Vitaminokra és ásványi anyagokra valóban szükségünk van az immunrendszer normális működéséhez. Abból azonban, hogy egy tápanyag nélkülözhetetlen, még nem következik, hogy az optimálisnál nagyobb mennyiség további védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben.

Az amerikai National Institutes of Health (NIH) étrend-kiegészítőkkel foglalkozó szakmai összefoglalója arra is felhívja a figyelmet, hogy az immunrendszer működésének vizsgálata önmagában sem egyszerű: szervek, szövetek és sejtek összetett hálózatáról van szó, amelynek nincs egyetlen olyan mérőszáma, amely megmutatná, mennyire „erős” valakinek az immunrendszere.

A C-vitamin fontos – de nem pajzs a nátha ellen

Ha ősz és megfázás, sokaknak elsőként a C-vitamin jut eszébe.

Nem véletlenül: a C-vitamin számos biológiai folyamatban vesz részt, antioxidánsként is működik, és az immunrendszer megfelelő működéséhez is szükséges. Az azonban már más kérdés, hogy egy egészséges ember a szükségesnél több C-vitamin bevitelével meg tudja-e előzni a náthát.

A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint általában nem.

Az NIH összefoglalója szerint a legalább napi 200 milligramm C-vitamint vizsgáló kutatások alapján a rendszeres pótlás az általános népességben nem csökkenti számottevően annak kockázatát, hogy valaki megfázzon. Van ugyanakkor egy kisebb, de mérhető hatás: a rendszeresen C-vitamint szedőknél a megfázás időtartama átlagosan mintegy 8 százalékkal rövidebb volt felnőttek, és 14 százalékkal gyermekek esetében.

Ez azonban nem ugyanaz, mint a betegség megelőzése. Ráadásul ha valaki csak akkor kezd C-vitamint szedni, amikor már jelentkeztek a nátha tünetei, a vizsgálatok alapján nem látszik egyértelmű előny sem a betegség időtartamában, sem a tünetek súlyosságában.

Érdekesség, hogy bizonyos, extrém fizikai terhelésnek vagy hidegnek kitett csoportoknál – például maratoni futóknál, síelőknél és katonáknál – eltérő eredményeket figyeltek meg. Ezek azonban különleges körülmények, ezért nem lehet őket automatikusan az egész lakosságra vonatkoztatni.

És mi a helyzet a cinkkel?

A cink szintén nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, és többek között az immunrendszer működésében is szerepet játszik.

A megfázás kezelésével kapcsolatban pedig valamivel érdekesebb a helyzet.

Egy 2024-es Cochrane-áttekintés 34 vizsgálat és összesen 8526 résztvevő eredményeit értékelte. A következtetés szerint a már kialakult megfázás esetén alkalmazott cink körülbelül két nappal rövidítheti a tünetek fennállását. Ugyanakkor nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a cink érdemben megelőzné a megfázást.

Van azonban egy nagyon fontos „de”. A kutatók a bizonyítékok bizonyosságát alacsonynak vagy nagyon alacsonynak értékelték. A különböző vizsgálatok eltérő cinkkészítményeket és dózisokat alkalmaztak, így ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a nátha első jelére mindenkinek cinket kellene szednie.

A túlzott cinkbevitel ráadásul nem ártalmatlan. Nagyobb mennyiség hányingert, szédülést, fejfájást és gyomorpanaszokat okozhat, tartósan túl magas bevitel pedig más tápanyagok – például a réz – anyagcseréjét is megzavarhatja.

Itt tehát különösen igaz: a több nem feltétlenül jobb.

A D-vitamin fontos, de itt sem igaz, hogy minél több, annál jobb

A D-vitamin elsősorban a csontok egészségével kapcsolatban ismert, de az immunrendszer működésében is szerepet játszik. Emiatt régóta vizsgálják azt is, hogy a D-vitamin-szint és a légúti fertőzések között milyen kapcsolat lehet. Az eredmények azonban nem adnak egyszerű igen-nem választ.

Megfigyeléses vizsgálatokban az alacsonyabb D-vitamin-szintet gyakrabban hozták összefüggésbe légúti fertőzésekkel. Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a D-vitamin-hiány okozza ezeket a fertőzéseket, vagy hogy a pótlás mindenkinél megelőzi őket. Ehhez randomizált klinikai vizsgálatokra van szükség.

És ezek eredményei már vegyesebbek. Egy 25 klinikai vizsgálatot és 10 933 résztvevőt összesítő korábbi elemzés 12 százalékos kockázatcsökkenést talált az akut légúti fertőzések tekintetében a D-vitamint szedőknél. Egy későbbi, 46 vizsgálatot és több mint 75 ezer résztvevőt magában foglaló elemzés ennél kisebb, 8 százalékos kockázatcsökkenést mutatott. Más nagy elemzések és klinikai vizsgálatok viszont nem találtak érdemi védőhatást.

Az NIH ezért úgy foglalja össze a jelenlegi tudást, hogy a D-vitamin rendszeres pótlása esetleg mérsékelten csökkentheti bizonyos légúti fertőzések kockázatát, különösen alacsony D-vitamin-szint mellett, de az eredmények nem egységesek. Arra sincs megfelelő bizonyíték, hogy a D-vitamin a már kialakult légúti fertőzés hatékony kezelése lenne.

Vagyis a hiányállapot rendezése és a „minél több D-vitamin, annál jobb immunrendszer” állítás két teljesen különböző dolog.

Fel lehet egyáltalán „turbózni” az immunrendszert?

Az „immunerősítés” hétköznapi szóként érthető, tudományos szempontból azonban túlságosan leegyszerűsítő.

Az immunrendszer nem egyetlen kapcsoló, amelyet feljebb lehet tekerni. Sejtek, szervek, szövetek és különböző jelzőmolekulák összehangolt rendszeréről beszélünk. Ráadásul nem egyszerűen minél erősebb, hanem megfelelően szabályozott immunválaszra van szükségünk.

A vitaminok és ásványi anyagok hiánya ronthat bizonyos immunfunkciókat. Ha azonban valaki megfelelően táplált és nincs hiányállapota, abból nem következik, hogy az egyre nagyobb dózisú étrend-kiegészítők egyre „erősebbé” teszik a védekezőképességét.

Ez az egyik oka annak, hogy az immunrendszer támogatását nem érdemes egyetlen tablettára leszűkíteni.

Mi számít még a vitaminokon kívül?

Sokkal kevésbé látványos dolgok, mint egy új étrend-kiegészítő.

A kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítja az immunműködéshez szükséges számos tápanyagot. Ehhez társul a megfelelő alvás, a rendszeres fizikai aktivitás és az általános egészségi állapot megőrzése.

A fertőzések terjedésének csökkentésében pedig egészen hétköznapi módszereknek is nagy jelentőségük van: a rendszeres kézmosásnak, a köhögési és tüsszentési etikettnek, valamint annak, hogy betegen lehetőség szerint ne adjuk tovább a fertőzést másoknak.

A náthát ugyanis nem a hideg levegő önmagában okozza, hanem vírusfertőzés. Az egyszerű megfázás hátterében számos különböző légúti vírus állhat, közülük a rhinovírusok a leggyakoribbak.

És a húsleves?

A forró húsleves nem pusztítja el a náthát okozó vírusokat, vagyis gyógyszerként nem érdemes rá tekinteni. Ettől még betegség idején lehet haszna: folyadékot biztosít, zöldségekkel és fehérjével tápanyagokat ad, a meleg étel pedig kellemesebbé teheti a közérzetet.

Az Egészségvonal is arra hívja fel a figyelmet, hogy megfázás esetén fontos a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés. Ugyanez a hivatalos tájékoztató egy másik gyakori tévhitet is tisztáz: mivel a náthát vírusok okozzák, antibiotikummal nem kezelhető, antibiotikumot ilyen panaszokra csak orvosi döntés alapján szabad alkalmazni.

Nem egy marék tablettán múlik

A C-vitamin, a D-vitamin és a cink nélkülözhetetlen tápanyagok. Ha valamelyikből hiány alakul ki, annak rendezése fontos lehet. Ez azonban egészen más állítás, mint az, hogy nagy adagokban szedve megvédenek bennünket az őszi-téli fertőzésektől.

A C-vitamin a legtöbb embernél nem akadályozza meg a náthát, bár rendszeres szedése kis mértékben rövidítheti annak időtartamát. A cinknél van jel arra, hogy a már kialakult megfázás valamivel hamarabb elmúlhat, de a bizonyíték bizonytalan. A D-vitamin és a légúti fertőzések kapcsolatáról pedig sok kutatás készült, de az eredmények nem egységesek.

Talán ezért érdemes ősszel nem egyetlen „immunerősítő” csodaszert keresni.

A szervezetünknek nem csodaszerekre, hanem megfelelő tápanyagellátásra, pihenésre, mozgásra és a fertőzések terjedését csökkentő hétköznapi szokásokra van szüksége. A vitaminok fontosak – csak nem varázsszerek.

Az írás általános tájékoztatást szolgál, nem helyettesíti az orvosi tanácsadást. Tartós panasz, alapbetegség, gyógyszerszedés vagy nagy dózisú étrend-kiegészítő alkalmazása esetén érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.