
Uram, taníts ma rád hagyatkozni!
Uram, taníts ma rád hagyatkozni!
Van, amit bármennyire szeretnénk, nem tudunk kézben tartani. A vasárnap csendje arra hív, hogy egy pillanatra megálljunk, hálát adjunk az elmúlt hétért, és Istenre bízzuk mindazt, amit magunkkal viszünk a következő napokba.
Uram, ezen a reggelen nem akarok sietve elszaladni melletted. Megállok egy pillanatra, és hálát adok azért, hogy új napot kaptam tőled.
Köszönöm mindazt, amit az elmúlt napokban elbírtam, még akkor is, ha volt, amit csak nehezen. Köszönöm az embereket, akiket mellém adtál, a kimondott és kimondatlan szeretetet, a segítséget, amely sokszor éppen akkor érkezett, amikor már azt hittem, egyedül maradtam.
Uram, vannak dolgok, amelyeket nem tudok megoldani. Vannak kérdések, amelyekre még nincs válaszom, és utak, amelyeknek nem látom a végét. Segíts, hogy ne akarjak mindent kézben tartani. Taníts rád hagyatkozni akkor is, amikor bizonytalan vagyok.
Adj békét a szívembe, amikor túl sok a zaj körülöttem. Adj bölcsességet, hogy felismerjem, mi az, amin változtatnom kell, és mi az, amit el kell engednem. Ne engedd, hogy a félelmeim vezessenek, és ne hagyd, hogy a holnap gondjai elvegyék a mai nap ajándékát.
Őrizd a családomat, azokat, akiket szeretek, és azokat is, akik ma különösen nehéz terhet hordoznak. Légy közel a betegekhez, a magányosakhoz, a gyászolókhoz, azokhoz, akik elfáradtak, és azokhoz, akik már alig mernek remélni.
Segíts, hogy ma én is tudjak valakinek békét vinni. Hogy legyen türelmem meghallgatni, bátorságom kimondani az igazat, alázatom bocsánatot kérni, és szívem megbocsátani.
Uram, rád bízom ezt a napot, az előttem álló hetet és mindazt, amit még nem ismerek.
Vezess akkor is, amikor nem látom tisztán az utat.
Tarts meg akkor is, amikor elfáradok.
És emlékeztess arra, hogy ahol én már nem tudok továbbmenni, ott sem ér véget a te gondviselésed.
Ámen.





