A Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent kutatás elsőként alkalmazott korszerű, PCR-mentes metagenomikai szekvenálási eljárást a torinói lepelből 1978-ban hivatalosan vett minták vizsgálatára. A lenvászon rostjaiban megőrződött DNS elemzésével a kutatóknak sikerült eddig a legrészletesebb képet összeállítaniuk arról a biológiai anyagról, amely évszázadok alatt rakódott le a leplen.

A nemzetközi kutatócsoport több emberi mitokondriális DNS-vonalat azonosított, emellett baktériumok, gombák és sókedvelő mikroorganizmusok genetikai nyomait is kimutatta. A vizsgálatok során termesztett növények, háziállatok, valamint mediterrán vörös korall DNS-ét is megtalálták.

A kutatás vezetői hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat nem arra irányult, hogy eldöntse a torinói lepel eredetiségét vagy korát. Mivel a vásznat évszázadokon keresztül emberek ezrei érintették meg, és különböző helyszíneken tárolták, ma már nem lehet elkülöníteni az esetleg eredetileg rajta lévő DNS-t. A modern igazságügyi genetikai módszerek ugyanakkor lehetővé teszik, hogy feltárják a lepel biológiai történetét, valamint azt, milyen környezeti hatások érték az évszázadok során.

Noemi Procopio, a Lancashire-i Egyetem igazságügyi tudományok professzora szerint a torinói lepel továbbra is rendkívüli érdeklődésre tart számot a történészek, a tudósok és a nagyközönség körében.

A szakember szerint a torinói lepel egy olyan genetikai archívumnak tekinthető, amely évszázadok emberi érintkezésének és környezeti hatásainak nyomait őrzi. Bár a DNS-vizsgálat nem ad választ a lepel eredetiségével kapcsolatos vitákra, új szempontokat kínál annak történetéhez, és jól mutatja, milyen lehetőségeket rejt a modern igazságügyi tudomány a történelmi jelentőségű tárgyak kutatásában.