A Duna Magyarországon folyik, de nem csak a miénk – nemzetközi üggyé vált a paksi fenékküszöb
Bárkákat vontatnak a Dunán a paksi atomerőmű közelében. A kormány két, egyenként nyolcvan méter hosszú bárkát helyez készenlétbe, amelyeket szükség esetén irányítottan elsüllyesztenének a vízszint megemelése érdekében. Illusztráció. — Fotó: OpenAI / illusztráció
A Duna Magyarországon folyik, de nem csak a miénk – nemzetközi üggyé vált a paksi fenékküszöb
Új szintre lépett a paksi fenékküszöb körüli vita. Már nem egyszerűen arról van szó, hogy Ausztria kifogásolja-e a dunai beavatkozást: az osztrák kormány szerint az Európai Bizottság és a Duna Bizottság is közvetlenül egyeztet a magyar hatóságokkal. Közben a Duna menti országok közös álláspontot is küldtek Budapestre.
Az osztrák innovációs, mobilitási és infrastrukturális minisztérium a Világgazdaságnak megerősítette, hogy a Paksi Atomerőműhöz épülő mederküszöb ügyében a Duna Bizottság és az Európai Bizottság közvetlen egyeztetést folytat az illetékes magyar hatóságokkal.
Ez pontosítja Magyar Péter múlt heti kijelentését is. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, tudomása szerint „Ausztria az Unióhoz fordult” a fenékküszöb miatt.
Ráadásul nem csak Brüsszel figyel. Az EU Duna Régió Stratégia keretében a Duna menti országok közös álláspontot fogalmaztak meg, amelyet megküldtek Magyar Péter miniszterelnöknek és Vitézy Dávid közlekedési miniszternek. Ennek pontos tartalma egyelőre nem nyilvános.
A műszaki problémából nemzetközi kérdés lett
A Hetediknap korábban már beszámolt arról, hogy az épülő fenékküszöbnél a beszűkített mederben jelentősen felgyorsult a Duna sodrása. Egyes beszámolók szerint a folyó helyenként 8–13 méterrel mélyíthette tovább a medret, a stabilizáláshoz pedig több mint száz betontömböt használtak fel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a kimosódással előre számoltak, és a betonelemek alkalmazása is a tervezett műszaki lehetőségek között szerepelt.
A fenékküszöb célja ugyanakkor alapvető: rendkívül alacsony vízállásnál is biztosítani kell a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszintet. A magyar kormány ezért haváriahelyzet elhárításaként kezeli a beavatkozást, Magyar Péter szerint pedig az energiabiztonság és a nukleáris biztonság védelme indokolta a gyors építkezést.
Hol ér véget a magyar ügy?
Az atomerőmű biztonsága magyar érdek – a Duna viszont nem áll meg az országhatárnál.
A folyó egyszerre vízi út, ökológiai rendszer és több ország gazdasági infrastruktúrája. A Pro Danube International hajózási érdekképviselet már arra figyelmeztetett, hogy a paksi munkák miatti lezárások és kiszámíthatatlan hajózási ablakok komoly logisztikai gondokat okozhatnak. A szervezet ugyanakkor maga is elismeri, hogy az atomerőmű biztonságos hűtővízellátása elsődleges szempont.
A vita ezért már jóval több annál, hogy ki támogatja vagy ellenzi a paksi építkezést. A kérdés az, hogyan lehet egyszerre megvédeni egy ország kritikus energetikai infrastruktúráját és közben úgy beavatkozni egy nemzetközi folyóba, hogy annak következményeit a többi érintett ország is elfogadhatónak tartsa.
Most már erről egyeztetnek nemzetközi szinten is.
