Új békejavaslattal indul Moszkvába Trump két embere

Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump veje és tanácsadója a hétvégén ismét megpróbálja közelebb hozni egymáshoz az orosz és az ukrán álláspontot. A BBC beszámolója szerint a tervek alapján szombaton Moszkvában tárgyalnak Vlagyimir Putyinnal, vasárnap pedig Kijevben találkoznak Volodimir Zelenszkijjel. Ez lenne Witkoff és Kushner első ukrajnai látogatása ebben a békefolyamatban.

Donald Trump pénteken újságíróknak azt mondta, hogy küldöttei egy, a háború lezárását célzó javaslatot visznek magukkal. A részleteket azonban nem ismertette. Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy vasárnap találkozik az amerikai küldöttekkel. A Kreml ugyanakkor óvatosabban fogalmazott: Dmitrij Peszkov szóvivő nem jelentette be előre a moszkvai találkozót.

A diplomáciai mozgás azért különösen fontos, mert az amerikai közvetítéssel zajló tárgyalások hónapokkal ezelőtt elvesztették lendületüket. Witkoff és Kushner januárban már Moszkvában járt, ahol többórás megbeszélést folytatott Putyinnal, Kijevbe azonban most utaznának először. Az utolsó amerikai közvetítésű orosz–ukrán tárgyalásokra februárban került sor.

A mostani hétvége tehát nem egy új történet kezdete, hanem egy hosszú és eddig áttörés nélkül maradt békefolyamat következő fejezete. Ahhoz pedig, hogy érthető legyen, miért olyan nehéz most megállapodást kötni, érdemes visszamenni egészen Trump második elnöki ciklusának kezdetéig.

Trump már hivatalba lépése után nekilátott a béketervnek

Donald Trump már a 2024-es elnökválasztási kampányban azt ígérte, hogy lezárja az orosz–ukrán háborút. Második elnöki ciklusának első hónapjaiban ennek érdekében alapvetően új diplomáciai irányt választott. 2025. február 12-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, és megállapodtak abban, hogy megkezdik az egyeztetéseket a háború lezárásáról. Február 18-án már magas rangú amerikai és orosz tisztségviselők ültek tárgyalóasztalhoz Szaúd-Arábiában.

Ukrajna ezen az első amerikai–orosz egyeztetésen nem vett részt, ami komoly aggodalmat keltett Kijevben és Európában.

Február végén aztán látványosan megromlott Washington és Kijev viszonya. Trump és Zelenszkij február 28-i fehér házi találkozója nyilvános vitába torkollott, az Egyesült Államok pedig ezt követően átmenetileg felfüggesztette Ukrajna katonai támogatásának és hírszerzési információinak egy részét.

Néhány héttel később azonban újraindult az együttműködés.

Harminc napra elhallgattak volna a fegyverek

Az első igazán kézzelfogható amerikai javaslat 2025 márciusában érkezett. Március 11-én amerikai és ukrán küldöttség tárgyalt a szaúd-arábiai Dzsiddában. Washington 30 napos teljes tűzszünetet javasolt, amelyet Ukrajna elfogadott volna, amennyiben Oroszország is csatlakozik hozzá.

Moszkva azonban nem mondott feltétel nélküli igent. Putyin közölte, hogy támogatja a fegyvernyugvás gondolatát, de előbb több kérdést rendezni kell. Ez már akkor megmutatta a későbbi tárgyalások egyik alapvető problémáját: Kijev előbb tűzszünetet akart, Moszkva viszont a fegyvernyugvást is egy szélesebb politikai rendezés feltételeihez kötötte.

Az energiától a Fekete-tengerig próbáltak kisebb megállapodásokat kötni

Miután az általános tűzszünet nem jött létre, Washington kisebb lépésekben próbált haladni. Márciusban megállapodás körvonalazódott az energetikai infrastruktúra elleni támadások korlátozásáról, majd Rijádban külön amerikai–ukrán és amerikai–orosz szakértői tárgyalásokat tartottak.

A Fekete-tengeren a biztonságos hajózás biztosítása, a kereskedelmi hajók katonai célú használatának megakadályozása, valamint az energetikai létesítmények elleni csapások korlátozása is napirendre került.

A megállapodások azonban nem vezettek tartós, általános fegyvernyugváshoz.

Isztambulban egymással tárgyaltak az oroszok és az ukránok

2025 májusában újabb fontos fordulat következett. Putyin közvetlen orosz–ukrán tárgyalásokat javasolt Isztambulban. Május 15-én így 2022 óta először ismét közvetlenül tárgyalt egymással a két ország delegációja.

Júniusban és júliusban további fordulók következtek. Ezeknek volt kézzelfogható eredményük: fogolycserékben és elesett katonák földi maradványainak átadásában sikerült megállapodni. A háború politikai lezárásához azonban nem kerültek közelebb.

A területi kérdések, Ukrajna jövőbeli biztonsága és katonai helyzete továbbra is elválasztotta a feleket.

Aztán Trump személyesen ült le Putyinnal

2025 nyarán Trump egyre türelmetlenebb lett. Júliusban gazdasági következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Moszkva nem mutat hajlandóságot a megállapodásra.

Augusztus 15-én aztán megtörtént az egyik legfontosabb diplomáciai esemény: Trump Alaszkában személyesen találkozott Putyinnal.

Az amerikai kongresszusi kutatószolgálat későbbi összefoglalója szerint Putyin olyan elképzelést vetett fel, amelyben bizonyos déli területeken a frontvonal mentén állhatott volna le a harc, miközben Ukrajnának további, még általa ellenőrzött donyecki területeket kellett volna átadnia Oroszországnak. Kijev ezt elfogadhatatlannak tartotta.

Néhány nappal később Trump Zelenszkijjel és több európai vezetővel is tárgyalt Washingtonban.

Az egyik legnehezebb kérdés ekkor már világosan kirajzolódott: ha megszületik a béke, ki garantálja, hogy néhány év múlva nem kezdődik újra a háború?

Ősszel megszületett a 28 pontos terv

2025 novemberében újabb amerikai kezdeményezés került nyilvánosságra.

A brit parlament kutatószolgálatának összefoglalója szerint az eredeti, 28 pontos amerikai–orosz terv több rendkívül érzékeny kérdést tartalmazott.

Az elképzelések között szerepelt Ukrajna haderejének korlátozása, az ukrán NATO-tagságról való alkotmányos lemondás, NATO-csapatok ukrajnai telepítésének kizárása, valamint az Oroszország által elfoglalt területek státuszának rendezése. A terv szankcióenyhítéssel és Oroszország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak fokozatos helyreállításával is számolt, miközben Ukrajna biztonsági garanciákat kapott volna.

Kijevben és több európai fővárosban úgy ítélték meg, hogy az eredeti változat túlságosan közel áll Moszkva követeléseihez. Ezután kezdődött a terv átdolgozása.

Genfben átírták a béketervet

Tavaly november 23-án amerikai és ukrán küldöttség találkozott Genfben. A Fehér Ház közleménye szerint a felek egy „frissített és finomított békekeretet” dolgoztak ki, és rögzítették, hogy egy jövőbeli megállapodásnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, valamint tartós biztonságot kell teremtenie.

December elején Witkoff és Kushner már Moszkvában tárgyalt Putyinnal. A találkozó mintegy öt órán át tartott, áttörés azonban nem született.

A hónap végén Trump és Zelenszkij ismét találkozott. Az ukrán elnök akkor már arról beszélt, hogy a lehetséges megállapodás jelentős részében sikerült közelíteni az álláspontokat. Egy kérdés azonban továbbra is szinte megoldhatatlannak látszott: a terület.

2026 elején már ugyanahhoz az asztalhoz ültek

2026 januárjában újabb szintre lépett a diplomácia. Az Egyesült Arab Emírségekben amerikai, orosz és ukrán tisztségviselők háromoldalú formában is tárgyaltak. Ezt további amerikai közvetítésű egyeztetések követték.

Közben januárban Párizsban Ukrajna, az Egyesült Államok és a „tettre készek koalíciójának” országai már arról egyeztettek, hogy hogyan lehetne egy esetleges tűzszünet után erős és politikailag, illetve jogilag is alátámasztott biztonsági garanciákat adni Ukrajnának. Áttörés mégsem következett.

Februárra a tárgyalási folyamat ismét megtorpant, majd a közel-keleti háború miatt az amerikai diplomácia figyelmének jelentős része másfelé fordult. A márciusra tervezett újabb tárgyalásokat elhalasztották.

Mi Trump béketervének lényege?

Itt érdemes különválasztani Trump általános tárgyalási stratégiáját és a most Moszkvába vitt új javaslatot. Utóbbi részleteit egyelőre nem ismerjük.

Az elmúlt másfél év tárgyalásaiból azonban kirajzolódik az amerikai megközelítés: Washington megpróbálja előbb megállítani vagy legalább korlátozni a harcokat, majd kompromisszumot kialakítani a területi kérdésekben, biztonsági garanciákat adni Ukrajnának, és egy szélesebb megállapodás részeként rendezni Oroszország szankcióinak és nemzetközi kapcsolatainak ügyét. A korábbi amerikai tervekben Ukrajna NATO-tagságának kérdése és haderejének jövője is megjelent.

Csakhogy éppen ezek a legnehezebb pontok.

Négy kérdésen áll vagy bukik a béke

Az első a terület. Oroszország jelenleg Ukrajna mintegy ötödét ellenőrzi. Moszkva további területi engedményeket követel, Kijev viszont nem akarja jogilag elismerni az elfoglalt ukrán területek Oroszországhoz tartozását.

A második Ukrajna biztonsága. Kijev olyan garanciákat akar, amelyek megakadályozzák, hogy egy tűzszünet után Oroszország újra támadjon. Ukrajna európai támogatói 2026 nyarán is azt hangsúlyozták, hogy ezeknek erős és jogilag kötelező garanciáknak kell lenniük.

A harmadik a NATO kérdése. Moszkva régóta ellenzi Ukrajna csatlakozását, és a korábbi amerikai tervben is szerepelt, hogy Kijev mondjon le a tagságról.

A negyedik pedig a szankciók és Oroszország visszatérése a nemzetközi gazdasági rendszerbe. Ez Moszkva számára komoly tét, miközben Ukrajna és európai támogatói a szankciók feloldását csak egy tényleges és tartós rendezéshez kötnék.

Zelenszkij tűzszünetet akar, Putyin továbbra sem enged a fő követelésekből

2026 júniusában Zelenszkij közvetlen találkozót javasolt Putyinnak egy semleges országban, és azt kérte, hogy a tárgyalások idejére lépjen életbe teljes tűzszünet. Putyin ezt nem fogadta el, és továbbra is azt jelezte, hogy Oroszország addig folytatja a harcot, amíg el nem éri céljait.

Ukrajna, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság júliusban közös álláspontban sürgetett azonnali és teljes tűzszünetet. Azt is leszögezték, hogy a tárgyalások kiindulópontja a jelenlegi érintkezési vonal lehet, a nemzetközi határokat pedig nem lehet erővel megváltoztatni.

Vagyis a diplomáciai egyeztetések folytatódtak – az alapvető ellentét azonban megmaradt.

Miért lehet mégis fontos ez a hétvége?

Azért, mert Witkoff és Kushner most egymás után tárgyalhat Putyinnal és Zelenszkijjel. Ez klasszikus ingázó diplomácia: az amerikai küldöttek közvetlenül vihetik Moszkva válaszát Kijevbe, és azonnal kiderülhet, van-e olyan kompromisszumos pont, amelyről érdemes tovább tárgyalni.

Ugyanakkor a várakozásokat érdemes óvatosan kezelni. Az amerikai közvetítéssel zajló korábbi tárgyalások nem hoztak békemegállapodást, és továbbra is jelentős különbség van Moszkva és Kijev álláspontja között. Putyin ugyan csütörtökön már arról beszélt, hogy lát esélyt a megállapodásra, de nem jelezte, hogy engedne Oroszország alapvető követeléseiből.

Putyin csütörtökön ugyanakkor már arról beszélt, hogy van esély a megállapodásra, miközben továbbra sem adott egyértelmű jelzést arra, hogy visszalépne alapvető területi követeléseitől.

Trump most ismét azt próbálja kideríteni, hogy a két álláspont között maradt-e még tárgyalható tér.

Fő kulcsszó: Trump ukrajnai béketerve

Slug: trump-ukrajnai-beketerv-oroszorszag-ukrajna-witkoff-kushner

Meta leírás: Trump új békejavaslattal küldi embereit Moszkvába és Kijevbe. Bemutatjuk a béketárgyalások eddigi állomásait és a megállapodás legnehezebb kérdéseit.

AJÁNLÓ: Trump két bizalmasa előbb Putyinnal, majd Zelenszkijjel tárgyal. De mi lett a korábbi amerikai béketervekből? Végigvettük másfél év diplomáciai fordulatait, és azt is, mely kérdéseken áll vagy bukik egy megállapodás.

ROVAT: Hírek / Külföld
CIKK TÍPUSA: Hírmagyarázat / háttéranyag

NEWS KEYWORDS: Donald Trump, Ukrajna, Oroszország, béketárgyalások, béketerv, Steve Witkoff, Jared Kushner, Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij

CÍMKÉK: Donald Trump, Ukrajna, Oroszország, Béke, Béketervek, Steve Witkoff, Jared Kushner, Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij