, egészségügyi és gyermekellátásra, valamint működő helyi gazdaságra is szükség van.

Több mint kétezer településre terjesztenék ki

Az első tíz térség tulajdonképpen próbaüzem lesz.

A kormány tervei szerint a tapasztalatok értékelése után országos vidék- és területfejlesztési hálózat épülhet ki. Magyar Péter közlése alapján 2027. augusztus 20-a után kezdődhet meg a program országos bevezetése.

A jelenlegi elképzelések szerint végül 2174 vidéki települést és mintegy 1 millió 850 ezer embert érinthet közvetlenül a program.

Nem csak arról van szó, minek nevezzük a megyéket

Az elmúlt hónapok változásait egymás mellé téve már egy nagyobb közigazgatási átalakítás körvonalai rajzolódnak ki.

Az egyik lépés nyelvi és szimbolikus: a vármegye ismét megye, a főispán pedig kormánymegbízott lesz. A másik már intézményi: a kormány megszüntetné a megyei közgyűléseket és átalakítaná a megyei önkormányzati rendszert. A harmadik pedig a vidékfejlesztés pénzügyi és döntéshozatali modelljét érinti.

A legfontosabb kérdés ezért az lesz, mi kerül a jelenlegi megyei közgyűlések helyére.

Ha a kormány valóban megszünteti ezeket a testületeket, rendezni kell, ki veszi át a feladataikat, milyen szerepük marad a megyei szintű választott képviseleteknek, és hogyan oszlik majd meg a döntési jog a központi kormányzat, a települések és az új mikrotérségi együttműködések között.

A keddi parlamenti bejelentés tehát egyelőre nem a megyék megszüntetését jelenti. A megyei közgyűlések jelenlegi formájának viszont valóban vége lehet, és ha a készülő javaslatból törvény lesz, az a magyar önkormányzati rendszer egyik jelentős átalakítását hozhatja.