
Rövid időn belül elmoshatja a Duna a paksi mederbeavatkozás egy részét
Rövid időn belül elmoshatja a Duna a paksi mederbeavatkozás egy részét
A paksi atomerőmű hűtővíz-ellátását biztosító, sietősen kivitelezett folyómeder-beavatkozás hosszú távú tartósságát kérdőjelezi meg egy vízépítő szakember. Bár az erőmű leállását sikerült megelőzni, az alkalmazott technológia miatt a folyó sodrása már néhány éven belül komolyan kikezdheti a beépített anyagokat.
Takács Attila vízépítő mérnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a beavatkozás kezdetén elhelyezett nagyméretű kőtömbökkel vagy betonelemekkel, illetve a meder megfelelő védelmével jelentősen mérsékelhető lett volna az erózió.
A folyóba juttatott anyag azonban rengeteg kőzetlisztet és finom szemcsét tartalmazott, amelyek jelentős részét a Duna áramlása mindössze két-három esztendő alatt kimoshatja.
Egy átlagosnak tekinthető, másodpercenként 1500 köbméteres vízhozam már komoly terhelést jelent az építmény számára: ez a másodpercenként átzúduló, egy megrakott vasúti szerelvény tömegével felérő víztömeg láthatóan kikezdheti a sarkantyúk széleit és a védtelenül maradt rézsűlábakat.
A szakember szerint hatékonyabb alternatívát jelentett volna a folyó teljes szélességét keresztező fenékküszöb helyett egy olyan, hajózósávban kialakított medergát, amely a víz alatt húzódva, kevesebb kő felhasználásával is képes lett volna 70–80 centiméteres vízszintemelkedést biztosítani.
Ideiglenes megoldásként a meder szűkítését is javasolta 14–16 megfelelően lerögzített és feltöltött tengeri konténer segítségével, amivel akár egy méterrel is megemelhették volna a vízállást.
Ugyanakkor a mérnök elismerte, hogy a munkálatokat rendkívüli körülmények között, rendkívül szűkös határidővel kellett megtervezni és végrehajtani, és a beavatkozással végül sikeresen elkerülték az atomerőmű leállítását.
Bár tartósabb és műszakilag kedvezőbb megoldás is megvalósulhatott volna, a Budapesti Műszaki Egyetem által készített tervek nem érhetők el a nyilvánosság számára. Emiatt jelenleg nem tisztázott, hogy a honvédség és a vízügyi hatóságok által végrehajtott beavatkozás mennyiben követte az eredeti szakmai elképzeléseket.
A döntési folyamat részleteiről a miniszterelnök is beszámolt szeptember 12-én Veszprémben. A kormányfő kiemelte, hogy a nyári krízis idején rendkívül gyorsan kellett cselekedniük előkészített dokumentumok és számítások nélkül, a szakemberek pedig éjjel-nappal dolgoztak.
Az eredménnyel elégedett volt, mert szerinte sok száz millió forinttal olcsóbban és két héttel korábban elvégezték a munkát a számításokhoz képest. Elégedettsége ellenére előre azt is bejelentette, hogy korábbi ígéretéhez hűen hibázott.
Forrás: Magyar Nemzet





